A kelési százalék és a keltetési higiénia közötti összefüggés
Oldalszám:
2013.02.19.
A kelési százalék a tojóállományok termelésének egyik fõ gazdasági mutatója. A keltetõgépbe rakott összes tojás és a belõlük kikelt I. osztályú naposmadár arányát értjük alatta.
Ez a szám igen eltérõ lehet madárfajonként és fajon belül fajtánként is.
A kelési % függ még a tojások termékenységétõl, itt pedig keresztezésenként és hibridenként is nagy különbségek mutatkoznak, valamint függ a termékeny tojások keltethetõségétõl is.
Az utóbbit szintén sok, az alábbiakban felsorolt külsõ és belsõ tényezõ befolyásolhatja.
I.1. A tojóállomány típusa
Házityúknál a tojótípusú állománynál magasabb, hústípusúnál alacsonyabb a keltethetõség. A testtömeg növekedésével fordított arányosság is megfigyelhetõ.
2. Tojóállományok életkora
Különbözõ madárfajok jellemzõen más életkorig termeltethetõk gazdaságosan
Pl. tyúk: 1-2 év, kacsa: 2-3 év, lúd: 3-4 év.
3. Tojóállományok megfelelõ takarmányozása.
4. Tojások minõsége
I. osztályú: a fajtára jellemzõ nagyságú, szabályos alakú, formájú, hibátlan felületû tojás.
5. Tojások szennyezettsége:
A megtermelt tojásokat védenünk kell a környezetükben lévõ szennyezõdésektõl. Ez rácspadozaton tartott tojóállományoknál nem okoz jelentõs problémát, míg mélyalmos tartásnál és víziszárnyasoknál komoly gondot jelenthet. Itt a környezet lehetõ legnagyobb tisztántartásával:
- gyakori tojófészek almolással és tojófészek fertõtlenítéssel / fontos, hogy a szalma eleve penészmentes legyen, de még elõnyösebb a puha gyaluforgács használata./
- a tojások gyakori gyûjtésével
- tojásmosással és tojásfertõtlenítéssel védekezhetünk.
A tojások fertõtlenítése egy kényes, nagy körültekintést igénylõ folyamat, amellyel még kárt is okozhatunk. Az lenne az optimális, ha szét lehetne válogatni az ún. fészektiszta és a szennyezett tojásokat, mivel az elõbbinél elég lenne egy 39 C-os vizes öblítés és ezzel a héjon levõ védõréteget sem károsítanánk feleslegesen. A láthatóan szennyezett tojásokat viszont, elõször is meg kell tisztítanunk enyhe nyomású 37-39 C-os vízsugárral, mert szennyezõdésekben kórokozó mikroorganizmusok húzódhatnak meg, és a piszokban a kémiai szerek hatékonysága is csökken.
Alacsonyabb hõmérsékleten túlságosan lehûl a tojás, magasabbal pedig leforrázzuk, a túl erõs vízsugár pedig szinte bepréseli a szennyezõdéseket a tojás pórusaiba.
A tisztítás és a fertõtlenítés a tojásmosó-gépben egy fázisban is történhet. A kémiai anyagokkal történõ kezelés célja a felületen lévõ fertõzõ anyagok /baktériumok, vírusok, gombák/ eltávolítása ill. számuk csökkentése.
Ma már a gáz, folyadék, és szilárd halmazállapotú fertõtlenítõszerek széles skálája áll a szakemberek rendelkezésére. Évtizedeken át széles körben használt fertõtlenítõszer volt a keltetõkben, a 2-3 %-os formalin oldat ill. a belõle fejlesztett formaldehid gáz, a tojás fogadásakor ill. gépbe rakáskor, és bújtatáskor. Jól bevált a fertõzõ anyagokkal szemben, azonban bizonyított rákkeltõ hatása miatt használatát betiltották. A klóros fertõtlenítõszerek közül a legelterjedtebb a klór- vagy hidroxigén-lúg /H-lúg 3-5 %-os oldata, amely mind a keltetõ padozatának és eszközeinek, mind a tojás felületének fertõtlenítésére megfelel.
