Pillangósok termesztésének gépesítése
Oldalszám:
2013.02.19.
A pillangósoknak a hazai takarmányellátásban meghatározó szerepe van. A pillangósok közül hazánkban a lucernát termesztik a legnagyobb termõterületen, ami 320-400 eha között változhat. A pillangós növények, ezen belül a lucernának kialakult termesztéstechnológiája van, melynek alkalmazásával, ill. az agrotechnikai elõírások betartásával kiegyenlített hozammal terem, szénaértékre számítva 8-10 t/ha-t is elérhet a hozama. Általában négyszer, de kedvezõ idõjárás esetén ötször is lehet kaszálni. A megfelelõ hozamok eléréséhez azonban a megfelelõ fajta és a már említett agrotechnikai követelmények biztosítása szükséges, ami csak megfelelõ színvonalú gépesítéssel lehetséges. A jelenlegi cikkünkben a teljesség igénye nélkül elemeznénk a pillangósok, ezen belül a lucernatermesztés technológiai-mûszaki hátterét. A technológiai munka folyamatait az 1. ábrán szemléltetjük.<
A folyamatábrából látható, hogy a lucerna, de az egyéb pillangósok termesztése nagyon komoly technológiai folyamat szerint zajlik. Különösen nagy gondossággal kell elvégezni a több évre telepítendõ lucerna talajelõkészítési munkáit. A folyamatábrából is látható, hogy a technológiai elõírásoknak megfelelõen a tavaszi telepítés mellett nyári telepítést is alkalmazunk, azonban mindkét esetben gondos talajelõkészítésre van szükség. A pillangósok közül a vöröshere 2 éves növény, a lucernát pedig több évre, általában 4 évre telepítjük, tehát emiatt is érdemes a talajmunkát gondosan, a tápanyag-visszapótlást pedig pontosan elvégezni.
A nyár elején lekerülõ gabonafélék után el kell végezni a tarlóhántást. A tarlóhántást elvégezhetjük sekélyen járatott ekével is, de elõnyben kell részesítenünk a szántóföldi kultivátorokat, különösen a különbözõ kiegészítõ munkaszerszámokkal szerelt változatokat. (2. ábra) Ugyancsak jól használhatók a lazítóból és tárcsából kialakított gépkombinációk, könnyû talajokon pedig ásóborona is javasolható. A tarlóhántás után minden esetben zárjuk gyûrûshengerrel a talajfelszínt.
Az õszi talajelõkészítés esetén tárcsával végezhetjük a szármaradványok szántás elõtti aprítását és bedolgozását, de ezen esetben is jól használhatók a lazítóval szerelt változatok.
A mélyszántás elvégzésére különbözõ konstrukciójú hagyományos és réselt kormánylemezzel szerelt eke (4. ábra) áll rendelkezésre vontatott, függesztett és féligfüggesztett kialakításban. A rendelkezésre álló üzemeltetõ traktor motorteljesítményétõl, kifejthetõ vonóerõ nagyságától és a talajellenállástól, vagyis a talaj fizikai jellemzõitõl függõen választható meg a megfelelõ munkaszélességgel dolgozó változat. Az üzemetetõ traktor mûszaki jellemzõinek, pl. hidraulikus rendszerének az automatikus erõ- és szintszabályozás elterjedésének és az emelõképesség javulásának következtében a függesztett és féligfüggesztett ekék üzemeltetési paraméterei is jelentõsen javulhatnak.
A pillangósok ugyan javítják a talaj nitrogén háztartását, de a nagy hozamok eléréséhez igénylik a jó tápanyag-visszapótlást, fõleg foszfor és kálium vonatkozásában. Ezért a több évre szóló alapmûtrágyákat a szántás elõtt ki kell juttatni. A nagyadagú alapmûtrágyák kijuttatása a nagy, 18-20 m szórásszélességgel dolgozó és 150-250 kg/ha mûtrágya adagok kiszórására alkalmas röpítõtárcsás mûtrágyaszórókkal végezhetõ el. Erre a célra a nagyobb tartálytérfogatú függesztett és vontatott gépeket érdemes használni.
A magágykészítéskor szintén a talaj fizikai jellemzõit figyelembe véve választhatunk az eszközök közül. (5. ábra) Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a magágy mindig sima felületû legyen. Az õszi szántással elõkészített talajokat simítózást követõen kombinátorral mûveljük. Homoktalajokon tavaszi szántás után simahengert, majd azt követõen gyûrûshengert alkalmazunk.
A pillangósok vetésére a legmegfelelõbbek az aprómagvetõ-gépek, pl. a hazai gyártású ASZV-3, de jól használhatók az aprómag-tartállyal rendelkezõ mechanikus vetõszerkezetû gabona sorvetõgépek.
A lucernatermesztés sikerét a megfelelõen végzett gyomirtás meghatározhatja. A gyomirtás a technológiai elõírások melletti végrehajtására a különbözõ nagyságrendû, tartálytérfogatú, függesztett vagy vontatott konstrukciójú szántóföldi permetezõk alkalmasak. A gyomirtási feladatok ellátására a hagyományos réses és ütközõlapos fúvókákkal felszerelt változatok is jól megfelelnek.
