Szakfolyóirat 2002/3 Tartalom Állattenyésztés

Állattenyésztés

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

A juhtenyésztésrõl általában

A privatizációval új szemléletû tulajdonosi réteg jelent meg a mezõgazdaságban és az állattenyésztésben is. Hittünk, hinni akartunk a megújulásban, a régi elavult reflexek kicserélésében, a teljes vérátömlesztésben. Ágazatunkban – amely mindig mostohagyermekként kezelt terület volt – ez a korszak nem jött el, ez a beavatkozás nem sikerült. Olyan tulajdonosi kör alakult ki a juhtenyésztésben amely esetenként megalapozatlan piaci elõjelzésekre gyors árubabocsátással reagál. Évtizedes munkák, kitûnõ tenyészállatok, törzstenyészetek tûntek el nyomtalanul.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

A kutyatartás alapismeretei, a kutya tenyésztése,törzskönyvezése, az ebtartás jogi szabályozása. I. rész

A házikutya /Canis familiaris/ a legnépszerûbb házikedvenc a világon. Az emberi társadalomban egészen sajátos, kitüntetett helyet foglal el. Jelenleg körülbelül 400 kutyafajtát ismerünk. Az ember tucatnyi célra tenyésztette ki és használja ma is a kutyát: házõrzésre, nyájak terelésére, vadászatra, terhek vontatására, alkalmazza kábítószer- és személyek felkutatására, vagy hegyimentõnek és vakvezetõnek, de harci eszköz gyanánt is. Speciális feladatokra más-más fajtákat tenyésztettek ki. A vadászok más fajtát használnak vaddisznóhajtáskor, kotorék felkutatásakor, vízi munka alkalmával. A különbözõ hasznosítási irányokból alakultak ki a mai versenysportok is. Rendeznek õrzõ-védõ-, terelõ-, szánhúzó-, kotorék-, agility-, és agárversenyeket, és rendeznek kiállításokat is, melyekrõl a cikksorozat késõbbi részeiben lesz szó. A további részekben tárgyaljuk meg a kutyák tenyésztési és törzskönyvezési szabályait is.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

A tojássárgája (és a tojás) értékei

A keltetés elõtt a tojás tartalmaz minden, a fejlõdõ embró számára szükséges anyagot, az oxigén kivételével, ami a porózus tojáshéjon át lép a tojásba. Egy átlagos tojás súlyának 59 %-át a fehérjéje, 31 %-át a sárgája és 10 %-át a héja teszi ki. Ezekben az arányokban jelentõs eltérések figyelhetõk meg a különbözõ fajtáktól és a tyúkok életkorától függõen. A tojótyúk korával nõ a tojás súlya és azon belül is különösen a sárgájáé.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

A vaddisznó

Február 28-ával véget ér a vadászév. Az erdõ majd minden lakója számára kitört a béke. A gímbikák idõsebbjei már február elején elkezdték fejdíszük elhullajtását, majd õket követik a fiatalabb korosztályok. Március végére április közepéig valamennyien levetik agancsukat.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

A világ és Magyarország baromfiiparának helyzete

A világ baromfihús termelése továbbra is dinamikusan, évi 3-4 %-al emelkedik. Ebben szerepet játszik a népesség növekedése, a fogyasztó szokások változása és a baromfihús relatív olcsósága is. A baromfiipar világméretû versenyképességét a takarmány alapanyagok és munkaerõ hozzáférhetõsége és költsége határozza meg. Az erõs termelõi bázis növeli a frissen feldolgozott termékek fogyasztását, míg a világkereskedelemben az egész, darabolt baromfi és a továbbfeldolgozás alapanyagának fagyasztott termékei dominálnak. Ez a folyamat részben a nemzetközi baromfihús kereskedelem további növekedését, részben a multinacionális integrációk nemzetközi befektetéseit erõsíti. A globális fogyasztás növekedés mellett kiélezetté válik az árverseny és a környezetvédelmi problémák megoldása (fejlett országok) is elõtérbe kerül. A világkereskedelem liberalizálódása (WTO) és a fogyasztói igények változása tovább erõsíti ezt a folyamatot, amely egyes térségekben idõlegesen túltermelést, illetve túlkínálatot (import) hozhat létre, mint ez az elmúlt év végén, ez év elején bekövetkezett Európában. A koncentrált és integrált baromfiipar biztosítja a világ baromfihús termelésének meghatározó részét, de továbbra sem elhanyagolható egyes térségek (Ázsia, Kelet-Európa) kisüzemi és háztáji termelése. A fejlett országok piacán egyre növekszik a természetes körülmények között, de szigorú termelési rendszerben elõállított baromfihús iránti igény. Ez az EU országokban már 6-8 %-ot ért el (Label Rouge, free range product).

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

Genotípus és környezet kölcsönhatása a sertéstartásban

A genotípus – környezet kölcsönhatás (interakció) azt jelenti, hogy eltérõ genotípusú egyedek adott környezethatásra különféleképpen reagálnak, az azonos genotípusú egyedek különbözõ környezeti viszonyok között eltérõ fenotípusos értéket mutatnak.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

Hígtrágyából energia

Elõzmények Hazai állattartó telepeink közül a sertéstelepek túlnyomó része jelenleg is alomnélküli tartású, hígtrágyát termel. A jelenlegi, mûszakilag leromlott tartástechnológiák mellett az indokoltnál és kívánatosnál négyszer-tízszer nagyobb tömegû, igen alacsony fajlagos tápanyagtartalmú, relatíve "értéktelen" hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására a földterülettel nem rendelkezõ sertéstelep képtelen, fogadására, átvételére a növénytermesztést folytató, elkülönült gazdasági szervezetben mûködõ növénytermesztõk pedig nem hajlandók.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

Minõsítés

A nagyüzemi sertéstenyésztés eredményességét befolyásolja az állami intervenciós rendszer. Az intervenciós rendszer célja egyrészt, hogy elõsegítse a vágósertések minõségjavításának folyamatát az állattenyésztésben, másrész a kereskedelmi célú vágóállat termelést, a minõségi hústermék elõállítást és kereskedelmet.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

Sertéstelep rekonstrukciós bõvítésekor igényelhetõ-e kiegészítõ támogatás?

A meglévõ sertéstartó épületek, építmények és a technológia korszerûsítéssel is járó átalakítás és értéknövelõ felújítás esetén az Áfa-t nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb 25 %-a mértékû fejlesztési célú alaptámogatás vehetõ igénybe. A regisztrált családi gazdálkodók az alaptámogatáson felül a nettó beruházási költségre vetítve plusz 10 % kiemelt támogatást vehetnek igénybe.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2002/3 > Állattenyésztés

Tojástermelés gépesítése családi gazdaságokban.

A címben megfogalmazott kérdéskör megválaszolása nem egyszerû dolog, hiszen már az említett családi-, illetve tojástermelõ családi gazdaság mérete sem egy könnyen körülírható dolog. Hazánkban ezt inkább egy intervallumban tudom megfogalmazni, s e szerint a néhány száz tojótól a több ezer, akár 18-20 ezres tojólétszámig terjedõ méretû gazdaságokat tekintem annak. Különbséget kell tenni azonban a család „fõálláskénti” megélhetését biztosító gazdálkodás és a saját szükségletek és kiegészítõ jövedelem biztosítását nyújtó gazdálkodás között.

Tovább olvasom