A jódtartalmú fertõtlenítõszerek /Iosan, Incosan/ 1-2 %-os oldata hatásos, de kevésbé drasztikus szerek, amelyek fõleg penészgombás fertõzöttség esetén jól használhatók a környezet és a tojáshéj fertõtlenítésére egyaránt. Hátrányuk, hogy fehérje természetû szennyezõ anyagok nagymértékben rontják a hatásfokukat.
A qvaterner-ammóniumsókat /Bromosept, Bradophen/ ki kell emelnünk a keltetés során felhasznált fertõtlenítõszerek közül, széles körû alkalmazhatóságuk, kiváló hatékonyságuk miatt. Egyaránt megfelel 0,5-1 %-os oldatuk tojófészkek fertõtlenítésére, héjkezelésre, a keltetés során, lámpázások után a párásító vízbe keverve./
A kombinált fertõtlenítõszerek /Virkon-S/ egyre elterjedtebbek, bennük a többféle hatóanyag elõnyeit próbálják kihasználni. Meg kell még említeni a keltetés során rettegett penészgomba /Aspergillus/ fertõzöttségre hatékony speciális anyagokat /Clinafarm spray és füstölõgyertya/ amelyek a tojástárolókban és a zárt gépekben egyaránt tojáskárosodás nélkül használhatók. A fertõtlenítõszerek után térjünk rá a keltetési higiénia alapvetõ kérdéseire.
Személyi higiénia
A fekete-fehér öltözõ használata, a kéz- és lábfertõtlenítõk használata a bejáratnál és az elõ- és utókeltetõ terem között is.
Tojáshigiénia
- A tojástároló fertõtlenítése.
- A keltetõbe csak tisztított és fertõtlenített tojás kerülhet.
- A tojás és a naposállat útja nem keresztezheti egymást az üzemen belül.
- A keltetõgépek fertõtlenítése a két kelés közötti idõszakban, a tojások gépberakása elõtt, és kiemelten fontos a bújtatógép fertõtlenítése a kelés végén.
- Külön légterû elõ- és utókeltetõ terem.
- A törött, befulladt és záp tojások lehetõ legkorábbi eltávolítása a légtérbõl zárt konténerbe.
Ahol e feltételek mind adottak, és sikerült a leghatékonyabb, a technológiának legmegfelelõbb fertõtlenítési technikát kialakítani, bízhatunk benne, hogy a genetikailag elérhetõ legmagasabb kelési %-ot fogjuk elérni.
Dr.Simonné Dr.Hódosi Szilvia
Házityúknál a tojótípusú állománynál magasabb, hústípusúnál alacsonyabb a keltethetõség. A testtömeg növekedésével fordított arányosság is megfigyelhetõ.
2. Tojóállományok életkora
Különbözõ madárfajok jellemzõen más életkorig termeltethetõk gazdaságosan
Pl. tyúk: 1-2 év, kacsa: 2-3 év, lúd: 3-4 év.
3. Tojóállományok megfelelõ takarmányozása.
4. Tojások minõsége
I. osztályú: a fajtára jellemzõ nagyságú, szabályos alakú, formájú, hibátlan felületû tojás.
5. Tojások szennyezettsége:
A megtermelt tojásokat védenünk kell a környezetükben lévõ szennyezõdésektõl. Ez rácspadozaton tartott tojóállományoknál nem okoz jelentõs problémát, míg mélyalmos tartásnál és víziszárnyasoknál komoly gondot jelenthet. Itt a környezet lehetõ legnagyobb tisztántartásával:
- gyakori tojófészek almolással és tojófészek fertõtlenítéssel / fontos, hogy a szalma eleve penészmentes legyen, de még elõnyösebb a puha gyaluforgács használata./
- a tojások gyakori gyûjtésével
- tojásmosással és tojásfertõtlenítéssel védekezhetünk.
A tojások fertõtlenítése egy kényes, nagy körültekintést igénylõ folyamat, amellyel még kárt is okozhatunk. Az lenne az optimális, ha szét lehetne válogatni az ún. fészektiszta és a szennyezett tojásokat, mivel az elõbbinél elég lenne egy 39 C-os vizes öblítés és ezzel a héjon levõ védõréteget sem károsítanánk feleslegesen. A láthatóan szennyezett tojásokat viszont, elõször is meg kell tisztítanunk enyhe nyomású 37-39 C-os vízsugárral, mert szennyezõdésekben kórokozó mikroorganizmusok húzódhatnak meg, és a piszokban a kémiai szerek hatékonysága is csökken.