A pillangósok rendrevágására a szársértõvel szerelt alternáló vágószerkezetû kaszák magajáró, vontatott és függesztett kialakítású változatai egyaránt alkalmasak. (6. ábra) Az elmúlt évek gyártmányfejlesztési eredményeinek köszönhetõen a rotációs vágószerkezetû kaszák forgó részeinek kerületi sebessége jelentõsen emelkedett, így a pillangósok kaszálására kiválóan használhatók. A magajáró alapgépek rotációs vágószerkezettel is felszerelhetõk, ezek közül a nagyobb változatok 8-10 m, a kisebbek 5-6 m munkaszélességgel, 10-12 km/h munkasebességgel is tudnak dolgozni. A vontatott rotációs kaszák munkaszélessége is növekedett, az 5 m-nél nagyobb munkaszélességû változatok két egymás mellett dolgozó vágószerkezettel készülnek, és szállítási helyzetben összecsukhatók. Magyarországon az üzemi méreteket figyelembe véve a 2,5-3,5 m munkaszélességû szársértõs kaszák használhatók elõnyösen. (7. ábra) Kisebb termõterület esetén pedig az 1,4-2,1 m munkaszélességû, 36-56 kW motorteljesítményû traktorokkal üzemeltethetõ függesztett gépek is megfelelõen kihasználhatók. A pillangósok esetében a hengeres szársértõvel szerelt kaszák használata elõnyt jelent. A szársértõk használatával csökken a száradás ideje, ezzel együtt az idõjárástól függõ kockázat, így megközelítõleg azonos nedvességleadást lehet a szár- és a levélzet részérõl elérni, ami azt jelenti, hogy az anyag egyenletesen szárad, kiegyenlített nedvességtartalmú lesz. A gumihengeres szársértõvel szerelt rotációs kasza után visszamaradt és rendrakóval összerakott anyag száradási diagramját a 8. ábra szemlélteti.
A pillangósok rendrevágásakor a kaszák rendterelõ lemezeit a legnagyobb rendszélesség rakására a vágási, vagyis a tarlómagasságot 7-8 cm-re célszerû beállítani. Ennél a vágási magasságnál a levágatlansági veszteség elhanyagolható, ugyanakkor a következõ növedék sarjadásához kedvezõek a feltételek.
A rendrevágott és szársértett anyagot a kaszálás után célszerû elteríteni a száradás meggyorsítása érdekében, erre a célra nagy, 6-10 m munkaszélességû egyszerû szerkezeti kialakítású rendterítõk használhatók. Az elterített szálastakarmány száraz viszonyok között a 35-40 % nedvességtartalom eléréséig terített renden maradhat. Az említett nedvességtartalom elérésekor azonban az anyagot szûkített rendre össze kell rakni. Nedves idõjárás, vagy a levegõ nagy relatív páratartalma, vagyis az éjszakai harmatképzõdés esetén esténként szintén célszerû az anyagot rendrakóval összerakni és a következõ reggel elteríteni. A rendterítõk viszonylag nagy, a munkasebességtõl függõen 4,0-6,5 ha/h területteljesítménnyel és alacsony, 0,05-0,08 kg/t fajlagos hajtóanyag-felhasználással dolgoznak. Tehát az a kevés többletráfordítás a takarmány minõségében megtérül.
A rend összerakására lehetõség szerint függõleges tengelyû, vezérelt ujjas rendrakó gépeket használjunk. A kisebb, 3-6 m munkaszélességû változatok 2 forgórésszel, a nagyobb munkaszélességû változatok, 8-10 m pedig 4 forgórésszel készülnek. A vezérelt ujjas forgórésszel szerelt gépek kíméletesen emelik fel az anyagot a talajról és rakják át a szûkített rendre. A sodró rendszerû rendrakók a szálas anyagokból sodratokat készítenek, ami a következõ munkamûvelet szempontjából nem a legkedvezõbb. A vezérelt ujjas rendrakókkal a renden lévõ anyag átrakható, megforgatható, vagyis a terítést kivéve az összes rendkezelési munka elvégezhetõ. A vezérelt ujjas rendrakók használatával az összerakott rend 1000-1200 mm szélességû, 450-500 mm magas lehet. A megfelelõ geometriai méretû és rendfolyóméter tömegû rend kialakítása a következõ munkamûvelet szempontjából fontos. A bálázók esetében a kialakított rend geometriai méreteinek, elsõsorban a rendszélességnek illeszkednie kell a bálázógép bálakamra szélességéhez. Ennek a feltételnek a megléte mellett lehet könnyen megfelelõ tömörségû és egyenletes bálaátmérõvel rendelkezõ bálákat készíteni. Ez a megjegyzés a hengeres- és szögletes nagybálakészítés esetén is érvényes. A rendrakó gépek nagy munkaszélességüknél fogva nagy területteljesítménnyel és részben ebbõl adódóan szintén alacsony, 0,17-0,21 kg/t fajlagos hajtóanyag-felhasználással dolgoznak. A rendkezelési munkák elvégzése a pillangósok esetében nem jelent túl nagy energiaráfordítást, költséget sem, de a takarmány minõsége szempontjából nagyon fontos feladat.
