Új gyümölcsös telepítések trágyázása, talajkezelése

Az Agroblen mellett elsõ évben más trágyázásra nincs szükség. Ha nem használták ezt a szert, akkor fánként 1 m2-re 10 gramm nitrogén hatóanyagnak megfelelõ mûtrágyát lehet a hajtásnövekedés megindulása után kiszórni.
A tavaszi telepítésnél elengedhetetlen, de száraz õsz és tél esetén az õszi ültetésnél is az egyik legfontosabb teendõ az alapos beöntözés. Tavaszi telepítésnél legjobb ezt az ültetéssel együtt megtenni mielõtt az ültetõgödör talaját teljesen visszahúznák. A beiszapolás után egy vékony földréteget húzzanak az átáztatott talaj fölé (ami egy ideig megakadályozza a felszín repedezését és a föld mély kiszáradását), majd kb. 80-90 cm átmérõjû "tányért" alakítsanak ki a tõ körül. Ez a tányér segíti, hogy az elsõ évi öntözések és a csapadék vize is a fiatal fa gyökereihez kerüljön.
Az elsõ évi kis gyökérzet kiszáradását, a talaj nyári túlzott felmelegedését akadályozz, és ezáltal a jobb, a nyári hõségnapokon is tartó gyökérnövekedést segíti a tövek köré (az elõbb említett tányérba) terített szalmás istállótrágya (10-15 kg/tõ). Szalma, fakéreg zúzalék vagy fekete fólia is szóba jöhet erre a célra. A talajtakarás több öntözés hatásával is felér, illetve a csapadék és az öntözõvíz jobban hasznosul. Sõt ezen felület így gyommentes is marad.
Az ültetéskori beöntözéssel, az árnyékoló trágyázással vagy talajtakarással nem szabad késlekedni, illetve nem szabad hagyni, hogy a talajban vízhiány álljon elõ, mert az átültetett növény gyökérzete a föld feletti részhez képest erõsen lecsökkent és ugyanakkor a léghõmérséklet emelkedése fokozott hajtásnövekedést indukál. Ennek a vízigényét a gyökerek csak kellõen nedves talajból tudják fedezni. Ha a viszonylagos szárazság miatt a kezdeti növekedés megtorpan, akkor az újraindulás már nehézkes vagy elmarad. Ez pedig gyenge hajtás és ágrendszert eredményez. Sõt a gyér lombozat olyan keveset asszimilál, hogy a késõbb nedvessé váló talaj ellenére is a gyökérzet fejletlen marad. Ennek a gyengültségnek a hátránya több évre is áthúzódhat.
Az elsõ éves növények és a pótlásként ültetett fák elsõ évében a nyári öntözésekhez a következõt ajánljuk. Az alkalmanként adott víz mennyiségére legyen irányadó az, hogy ritkábban elegendõt, mint sokszor keveset. Ugyanis az utóbbi esetben hátráltatjuk a mélyebb gyökérzet kialakulását azzal, hogy a kevés vízzel inkább a felszín felé "csalogatjuk" a gyökereket. Az öntözések gyakoriságát és mennyiségét úgy számíthatjuk ki, hogy a nyári hónapokban (május, június, július) havonta 100 mm víz jusson a gyökerekhez. Ha a fa körüli tányér kb. 1 m2-es, akkor úgy kalkulálhatnak, hogy fánként az öntözõvíz literjeinek száma és a 10 mm-t elérõ napi csapadékok millimétereinek száma havi összesítésben a 100-at elérje. Ha nagy a csapadékhiány, akkor célszerûbb a havi viszonyítás helyett a kéthetente az 50 -et elérni. Ha ezt a természetes csapadék nem biztosítja, akkor öntözni kell. Alkalmanként 30-40 liter vizet adjanak fánként.
A facsíkot gyommentesen kell tartani, ami talajtakarással vagy kapálással érhetõ el. A talajon keresztül ható gyomirtó szerek csak 2-3 éves kor után alkalmazhatók. A kontakt hatású készítményeket terelõlemezzel ellátott géppel kell kijutatni, ami megakadályozza, hogy a törzsre kerüljön a vegyszer.
Csapadékos országrészben vagy öntözött gyümölcsösben a sorközmûvelésben a gyepesítést lehet alkalmazni. A gyepes sáv szélessége lehetõleg csak 40 cm-el haladja meg az alkalmazott legszélesebb géptípus nyomtávolságát. Más esetekben a sorközt mechanikailag kell tisztántartani. A talajmûvelések során részesítsék elõnyben a környezetkímélõ gyümölcstermesztés szempontjából ajánlott eszközöket (kultivátor, kombinátor, fogas, ásóborona, rotációs gyomirtó) és lehetõleg el kell hagyni a talajszerkezetre hátrányos tárcsát és talajmarót.

Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.