2013.02.19.
A nagyüzemi sertéstenyésztés eredményességét befolyásolja az állami intervenciós rendszer. Az intervenciós rendszer célja egyrészt, hogy elõsegítse a vágósertések minõségjavításának folyamatát az állattenyésztésben, másrész a kereskedelmi célú vágóállat termelést, a minõségi hústermék elõállítást és kereskedelmet.
A 13/1998. (IV. 3.) FM és a 15/1998. (IV. 3.) rendelet írja elõ a vágóállatok vágás utáni minõsítését, és a félsertések kereskedelmi osztályba sorolását. A minõsítés során a levágott sertések vágási eredményeitõl függõen az állam meghatározott értékben (Ft-ban) kilógrammonként visszatérít a feldolgozónak, vagy a termelõnek a piaci élõsertés ár függvényében. A visszaigényelhetõ támogatás összegben 1-20 Ft között mozog és a mindenkori élõsertés felvásárlási ár, határozza meg, hogy a termelõ vagy a feldolgozó jogosult a visszaigénylésre.
Az alapárakról a tájékoztatást a FVM Agrárrendtartási Hivatala hasított súlyra vonatkoztatva országos heti piaci átlagárat tesz közzé, melyet a VHT bocsát az ARH rendelkezésére. Az átlagárat minden héten, a tárgyhetet követõ szerdán a Magyar Mezõgazdaságban teszik közzé. Az intervenciós támogatás visszaigénylése a helyi adóhivatal meghatározott bankszámlaszámáról történik.
A vágósertés intervenciós áron alapuló minõségi termelési támogatása 2002. január 1.-tõl változott a 112/2001. XII.27. FVM rendelet alapján. A rendelet meghatározza, hogy az S, E, U minõségi kategóriában minõsült félsertések után, milyen intervenciós támogatás igényelhetõ. A VHT tagság alapfeltétele az intervenciós támogatás igénybevételének akár termelõ, feldolgozó, vagy kereskedõ a visszaigénylõ.
Alapanyag-termelõ által igényelhetõ támogatás.
A feldolgozó által igényelhetõ támogatás
Az élõsúlyra vonatkozó sertésárból úgy tudjunk hasított súlyárat képezni, hogy az élõsertés árat felszorozzuk 1.213-al.
Míg a korábbi támogatási rendszernél a maximális visszaigényelhetõ támogatás 36 forint volt, a jelenlegi rendszerben ez mindössze 20 Ft/kg-ra csökkent. Így elõreláthatólag az idei termelési évben nehezebb lesz jó gazdasági eredményeket elérni.
A MINÕSÍTÉS ALAPEGYSÉGEI:
Fõfelügyelet: A minõsítõ szervezetek felügyeleti szerve a Fõvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás Hús és Tejellenõrzési Fõfelügyelete. Az elõírt jogszabályoknak megfelelõen ellenõrzi a minõsítõ szervezeteknél a minõsítés módját, eszközrendszerét, menetét a minõsítés személyi és tárgyi feltételeit.
Minõsítõ szervezet: A vágóhidakon tevékenykedõ, a minõsítés végrehajtásáért létrehozott önálló gazdálkodási egység (Kft, Bt, stb.). A szervezet keretén belül alkalmazottként dolgoznak a minõsítõk.
Minõsítõk: A minõsítés manuális részét végzik. A termelõ és feldolgozó üzemektõl gazdaságilag független személyek.
Magyarországon 162 vágóhíd mûködik, amelyben sertésminõsítést végeznek. A vágóhidakon, a vágóhídtól független sertésminõsítõ szervezetek végzik a vágóállatok minõsítését. A minõsítõ szervezet tagjai a húsminõsítõk, szakképzett a tevékenység végzésére vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkezõ, és a hatályos jogszabályokban elõírt szervezeti keretek között mûködõ természetes személyek. A hatályos rendeletekben szigorúan szabályozzák, hogy a minõsítést végzõ szervezet valamint a minõsítõ és a vágóhíd, vagy a termelõ között nem lehet semmiféle közös gazdasági érdekeltség. Ugyanis egy közepes méretû vágóhíd esetében is, ahol éves szinten 5-10 ezer darab sertést vágnak az éves intervenció akár tízmillió forint is, lehet. Így a fõfelügyelet és a FVM komoly megszorításokat tesz a visszaélések elkerülésének érdekében.