A pillangósok betakarítása nagyobbrészt szénaként bálázással történik. Emellett azonban, különösen csapadékos idõjárás esetén magasabb nedvességtartalommal szenázst is készítenek a pillangósokból.
A renden levõ, ill. a korábban ismertetett módon összerakott anyagot szénakészítéshez 20-22 % nedvességtartalom elérésekor felszedjük és bebálázzuk. A bálázásos szénakészítés elõnye a jó gépesíthetõség, a nagy teljesítmény, az alacsony fajlagos hajtóanyag-felhasználás. Ezen elõnyök mellett viszont számolnunk kell a technológiai elõírások, pl. nedvességtartalom szigorú betartásával.
A bálázásra szögletes kisbála, hengeres- és szögletes nagybálakészítõ gépek állnak rendelkezésre. A szögletes kisbálakészítõ gépekkel a pillangósok széna formájában jó minõségben betakaríthatók. Ez az eljárás azonban csak kézi munkaerõvel jól ellátott vállalkozásoknak ajánlható. A szögletes kisbálakészítõ gépek is eltérõ bálamérettel dolgoznak. Ez a készített bála keresztmetszetében mutatkozik meg. Kisebb méretû bálák keresztmetszete 300-400 mm, míg a nagyobbaké 400-500 mm, a bálák hosszúsága pedig 800-1600 mm tartományban szabályozható. A szabályos alakú és tömör kis szögletes bálák jól szállíthatóak és jól kazalozhatóak.
A kézi munkaerõvel kevésbé ellátott gazdaságok a hengeres nagybálakészítõ gépet alkalmazhatják a szénakészítésre. A hengeres bálakészítõ gépek mûködési elvüket tekintve állandó- és változó bálakamrás gépek lehetnek. Az utóbbi idõben a gépcsalád elven kialakított állandó bálakamrás hengeres bálakészítõ gépek gyártása és terjedése a gyorsabb ütemû. Az állandó bálakamrás hengeres bálázógépek, mint említettük gépcsalád elven kerülnek kialakításra, ez azt jelenti, hogy az azonos konstrukciójú gépek különbözõ, rendszerint 1,2-1,6-1,8 m átmérõjû bálákat készítenek. (10. ábra) Az állandó bálakamrás hengeres nagybálakészítõ gépek konstrukciós kialakítására jellemzõ, hogy a bálakamra mellsõ részén az adott bála átmérõnek megfelelõen formázó görgõk vannak elhelyezve, vagy láncos-rudas formázó berendezés van kialakítva. A bálakamra hátsó, nyitható részén is görgõs vagy láncos-rudas formázó berendezést alkalmaznak. Az újabb fejlesztésû gépeken éppen a pergési veszteségek csökkentése miatt szinte teljesen egyeduralkodóvá vált a görgõs-rudas formázó berendezés alkalmazása. Pillangósok szénakénti betakarításakor az állandó bálakamrás gépeken alkalmazott szeletelõ berendezéseket mindig ki kell kapcsolni. Ez esetben elkerülhetjük a pergésre egyébként is hajlamos anyag nagyobb mérvû betakarítási veszteségeit.
A pillangósok szénaként történõ betakarítása a változó bálakamrás, hevederes, ill. láncos-rudas tömörítõ szerkezettel dolgozó hengeres bálázógépek is használhatók. Azonban mind az állandó, mind a változó bálakamrás hengeres bálázógépek esetében a betakarítási nedvességtartalmat 20-22 % közöttire kell választani. Ez azt is jelentheti, hogy nyáron a száraz idõszakban a pillangósok, a lucerna bálázását csak a kora reggeli és késõ délutáni, vagy esti órákban szabad végezni.
Az újabb fejlesztésû állandó bálakamrás gépek, mint említettük 1,2-1,6-1,8 m bálaátmérõjû és 1,2 m bálaszélességû bálákat tudnak készíteni, míg a változó bálakamrás gépek esetében a konstrukciós kialakítás lehetõvé teszi a különbözõ, általában 0,8-1,8 m tartományban a készített bálák átmérõjének beállítását. A bálák szélessége a régebbi konstrukciójú gépek esetében 1,5 m, az újabb változatú gépek esetében 1,2 m.
A hengeres bálázógépek újabb fejlesztésû változatai szeletelõ berendezéssel is rendelkeznek. A szeletelõ berendezések elsõsorban szenázskészítéskor, vagyis a pillangósok magasabb, 50-55 % nedvességtartalommal történõ bálázása esetén használhatók elõnyösen. A szeletelõ berendezések egy tengelyre felfûzött csillagszerû kialakítású rotorból és a vele szemben elhelyezett álló késsorból áll. Az állókések általában egy tengelyen vannak felfûzve és az idegen test elleni védelem miatt rugós biztosításúak. A tengelyre felfûzött kések mûködõ száma a tengely elfordításával szabályozható, vagyis az aprítás mértéke így állítható, általában 70 és 150 mm között.
