MENÜ

Tavaszi sörárpa tápanyagellátása, trágyázása

Oldalszám:
2013.02.19.
A tavaszi árpát elsõsorban sörárpának termesztik. A kisebb termést a takarmányárpához képest 20-30 %-kal magasabb ára kompenzálja. A söripari hasznosításának azonban igen szigorú minõségi követelményei vannak. Mivel hazánk klímája csak a nyugati és északi peremvidékeken kedvez igazán a sörárpa termesztésének, nem elhanyagolható az e célú kockázat.
A sörárpa rövid életciklusa alatt viszonylag sok tápanyagot igényel, ezért szükséges, hogy megfelelõ mennyiségû könnyen felvehetõ tápanyag elegendõ mennyiségben álljon a növény rendelkezésére. Mûtrágyázással nemcsak termésszintet, de a söripari minõséget is jelentõs mértékben befolyásoljuk. 100 kg tavaszi árpa terméséhez szükséges tápanyagok mennyiségét az alábbi táblázat szemlélteti, a szélsõértékek figyelembevételével.

1. sz. táblázat

Az adatokból kitûnik több évjárat és laborvizsgálat eredményeképpen, hogy a N és K fajlagos tápanyagigények variábilisak a P érték pedig nem változó. A NPK tápanyagok aránya 2/1/2, ami a kálium fontosságát húzza alá. Káliumhiány vagy N túlsúly esetén növekszik a megdõlés- és betegségérzékenység, továbbá bizonyíthatóan csökken a söripari minõség.

A fenti adatok a sörárpa statikus, érett állapotban mért tápanyagtartalmát mutatják. A növény szárazanyag-felhalmozódásának dinamikáját és a tápelemek fejlõdés közbeni alakulását a 2. sz. táblázat szemlélteti.

2. sz. táblázat

Az adatok arra utalnak, hogy a szárazanyaggyarapodás a Fe 10,1-10,4 szakaszban befejezõdik és 70-100 nap alatt a növény a tápanyagok döntõ többségét felveszi, a késõbbiek során inkább csak reutilizáció és transzlokáció útján történik a tápanyagok szemtermésbe épülése.

A növény különbözõ fejlõdésére jellemzõ tápanyagellátottsági szinteket növényanalízissel ellenõrizhetjük. Hasonlóképpen a táblázat szerinti optimális tápelemarányokat is. Figyelembe véve a rövid tenyészidõszakot tápanyaghiány esetén a kiegészítõ trágyázásnak meghatározó szerepe nincs, esetleg a szárbaindulás-virágzás közötti idõszakban N-t nem tartalmazó lombtrágyázás jöhet számításba. A N-fejtrágyázás sörárpa esetében nem megengedett az esetleges fehérjenövekedés miatt. Ezért fontos az alaptrágyázás optimális adagjának biztosítása, amellyel a tenyészidõszakban a növényt folyamatosan ellátjuk tápanyagokkal.



N-trágyázás



Az egységnyi szemtermés elõállításához szükséges N-mennyiséget, a fajlagos N-tápanyag szükségletet növényfajonként ismerjük.

Bizonyos termésnagyság eléréséhez azonban ez nem elegendõ, a N-mûtrágya érvényesülését a talaj-növény kapcsolatában betöltött szerepét több tényezõ befolyásolja. A N-mûtrágyázás a sörárpa tápanyagellátásának legnehezebb kérdése, mert a nagyadagú N-trágyázás mind önmagában, mind pedig NPK kombinációban kedvezõtlen hatást gyakorol a hozamra és a minõségre még akkor is, ha nincs megdõlés. N-mûtrágyázás hatása évente és helyenként különbözõ lehet a klimatikus variáció és a talaj felvehetõ N-tartalma miatt. A N-mûtrágyázás hatása a sörárpa termésére és annak minõségére a talaj szervetlen N-tartalékától is függ, amelyet az optimális N-adag megállapításához vizsgálni kell. A talaj humusztartalmára alapozott N-mûtrágyázási javaslatok csak támpontot jelentenek, mivel a tenyészidõsszakban feltáródó szervetlen N mennyisége elõre nem becsülhetõ és nem veszi figyelembe az elõvetemény által visszahagyott N-maradványt. A jelenlegi fajtáknál és a talajtípusok átlagában a szakirodalom általában 50-80 kg/ha N-hatóanyagot javasol az elõveteménytõl és a talaj Nmin (mineralizált) készletétõl függõen, ettõl jelentõs eltérések lehetnek. Gyakorlati tapasztalatok szerint a 3%-nál több humuszt tartalmazó talajokon 40 kg/ha-nál kevesebb, 2% humusz esetén 40 kg/ha, 1,5-2,0% humusztartalomnál 50-60 kg/ha, ennél kevesebb 1,0-1,5% humusz esetén pedig 80 kg6ha N-hatóanyag felhasználás javasolható. A N-mûtrágya érvényesülését a talaj, klíma és az elõvetemény N-trágyázása, az elõvetemény által visszahagyott szervetlen (Nmin) nitrogénadagok mennyisége számottevõen meghatározza, ezért optimális adagjainak becslése nagy körültekintést igényel. Az évi termésszintnek megfelelõ N-adagot meghaladó N-többlet esetén (pozitív N-mérleg) romlanak a sörárpa fizikai és beltartalmi tulajdonságai. Csökken az ezerszemtömeg, a hl-tömeg, a rostálási %, az extrakt-tartalom, a malátázási tulajdonságok és nagymértékben növekszik a szem nyersfehérje-tartalma. A túlzott N-trágyázásra bekövetkezõ söripari minõségromlást a KP mûtrágyák növelésével kisebb mértékben ellensúlyozhatjuk, azonban bizonyos határon túl ne.