A vágóhíd üzemeltetõjének kötelessége biztosítani a minõsítéshez szükséges berendezéseket, mérlegeket, eszközöket. ( az adatrögzítõ kivételével )
A minõsítés költségeit a minõsítõ szervezettel szerzõdõ felek viselik.
A sertéseket a vágási folyamat közben minõsítik. A félbehasított sertéseken meghatározott pontokon méréseket végeznek.
Az 1. mérési pont a hasítás síkjától 8 cm-re a 3.-4. ágyékcsigolya között a szalonnavastagság elsõ mérése.
A 2. mérési pont a hasítás síkjától 6 cm-re a 3.-4. borda között a 2. szalonnavastagság és az izomvastagság mérése (karajátmérõ). A mérések elvégzésére többféle minõsítõ eszközt alkalmaznak jelenleg
. A kapott eredményeket egy regressziós egyenlet alkalmazásával a színhústartalom meghatározásához használja fel az alkalmazott minõsítési rendszer. A számítógépes adatfeldolgozás során az adatok alapján a sertéseket kereskedelmi osztályokba sorolják.
A kereskedelmi osztályba sorolás alapja a félsertések mérési adatai alapján kiszámolt színhústartalom. A színhústartalom hasított súlyra vonatkozik. A következõ kereskedelmi osztályokat alkalmazzák a gyakorlatban:
50-120 kg tömegû meleg súlyú hasított sertés esetében:
120 kg tömegû meleg súlyt meghaladó hasított sertés esetében:
A MINÕSÍTÕ RENDSZEREK:
Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott mérõmûszerek ultrahangot, vagy fényt bocsátanak ki. A kibocsátás és a visszaverõdés között eltelt idõ különbségébõl a mûszerek meghatározzák a mérendõ távolságot. A mért adatokat továbbítják számítógépbe, ahol az elfogadott regressziós egyenlet alapján kiszámítja a gép a hasított súlyra vonatkozó színhústartalmat. Az így kapott eredmény azonban becsült eredmény.
A jelenleg alkalmazott legmodernebb minõsítõ rendszer a dán SKF Technology által kifejlesztett AUTOFOM rendszer. A rendszer fõ része, egy mérõívben elhelyezett 16 darab ultrahang fejet hordozó mûszer. Az ultrahang fejek a felettük elhaladó még egészben lévõ sertés 1 m-es szakaszát mérik, azaz 5 mm-enként, összesen 3200 pontot. A rendszer ultrahanggal méri a sertéstestet a színhús és szalonnavastagságot. Az alkalmazott szoftverrendszer az egész testre és kiválasztott húsrészekre, elsõsorban a négy fõ testtájra – karaj, comb, lapocka, császár – becsüli meg a színhústartalmat, százalékban kifejezve. A hasított súly ismeretében pedig a nemes húsrészek színhústömegét számítja ki.
Az autofom rendszer jelenleg a legpontosabb sertésminõsítõ eszköz. Pápán és Kaposvárott már sikeres próbaméréseket végeztek az autofom rendszerrel.
Magyarországon jelenleg kizárólag egy cég foglalkozik minõsítõ rendszerek forgalmazásával, telepítésével, szervizelésével.
|
db
|
%
|
Felvásárolt sertések
|
3.634.002
|
100,00
|
Vágás utáni min.
sertések
|
3.507.456
|
96,52
|
Nem minõsített
sertések
|
126.546
|
3,48
|
Minõségi
megoszlás
|
Minõsített db
|
Színhús %
|
%
|
S
|
117.906
|
61.21
|
3.36
|
E
|
1.119.950
|
56.83
|
34.21
|
U
|
1.428.492
|
52.67
|
40.73
|
R
|
537.249
|
47.88
|
15.32
|
O
|
172.497
|
42.88
|
4.92
|
P
|
51.326
|
37.78
|
1.46
|
Összesen:
|
3.507.456
|
52.95
|
100
|
A Vágóállat és Hús Terméktanács által leközölt eredmények alapján néhány adat a 2001 január01-december 31. felvásárolt és minõsített sertésekrõl. Az adatokban nem szerepelnek a háztáji gazdaságokban levágott sertések. Becslések szerint a nagyüzemi állomány 20-30%-át teszi ki, ez az állatlétszám. A vélemények azonban igen eltérõek.
Gajdacsi Gábor