Alacsonyabb hõmérsékleten túlságosan lehûl a tojás, magasabbal pedig leforrázzuk, a túl erõs vízsugár pedig szinte bepréseli a szennyezõdéseket a tojás pórusaiba.
A tisztítás és a fertõtlenítés a tojásmosó-gépben egy fázisban is történhet. A kémiai anyagokkal történõ kezelés célja a felületen lévõ fertõzõ anyagok /baktériumok, vírusok, gombák/ eltávolítása ill. számuk csökkentése.
Ma már a gáz, folyadék, és szilárd halmazállapotú fertõtlenítõszerek széles skálája áll a szakemberek rendelkezésére. Évtizedeken át széles körben használt fertõtlenítõszer volt a keltetõkben, a 2-3 %-os formalin oldat ill. a belõle fejlesztett formaldehid gáz, a tojás fogadásakor ill. gépbe rakáskor, és bújtatáskor. Jól bevált a fertõzõ anyagokkal szemben, azonban bizonyított rákkeltõ hatása miatt használatát betiltották. A klóros fertõtlenítõszerek közül a legelterjedtebb a klór- vagy hidroxigén-lúg /H-lúg 3-5 %-os oldata, amely mind a keltetõ padozatának és eszközeinek, mind a tojás felületének fertõtlenítésére megfelel.
A jódtartalmú fertõtlenítõszerek /Iosan, Incosan/ 1-2 %-os oldata hatásos, de kevésbé drasztikus szerek, amelyek fõleg penészgombás fertõzöttség esetén jól használhatók a környezet és a tojáshéj fertõtlenítésére egyaránt. Hátrányuk, hogy fehérje természetû szennyezõ anyagok nagymértékben rontják a hatásfokukat.
A qvaterner-ammóniumsókat /Bromosept, Bradophen/ ki kell emelnünk a keltetés során felhasznált fertõtlenítõszerek közül, széles körû alkalmazhatóságuk, kiváló hatékonyságuk miatt. Egyaránt megfelel 0,5-1 %-os oldatuk tojófészkek fertõtlenítésére, héjkezelésre, a keltetés során, lámpázások után a párásító vízbe keverve./
A kombinált fertõtlenítõszerek /Virkon-S/ egyre elterjedtebbek, bennük a többféle hatóanyag elõnyeit próbálják kihasználni. Meg kell még említeni a keltetés során rettegett penészgomba /Aspergillus/ fertõzöttségre hatékony speciális anyagokat /Clinafarm spray és füstölõgyertya/ amelyek a tojástárolókban és a zárt gépekben egyaránt tojáskárosodás nélkül használhatók. A fertõtlenítõszerek után térjünk rá a keltetési higiénia alapvetõ kérdéseire.
Személyi higiénia
A fekete-fehér öltözõ használata, a kéz- és lábfertõtlenítõk használata a bejáratnál és az elõ- és utókeltetõ terem között is.
Tojáshigiénia
- A tojástároló fertõtlenítése.
- A keltetõbe csak tisztított és fertõtlenített tojás kerülhet.
- A tojás és a naposállat útja nem keresztezheti egymást az üzemen belül.
- A keltetõgépek fertõtlenítése a két kelés közötti idõszakban, a tojások gépberakása elõtt, és kiemelten fontos a bújtatógép fertõtlenítése a kelés végén.
- Külön légterû elõ- és utókeltetõ terem.
- A törött, befulladt és záp tojások lehetõ legkorábbi eltávolítása a légtérbõl zárt konténerbe.
Ahol e feltételek mind adottak, és sikerült a leghatékonyabb, a technológiának legmegfelelõbb fertõtlenítési technikát kialakítani, bízhatunk benne, hogy a genetikailag elérhetõ legmagasabb kelési %-ot fogjuk elérni.
Dr.Simonné Dr.Hódosi Szilvia
Agrometeorológia
Hőmérséklet
Hőmérséklet
Olvasta már?
Sikeres ellenőrzések a halgazdaságoknál
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]