Az állandó kamrás hengeres bálakészítõk esetében a készített bála tömörsége bizonyos értékeken belül szabályozható. A bálatömörség beállítása történhet mechanikusan, amikor a bálakamrát rögzítõ tekercsrugókat feszítjük elõ, vagy hidraulikusan, amikor a bálakamra hátsó, nyitható részét mûködtetõ hidraulikus munkahengerek mûködési nyomását, vagyis a dugattyúerõt állítjuk be. A bálatömörség állítása a változó kamrás gépek esetében is hasonló módon történik. A hengeres bálák rakodására a teleszkópos rakodógépek mind a szántóföldön, mind a kazalozáskor jól használhatók.
A nagy állatállománnyal, vagyis ebbõl következõen nagy pillangós, lucerna termõterülettel rendelkezõ gazdaságok a szénakészítésre jól használhatják a szögletes nagybálakészítõ gépeket. A szögletes nagybálakészítõ gépek robusztus, nagyteljesítményû berendezések, alkalmazásukkal azonban a szálastakarmányok jó minõségben nagy teljesítménnyel takaríthatók be. A szögletes nagybálakészítõ gépek konstrukciója ma már kialakult, szinte valamennyi gép csúszódugattyús változatban készül. A konstrukcióra jellemzõ, hogy a nagy munkaszélességû (1800x2000 mm) rendfelszedõ berendezés, mely általában vezérelt rugós ujjas kialakítású a rendrõl felvett anyagot egy elõtömörítõ csatornába juttatja. Az elõtömörítõ csatornában lévõ anyagot a meghatározott mennyiség, vagy egyes gépek esetében, mint pl. az NH 960-950-940-es gépeknél elektromosan érzékelt tömörség után az anyagtovábbító mechanizmus a forgattyús hajtómûvel meghajtott dugattyú elé adja fel. A feladott anyagot a dugattyú a bálakamrába tömöríti. A bálakamra oldalait felsõ lapját egy mechanizmus hidraulikus munkahengerek segítségével nyomja össze, vagyis a készített bálák tömörsége a hidraulikus rendszer nyomásának beállításával szabályozható. A szögletes nagybálakészítõ gépek eltérõ bálakamra-mérettel készülnek, a leggyakoribb bálakeresztmetszetek a 880x800 mm az 1200x800 mm és az 1200x1200 mm, ugyanis ezen méretek alkalmazása biztosítja a szállítóeszközök raktérfogatának kihasználását, ill. ezen méretek mellett lehetséges a biztonságos kazalozhatóság. A szögletes nagybálakészítõ gépek 4-5-6 zsineges kötözõszerkezettel készülnek. A kötözésre propipropilén alapanyagú zsineget használunk. A készített bála tömörségét tehát ezen kötözõanyag szakítószilárdsága határozza meg.
A pillangósok betakarítása, bálázása 50-55 % nedvességtartalom mellett is megtörténhet. Ez esetben rövidebb a száradási idõ, alacsonyabb betakarítási, elsõsorban karotin veszteségek fordulnak elõ, vagyis jobb beltartalmi jellemzõkkel végezhetõ el a bálázás. Mind hengeres, mind szögletes bálák esetében az 50-55 % nedvességtartalmú bálázott anyagot a bálakészítéstõl számítva 6 órán belül el kell zárni a levegõtõl, ezért a bálákat fóliába csomagoljuk. A bálacsomagolás történhet egyedileg vagy csoportosan. Erre a célra különbözõ elven mûködõ bálacsomagoló gépek kerültek kialakításra. Az egyedi bálacsomagoló gépek többsége hengeres bálák csomagolására alkalmas. Az egyedi bálacsomagoló gépek függesztett vagy vontatott kivitelûek. Ezek a berendezések a bálát fel tudják a csomagolóasztalra venni. A fólia bálához történõ csatlakoztatása után a bálát a csomagolóasztalon a vízszintes és függõleges tengelye körül forgatva tekerik körbe a fóliát. A csomagolás befejeztével a bálákat a talajra helyezi. A becsomagolt hengeres bálákat egyedileg a legcélszerûbb tárolni.
A csoportos bálacsomagoló gépeket általában szúrótüskével felszerelt rakodógéppel kell kiszolgálni, vagyis a bálákat a csomagolóasztalra fel kell rakni. Ebben az esetben a bálák vízszintes tengelye körül a tekercselõkeret vezeti a fóliát körbe, mialatt a bálát a csomagolóasztal lehordó szerkezete viszi hátra, így egy-egy csoportba tetszõleges bála csomagolható be. A szögletes nagybálák megfelelõ méretû kazalba rakva kézi erõvel is becsomagolhatóak. Ez esetben azonban olyan méretû kazlakat kell kialakítani, melyek 1-2 hét alatt feletethetõek.