Az optimálist megközelítõ N-adag pontosításához segítséget nyújthat a talaj kora tavaszi (+5oC talajhõmérséklet) szervetlen (mineralizált) N-tartalmának (Nmin= NH+4+NO-3) vizsgálata. A speciális 1,5-2,0 cm átmérõjû talajfúróval a 0-90 cm-es rétegbõl vett mintákat analizáljuk, és a rétegvastagság, továbbá a talaj térfogatsúlya alapján átszámítjuk kg/ha min értékké 5,0 t/ha átlagos terméshez 140-160 kg/ha Nmin mennyiség elegendõ, amennyiben a termés egyéb tényezõk folytán kisebb, a szemben a fehérjekoncentráció megnövekedik.



Táblázat

A talaj szervetlen N-tartalmának vizsgálata elsõsorban javasolható istállótrágyázott elõvetemény után, 2 évvel korábbi gyepfeltörés, lucernafeltörés, zöldtrágyázás után, ahol a folyamatos elbomlásból származó N-feltáródás csak becsülhetõ.

A N-mûtrágya adagok becslésénél az alábbi korrekciós tényezõket vegyük figyelembe, amelyek az elõvetemények utóhatásából adódnak (3. sz. táblázat).

A N-mûtrágya számított adagjának kijuttatása általában vetés elõtt, a tavaszi magágykészítés során történik. Nagyobb adagok (80-100 kg/ha) esetében a N 50%-át célszerû az õszi alapmûveléssel a PK trágyákkal együtt a talajba dolgozni.

3. sz. táblázat

A sörárpa P-trágyázása a N-trágyázáshoz képest egyszerûbb. Foszfor tápanyag esetében tulajdonképpen nem közvetlenül a növényt, hanem a talajt, az egész vetésváltási rendszert trágyázzuk. Amennyiben a tábla P-feltöltése megtörtént, és a jól ellátottsági szintet adott talajkategóriában elértük elegendõ szerényebb P-adag kijuttatása. Minden esetben biztosítani kell azt, hogy a növény számára megfelelõ mennyiségû könnyen felvehetõ P a talajban rendelkezésre álljon, amely biztosítja a növény különbözõ fejlõdési szakaszaiban a kívánt N/P, P/K arányt.

A termésképzés szempontjából legnagyobb P-igény a Fe 2-4 és a Fe 8-10 fázisban, a bokrosodáskori tenyészidõcsúcs differenciálódásakor és a szemképzõdés idõszakában. A P-hatóanyagot az õszi alapmûveletekkel juttatjuk ki a táblára, kiegészítõ trágyázás nem szükséges.

A K-igény a sörárpánál viszonylag nagy, jelentõs szerepet játszik a söripari minõség kialakulásában. Hiányában vagy az N/K arány eltolódása esetén csökken a szárszilárdság, mivel a parenchimatikus szövetek gyarapodása kerül elõtérbe a sclerenchimatikus (szilárdító) szövetek rovására, növekszik a megdõlés kockázata. Bõséges káliumellátás esetén bizotsított a szemtermés ipari értéke héj/bél arány, finom pelyva, keményítõben gazdag lisztes szem, viszonylag kevés és jó minõségû fehérje, nagy maláta extraktum kihozatal. A K-mûtrágyákat is a P-hoz hasonlóan az alapmûvelés során alaptrágyázásként juttatjuk ki, kiegészítõ visszapótlására nincs szükség.

A sörárpa termesztésre javasolt talajok nem mindegyikén elegendõ a talaj Ca-készlete. Esetleges hiánya szoros összefüggésben van a talaj pH, illetve y1 értékével. Savanyú talajokon csak javítás után, enyhén savanyú talajokon Ca trágyázással termeszthetõ csak jó minõségû sörárpa!

A mésztrágyázás irányelveit a MÉM-NAK (1987) kiadványa tartalmazza, amely szerint 30 KA és 4,6 y1 érték esetén, továbbá 35 KA és 8,0 y1 értéknél meszezni kell, és a meszezést akkor is el kell végezni, ha pH(KCl) értéke 5,6 alatti. A meszezõ anyagokat az alapmûveléssel, vagy a tavaszi magágykészítésekor sekélyen munkáljuk a talajba. A sörárpa termesztésre alkalmas talajokon általában mikroelemhiány nem gyakori, tünetek esetében a talaj általános termékenységét, a pH-t, az egész vetésváltási rendszert kell karbantartani. A tavaszi árpa rövid tenyészideje alatt a hiányok pótlására nem sok esély van. Mégis a látens hiányok megelõzése céljából célszerû lehet elsõsorban a növényvédelmi eljárásokkal összekötve N-hatóanyagot nem tartalmazó levéltrágya készítmények használata.



Keszthely, 2002. január 21.

Dr. Kismányoky Tamás

egyetemi tanár

Veszprémi Egyetem GMK

NKI Földmûveléstani Tanszék