Tojástermelés gépesítése családi gazdaságokban.
Oldalszám:
2013.02.19.
A címben megfogalmazott kérdéskör megválaszolása nem egyszerû dolog, hiszen már az említett családi-, illetve tojástermelõ családi gazdaság mérete sem egy könnyen körülírható dolog. Hazánkban ezt inkább egy intervallumban tudom megfogalmazni, s e szerint a néhány száz tojótól a több ezer, akár 18-20 ezres tojólétszámig terjedõ méretû gazdaságokat tekintem annak. Különbséget kell tenni azonban a család „fõálláskénti” megélhetését biztosító gazdálkodás és a saját szükségletek és kiegészítõ jövedelem biztosítását nyújtó gazdálkodás között.
A család megélhetését biztosító gazdaságok több ezres, 5.000 és e feletti tojóállománnyal rendelkeznek. A technológia mind almos, mind ketreces tartású lehet. A rácspadlós, ülõrudas vagy mélyalmos épülettel rendelkezõknél jellemzõ az 1.000-5.000 darab, ketreces tojástermelésnél pedig 3.000-6.000 darab közti épületenkénti tojólétszám, de a három vagy többszintes „nagyüzemi” ketreces berendezésekkel rendelkezõknél megtalálható a 10 és 20 ezres tojólétszám is. Az épületek alapterülete általában 100-500 m2.
Mélyalmos épületekben az etetés és itatás a munkaigényesebb vályús, valamint a korszerûbb alsó és felsõspályás láncos, illetve spirálcsigás etetõ és a köritatós és szelepes itató-berendezésekkel történik. A trágya kitermelését kézi erõvel, vagy tolólapos traktorokkal, illetve alacsony építésû rakodógépekkel végzik. A kitermelt mélyalmot hagyományos módon, istállótrágyaként kezelik.
Ugyanazon épületben ketreces tartás esetén 4-5-szörös mennyiségû tyúk helyezhetõ el. Az állatok ellátása, - különösen a tojásgyûjtés - kevesebb munkaráfordítást igényel, a termelt tojás is piacképesebb, mert tisztább. Ezeken a nagyobb állatlétszámú telepeken az állatok kiszolgálását már korszerûbb, gépesített technológiákkal oldják meg. A jelenleg üzemelõ - többségében nagyüzemekbõl származó használt - tojóketrecek a tartástechnológiai követelményeknek még megfelelnek, magas életkorukból eredõen azonban folyamatos karbantartást, a trágyával érintkezõ részek pedig felújítást igényelnek.
A nagyobb méretû kisüzemi istállókban, a korszerûsített istállók kivételével, a szellõztetést 15-20 éves berendezésekkel oldják meg, vagy természetes szellõzést alkalmaznak. Ezek a berendezések gondos karbantartás mellett funkcionálisan még évekig ellátják feladatukat. Sokszor azonban az egy légtérbe épített ventilátor kapacitás nem elegendõ és a ventilátorok nem azonos típusúak, emiatt az egyenletes levegõeloszlást (átöblítést) nem képesek megoldani. A ventilátorok többségében szabályozó automatika nélkül, kézi szabályozással üzemelnek. Mint említettem elterjedt a természetes szellõztetés alkalmazása is, ez azonban jelentõs kockázattényezõvel jár.
Környezetvédelmi szempontból jelenleg a ketreces tojóházakból származó hígtrágya elhelyezése okozza a legnagyobb gondot. Közvetlen kijuttatási lehetõség hiányában a szalmára vagy egyéb nedvszívó anyagra történõ terítés és rétegezés ajánlható. Ahol erre lehetõség van, jó megoldás a hígtrágya mélyalmos (jércenevelõ, brojlernevelõ vagy szülõpártartó) épületekbõl kitermelt alommal keverése, ami azután szilárd trágyaként kezelhetõ.
Az elmúlt évtizedben jelentõsen megnõtt a forgalmazott baromfitartó gépek és berendezések száma. Hazai forgalmazók a nyugati termékskála jelentõs részét lefedik így a legkorszerûbb tartástechnológiai berendezések hozzáférhetõk mind a kisüzemi (családi), mind a nagyüzemi termelõk számára. Természetesen a hagyományokkal rendelkezõ keleti-, s hazai gyártmányok is megtalálhatók a piacon. A berendezések ára viszonylagosan magas s az aktuális közgazdasági körülményektõl függ a beruházások, fejlesztések száma. Bár az utóbbi években a kedvezõ piaci változások miatt számos beruházás történt, nem sikerült még behoznunk a lemaradást a fejlett nyugat-európai termelõkhöz képest. Szükséges az ágazat legújabb követelményeket is kielégítõ mûszaki innovációja az EU versenyképességünk megõrzése illetve megszerzése érdekében.