Összefoglalva megállapítható, hogy a pillangósok, köztük a lucerna termesztése bonyolult technológiai folyamat. A technológia minden egyes munkamûveletének a pontos és jó minõségû elvégzése szavatolja a megfelelõ terméshozamok elérését. A betakarítási munkákat szintén az agrotechnikai elõírások betartásával kell elvégezni. A betakarítási munkák gondos elvégzése pedig a betakarított takarmány minõségét garantálja. A pillangósok termesztéstechnológiai elõírásainak betartása, ill. jó minõségû takarmány készítése azonban csak az ismertetett korszerû mûszaki berendezések, gépek alkalmazásával lehet.
Gödöllõ, 2002. február 25.
Dr. Kelemen Zsolt
fõosztályvezetõ
FVMMI GM Kht. – Gödöllõ
A nyár elején lekerülõ gabonafélék után el kell végezni a tarlóhántást. A tarlóhántást elvégezhetjük sekélyen járatott ekével is, de elõnyben kell részesítenünk a szántóföldi kultivátorokat, különösen a különbözõ kiegészítõ munkaszerszámokkal szerelt változatokat. (2. ábra) Ugyancsak jól használhatók a lazítóból és tárcsából kialakított gépkombinációk, könnyû talajokon pedig ásóborona is javasolható. A tarlóhántás után minden esetben zárjuk gyûrûshengerrel a talajfelszínt.
Az õszi talajelõkészítés esetén tárcsával végezhetjük a szármaradványok szántás elõtti aprítását és bedolgozását, de ezen esetben is jól használhatók a lazítóval szerelt változatok.
A mélyszántás elvégzésére különbözõ konstrukciójú hagyományos és réselt kormánylemezzel szerelt eke (4. ábra) áll rendelkezésre vontatott, függesztett és féligfüggesztett kialakításban. A rendelkezésre álló üzemeltetõ traktor motorteljesítményétõl, kifejthetõ vonóerõ nagyságától és a talajellenállástól, vagyis a talaj fizikai jellemzõitõl függõen választható meg a megfelelõ munkaszélességgel dolgozó változat. Az üzemetetõ traktor mûszaki jellemzõinek, pl. hidraulikus rendszerének az automatikus erõ- és szintszabályozás elterjedésének és az emelõképesség javulásának következtében a függesztett és féligfüggesztett ekék üzemeltetési paraméterei is jelentõsen javulhatnak.
A pillangósok ugyan javítják a talaj nitrogén háztartását, de a nagy hozamok eléréséhez igénylik a jó tápanyag-visszapótlást, fõleg foszfor és kálium vonatkozásában. Ezért a több évre szóló alapmûtrágyákat a szántás elõtt ki kell juttatni. A nagyadagú alapmûtrágyák kijuttatása a nagy, 18-20 m szórásszélességgel dolgozó és 150-250 kg/ha mûtrágya adagok kiszórására alkalmas röpítõtárcsás mûtrágyaszórókkal végezhetõ el. Erre a célra a nagyobb tartálytérfogatú függesztett és vontatott gépeket érdemes használni.
A magágykészítéskor szintén a talaj fizikai jellemzõit figyelembe véve választhatunk az eszközök közül. (5. ábra) Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a magágy mindig sima felületû legyen. Az õszi szántással elõkészített talajokat simítózást követõen kombinátorral mûveljük. Homoktalajokon tavaszi szántás után simahengert, majd azt követõen gyûrûshengert alkalmazunk.
A pillangósok vetésére a legmegfelelõbbek az aprómagvetõ-gépek, pl. a hazai gyártású ASZV-3, de jól használhatók az aprómag-tartállyal rendelkezõ mechanikus vetõszerkezetû gabona sorvetõgépek.
A lucernatermesztés sikerét a megfelelõen végzett gyomirtás meghatározhatja. A gyomirtás a technológiai elõírások melletti végrehajtására a különbözõ nagyságrendû, tartálytérfogatú, függesztett vagy vontatott konstrukciójú szántóföldi permetezõk alkalmasak. A gyomirtási feladatok ellátására a hagyományos réses és ütközõlapos fúvókákkal felszerelt változatok is jól megfelelnek.
A pillangósok rendrevágására a szársértõvel szerelt alternáló vágószerkezetû kaszák magajáró, vontatott és függesztett kialakítású változatai egyaránt alkalmasak. (6. ábra) Az elmúlt évek gyártmányfejlesztési eredményeinek köszönhetõen a rotációs vágószerkezetû kaszák forgó részeinek kerületi sebessége jelentõsen emelkedett, így a pillangósok kaszálására kiválóan használhatók. A magajáró alapgépek rotációs vágószerkezettel is felszerelhetõk, ezek közül a nagyobb változatok 8-10 m, a kisebbek 5-6 m munkaszélességgel, 10-12 km/h munkasebességgel is tudnak dolgozni. A vontatott rotációs kaszák munkaszélessége is növekedett, az 5 m-nél nagyobb munkaszélességû változatok két egymás mellett dolgozó vágószerkezettel készülnek, és szállítási helyzetben összecsukhatók. Magyarországon az üzemi méreteket figyelembe véve a 2,5-3,5 m munkaszélességû szársértõs kaszák használhatók elõnyösen. (7. ábra) Kisebb termõterület esetén pedig az 1,4-2,1 m munkaszélességû, 36-56 kW motorteljesítményû traktorokkal üzemeltethetõ függesztett gépek is megfelelõen kihasználhatók. A pillangósok esetében a hengeres szársértõvel szerelt kaszák használata elõnyt jelent. A szársértõk használatával csökken a száradás ideje, ezzel együtt az idõjárástól függõ kockázat, így megközelítõleg azonos nedvességleadást lehet a szár- és a levélzet részérõl elérni, ami azt jelenti, hogy az anyag egyenletesen szárad, kiegyenlített nedvességtartalmú lesz. A gumihengeres szársértõvel szerelt rotációs kasza után visszamaradt és rendrakóval összerakott anyag száradási diagramját a 8. ábra szemlélteti.
A pillangósok rendrevágásakor a kaszák rendterelõ lemezeit a legnagyobb rendszélesség rakására a vágási, vagyis a tarlómagasságot 7-8 cm-re célszerû beállítani. Ennél a vágási magasságnál a levágatlansági veszteség elhanyagolható, ugyanakkor a következõ növedék sarjadásához kedvezõek a feltételek.
A rendrevágott és szársértett anyagot a kaszálás után célszerû elteríteni a száradás meggyorsítása érdekében, erre a célra nagy, 6-10 m munkaszélességû egyszerû szerkezeti kialakítású rendterítõk használhatók. Az elterített szálastakarmány száraz viszonyok között a 35-40 % nedvességtartalom eléréséig terített renden maradhat. Az említett nedvességtartalom elérésekor azonban az anyagot szûkített rendre össze kell rakni. Nedves idõjárás, vagy a levegõ nagy relatív páratartalma, vagyis az éjszakai harmatképzõdés esetén esténként szintén célszerû az anyagot rendrakóval összerakni és a következõ reggel elteríteni. A rendterítõk viszonylag nagy, a munkasebességtõl függõen 4,0-6,5 ha/h területteljesítménnyel és alacsony, 0,05-0,08 kg/t fajlagos hajtóanyag-felhasználással dolgoznak. Tehát az a kevés többletráfordítás a takarmány minõségében megtérül.
A rend összerakására lehetõség szerint függõleges tengelyû, vezérelt ujjas rendrakó gépeket használjunk. A kisebb, 3-6 m munkaszélességû változatok 2 forgórésszel, a nagyobb munkaszélességû változatok, 8-10 m pedig 4 forgórésszel készülnek. A vezérelt ujjas forgórésszel szerelt gépek kíméletesen emelik fel az anyagot a talajról és rakják át a szûkített rendre. A sodró rendszerû rendrakók a szálas anyagokból sodratokat készítenek, ami a következõ munkamûvelet szempontjából nem a legkedvezõbb. A vezérelt ujjas rendrakókkal a renden lévõ anyag átrakható, megforgatható, vagyis a terítést kivéve az összes rendkezelési munka elvégezhetõ. A vezérelt ujjas rendrakók használatával az összerakott rend 1000-1200 mm szélességû, 450-500 mm magas lehet. A megfelelõ geometriai méretû és rendfolyóméter tömegû rend kialakítása a következõ munkamûvelet szempontjából fontos. A bálázók esetében a kialakított rend geometriai méreteinek, elsõsorban a rendszélességnek illeszkednie kell a bálázógép bálakamra szélességéhez. Ennek a feltételnek a megléte mellett lehet könnyen megfelelõ tömörségû és egyenletes bálaátmérõvel rendelkezõ bálákat készíteni. Ez a megjegyzés a hengeres- és szögletes nagybálakészítés esetén is érvényes. A rendrakó gépek nagy munkaszélességüknél fogva nagy területteljesítménnyel és részben ebbõl adódóan szintén alacsony, 0,17-0,21 kg/t fajlagos hajtóanyag-felhasználással dolgoznak. A rendkezelési munkák elvégzése a pillangósok esetében nem jelent túl nagy energiaráfordítást, költséget sem, de a takarmány minõsége szempontjából nagyon fontos feladat.
A pillangósok betakarítása nagyobbrészt szénaként bálázással történik. Emellett azonban, különösen csapadékos idõjárás esetén magasabb nedvességtartalommal szenázst is készítenek a pillangósokból.
A renden levõ, ill. a korábban ismertetett módon összerakott anyagot szénakészítéshez 20-22 % nedvességtartalom elérésekor felszedjük és bebálázzuk. A bálázásos szénakészítés elõnye a jó gépesíthetõség, a nagy teljesítmény, az alacsony fajlagos hajtóanyag-felhasználás. Ezen elõnyök mellett viszont számolnunk kell a technológiai elõírások, pl. nedvességtartalom szigorú betartásával.