Jelenlegi korszerû technológiák fõbb jellemzõi:
· a korszerû etetési-itatási technológiák könnyen telepíthetõk,
· fajlagosan kis energiafelhasználással üzemelnek,
· lehetõséget biztosítanak más, pl. állatgyógyászati feladatok ellátására,
· elõsegítik az állathigiéniai követelmények egyszerû kielégítését és hosszú élettartamot biztosítanak,
· nagy az alkalmazott mûanyag alkatrészek száma,
· a klimatizálás (szellõztetés, fûtés-hûtés) jelentõsége megnõtt, ennek megfelelõen a berendezések automatizáltsági foka (érzékelés, szabályozás) jelentõsen emelkedett,
· a szellõztetõ berendezések kevésbé túlméretezettek és széles sávban szabályozhatók.
Pazsiczki Imre
FVMMI
Mélyalmos épületekben az etetés és itatás a munkaigényesebb vályús, valamint a korszerûbb alsó és felsõspályás láncos, illetve spirálcsigás etetõ és a köritatós és szelepes itató-berendezésekkel történik. A trágya kitermelését kézi erõvel, vagy tolólapos traktorokkal, illetve alacsony építésû rakodógépekkel végzik. A kitermelt mélyalmot hagyományos módon, istállótrágyaként kezelik.
Ugyanazon épületben ketreces tartás esetén 4-5-szörös mennyiségû tyúk helyezhetõ el. Az állatok ellátása, - különösen a tojásgyûjtés - kevesebb munkaráfordítást igényel, a termelt tojás is piacképesebb, mert tisztább. Ezeken a nagyobb állatlétszámú telepeken az állatok kiszolgálását már korszerûbb, gépesített technológiákkal oldják meg. A jelenleg üzemelõ - többségében nagyüzemekbõl származó használt - tojóketrecek a tartástechnológiai követelményeknek még megfelelnek, magas életkorukból eredõen azonban folyamatos karbantartást, a trágyával érintkezõ részek pedig felújítást igényelnek.
A nagyobb méretû kisüzemi istállókban, a korszerûsített istállók kivételével, a szellõztetést 15-20 éves berendezésekkel oldják meg, vagy természetes szellõzést alkalmaznak. Ezek a berendezések gondos karbantartás mellett funkcionálisan még évekig ellátják feladatukat. Sokszor azonban az egy légtérbe épített ventilátor kapacitás nem elegendõ és a ventilátorok nem azonos típusúak, emiatt az egyenletes levegõeloszlást (átöblítést) nem képesek megoldani. A ventilátorok többségében szabályozó automatika nélkül, kézi szabályozással üzemelnek. Mint említettem elterjedt a természetes szellõztetés alkalmazása is, ez azonban jelentõs kockázattényezõvel jár.
Környezetvédelmi szempontból jelenleg a ketreces tojóházakból származó hígtrágya elhelyezése okozza a legnagyobb gondot. Közvetlen kijuttatási lehetõség hiányában a szalmára vagy egyéb nedvszívó anyagra történõ terítés és rétegezés ajánlható. Ahol erre lehetõség van, jó megoldás a hígtrágya mélyalmos (jércenevelõ, brojlernevelõ vagy szülõpártartó) épületekbõl kitermelt alommal keverése, ami azután szilárd trágyaként kezelhetõ.
Az elmúlt évtizedben jelentõsen megnõtt a forgalmazott baromfitartó gépek és berendezések száma. Hazai forgalmazók a nyugati termékskála jelentõs részét lefedik így a legkorszerûbb tartástechnológiai berendezések hozzáférhetõk mind a kisüzemi (családi), mind a nagyüzemi termelõk számára. Természetesen a hagyományokkal rendelkezõ keleti-, s hazai gyártmányok is megtalálhatók a piacon. A berendezések ára viszonylagosan magas s az aktuális közgazdasági körülményektõl függ a beruházások, fejlesztések száma. Bár az utóbbi években a kedvezõ piaci változások miatt számos beruházás történt, nem sikerült még behoznunk a lemaradást a fejlett nyugat-európai termelõkhöz képest. Szükséges az ágazat legújabb követelményeket is kielégítõ mûszaki innovációja az EU versenyképességünk megõrzése illetve megszerzése érdekében.
Jelenlegi korszerû technológiák fõbb jellemzõi:
· a korszerû etetési-itatási technológiák könnyen telepíthetõk,
· fajlagosan kis energiafelhasználással üzemelnek,
· lehetõséget biztosítanak más, pl. állatgyógyászati feladatok ellátására,
· elõsegítik az állathigiéniai követelmények egyszerû kielégítését és hosszú élettartamot biztosítanak,
· nagy az alkalmazott mûanyag alkatrészek száma,
· a klimatizálás (szellõztetés, fûtés-hûtés) jelentõsége megnõtt, ennek megfelelõen a berendezések automatizáltsági foka (érzékelés, szabályozás) jelentõsen emelkedett,
· a szellõztetõ berendezések kevésbé túlméretezettek és széles sávban szabályozhatók.
Pazsiczki Imre
FVMMI
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Jelentős támogatások a kertészeti ágazatban
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]