A bálázásra szögletes kisbála, hengeres- és szögletes nagybálakészítõ gépek állnak rendelkezésre. A szögletes kisbálakészítõ gépekkel a pillangósok széna formájában jó minõségben betakaríthatók. Ez az eljárás azonban csak kézi munkaerõvel jól ellátott vállalkozásoknak ajánlható. A szögletes kisbálakészítõ gépek is eltérõ bálamérettel dolgoznak. Ez a készített bála keresztmetszetében mutatkozik meg. Kisebb méretû bálák keresztmetszete 300-400 mm, míg a nagyobbaké 400-500 mm, a bálák hosszúsága pedig 800-1600 mm tartományban szabályozható. A szabályos alakú és tömör kis szögletes bálák jól szállíthatóak és jól kazalozhatóak.
A kézi munkaerõvel kevésbé ellátott gazdaságok a hengeres nagybálakészítõ gépet alkalmazhatják a szénakészítésre. A hengeres bálakészítõ gépek mûködési elvüket tekintve állandó- és változó bálakamrás gépek lehetnek. Az utóbbi idõben a gépcsalád elven kialakított állandó bálakamrás hengeres bálakészítõ gépek gyártása és terjedése a gyorsabb ütemû. Az állandó bálakamrás hengeres bálázógépek, mint említettük gépcsalád elven kerülnek kialakításra, ez azt jelenti, hogy az azonos konstrukciójú gépek különbözõ, rendszerint 1,2-1,6-1,8 m átmérõjû bálákat készítenek. (10. ábra) Az állandó bálakamrás hengeres nagybálakészítõ gépek konstrukciós kialakítására jellemzõ, hogy a bálakamra mellsõ részén az adott bála átmérõnek megfelelõen formázó görgõk vannak elhelyezve, vagy láncos-rudas formázó berendezés van kialakítva. A bálakamra hátsó, nyitható részén is görgõs vagy láncos-rudas formázó berendezést alkalmaznak. Az újabb fejlesztésû gépeken éppen a pergési veszteségek csökkentése miatt szinte teljesen egyeduralkodóvá vált a görgõs-rudas formázó berendezés alkalmazása. Pillangósok szénakénti betakarításakor az állandó bálakamrás gépeken alkalmazott szeletelõ berendezéseket mindig ki kell kapcsolni. Ez esetben elkerülhetjük a pergésre egyébként is hajlamos anyag nagyobb mérvû betakarítási veszteségeit.
A pillangósok szénaként történõ betakarítása a változó bálakamrás, hevederes, ill. láncos-rudas tömörítõ szerkezettel dolgozó hengeres bálázógépek is használhatók. Azonban mind az állandó, mind a változó bálakamrás hengeres bálázógépek esetében a betakarítási nedvességtartalmat 20-22 % közöttire kell választani. Ez azt is jelentheti, hogy nyáron a száraz idõszakban a pillangósok, a lucerna bálázását csak a kora reggeli és késõ délutáni, vagy esti órákban szabad végezni.
Az újabb fejlesztésû állandó bálakamrás gépek, mint említettük 1,2-1,6-1,8 m bálaátmérõjû és 1,2 m bálaszélességû bálákat tudnak készíteni, míg a változó bálakamrás gépek esetében a konstrukciós kialakítás lehetõvé teszi a különbözõ, általában 0,8-1,8 m tartományban a készített bálák átmérõjének beállítását. A bálák szélessége a régebbi konstrukciójú gépek esetében 1,5 m, az újabb változatú gépek esetében 1,2 m.
A hengeres bálázógépek újabb fejlesztésû változatai szeletelõ berendezéssel is rendelkeznek. A szeletelõ berendezések elsõsorban szenázskészítéskor, vagyis a pillangósok magasabb, 50-55 % nedvességtartalommal történõ bálázása esetén használhatók elõnyösen. A szeletelõ berendezések egy tengelyre felfûzött csillagszerû kialakítású rotorból és a vele szemben elhelyezett álló késsorból áll. Az állókések általában egy tengelyen vannak felfûzve és az idegen test elleni védelem miatt rugós biztosításúak. A tengelyre felfûzött kések mûködõ száma a tengely elfordításával szabályozható, vagyis az aprítás mértéke így állítható, általában 70 és 150 mm között.
Az állandó kamrás hengeres bálakészítõk esetében a készített bála tömörsége bizonyos értékeken belül szabályozható. A bálatömörség beállítása történhet mechanikusan, amikor a bálakamrát rögzítõ tekercsrugókat feszítjük elõ, vagy hidraulikusan, amikor a bálakamra hátsó, nyitható részét mûködtetõ hidraulikus munkahengerek mûködési nyomását, vagyis a dugattyúerõt állítjuk be. A bálatömörség állítása a változó kamrás gépek esetében is hasonló módon történik. A hengeres bálák rakodására a teleszkópos rakodógépek mind a szántóföldön, mind a kazalozáskor jól használhatók.
A nagy állatállománnyal, vagyis ebbõl következõen nagy pillangós, lucerna termõterülettel rendelkezõ gazdaságok a szénakészítésre jól használhatják a szögletes nagybálakészítõ gépeket. A szögletes nagybálakészítõ gépek robusztus, nagyteljesítményû berendezések, alkalmazásukkal azonban a szálastakarmányok jó minõségben nagy teljesítménnyel takaríthatók be. A szögletes nagybálakészítõ gépek konstrukciója ma már kialakult, szinte valamennyi gép csúszódugattyús változatban készül. A konstrukcióra jellemzõ, hogy a nagy munkaszélességû (1800x2000 mm) rendfelszedõ berendezés, mely általában vezérelt rugós ujjas kialakítású a rendrõl felvett anyagot egy elõtömörítõ csatornába juttatja. Az elõtömörítõ csatornában lévõ anyagot a meghatározott mennyiség, vagy egyes gépek esetében, mint pl. az NH 960-950-940-es gépeknél elektromosan érzékelt tömörség után az anyagtovábbító mechanizmus a forgattyús hajtómûvel meghajtott dugattyú elé adja fel. A feladott anyagot a dugattyú a bálakamrába tömöríti. A bálakamra oldalait felsõ lapját egy mechanizmus hidraulikus munkahengerek segítségével nyomja össze, vagyis a készített bálák tömörsége a hidraulikus rendszer nyomásának beállításával szabályozható. A szögletes nagybálakészítõ gépek eltérõ bálakamra-mérettel készülnek, a leggyakoribb bálakeresztmetszetek a 880x800 mm az 1200x800 mm és az 1200x1200 mm, ugyanis ezen méretek alkalmazása biztosítja a szállítóeszközök raktérfogatának kihasználását, ill. ezen méretek mellett lehetséges a biztonságos kazalozhatóság. A szögletes nagybálakészítõ gépek 4-5-6 zsineges kötözõszerkezettel készülnek. A kötözésre propipropilén alapanyagú zsineget használunk. A készített bála tömörségét tehát ezen kötözõanyag szakítószilárdsága határozza meg.
A pillangósok betakarítása, bálázása 50-55 % nedvességtartalom mellett is megtörténhet. Ez esetben rövidebb a száradási idõ, alacsonyabb betakarítási, elsõsorban karotin veszteségek fordulnak elõ, vagyis jobb beltartalmi jellemzõkkel végezhetõ el a bálázás. Mind hengeres, mind szögletes bálák esetében az 50-55 % nedvességtartalmú bálázott anyagot a bálakészítéstõl számítva 6 órán belül el kell zárni a levegõtõl, ezért a bálákat fóliába csomagoljuk. A bálacsomagolás történhet egyedileg vagy csoportosan. Erre a célra különbözõ elven mûködõ bálacsomagoló gépek kerültek kialakításra. Az egyedi bálacsomagoló gépek többsége hengeres bálák csomagolására alkalmas. Az egyedi bálacsomagoló gépek függesztett vagy vontatott kivitelûek. Ezek a berendezések a bálát fel tudják a csomagolóasztalra venni. A fólia bálához történõ csatlakoztatása után a bálát a csomagolóasztalon a vízszintes és függõleges tengelye körül forgatva tekerik körbe a fóliát. A csomagolás befejeztével a bálákat a talajra helyezi. A becsomagolt hengeres bálákat egyedileg a legcélszerûbb tárolni.
A csoportos bálacsomagoló gépeket általában szúrótüskével felszerelt rakodógéppel kell kiszolgálni, vagyis a bálákat a csomagolóasztalra fel kell rakni. Ebben az esetben a bálák vízszintes tengelye körül a tekercselõkeret vezeti a fóliát körbe, mialatt a bálát a csomagolóasztal lehordó szerkezete viszi hátra, így egy-egy csoportba tetszõleges bála csomagolható be. A szögletes nagybálák megfelelõ méretû kazalba rakva kézi erõvel is becsomagolhatóak. Ez esetben azonban olyan méretû kazlakat kell kialakítani, melyek 1-2 hét alatt feletethetõek.
Összefoglalva megállapítható, hogy a pillangósok, köztük a lucerna termesztése bonyolult technológiai folyamat. A technológia minden egyes munkamûveletének a pontos és jó minõségû elvégzése szavatolja a megfelelõ terméshozamok elérését. A betakarítási munkákat szintén az agrotechnikai elõírások betartásával kell elvégezni. A betakarítási munkák gondos elvégzése pedig a betakarított takarmány minõségét garantálja. A pillangósok termesztéstechnológiai elõírásainak betartása, ill. jó minõségû takarmány készítése azonban csak az ismertetett korszerû mûszaki berendezések, gépek alkalmazásával lehet.
Gödöllõ, 2002. február 25.
Dr. Kelemen Zsolt
fõosztályvezetõ
FVMMI GM Kht. – Gödöllõ
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
KSH: a harmadik negyedévében 12,1 százalékkal csökkentek a beruházások
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]