2013.02.19.
A tavalyi év decemberében már ismertté vált az agrárágazat 2002. évi támogatásáról szóló rendelet. A rendelkezés egészét áttekintve megállapítható, hogy:
· Elismeri és támogatja a kis földterülettel rendelkezõ, csak a család ellátására berendezkedõ gazdálkodókat is.
· Lehetõséget ad olyan fejlesztésekre, amely révén a korábbi kis és közepes vállalkozások célirányos fejlesztés révén betagozódhatnak az árutermelés rendszerébe.
· A rendelkezésre álló támogatási keretbõl, a korábbiaknál nagyobb támogatást kaphatnak a piac szervezését, a minõség javítását, az értékesítés szervezettebbé tételét szolgáló tevékenységek.
A 2002. évi támogatási rendszer új eleme és kiemelten szerepel a támogatási célok között a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program.
Az árutermelõ vállalkozások általában többirányú termelésre rendezkedtek be. A termeléshez szükséges teljes berendezésüknek különbözõ részarányát képezik a növényvédelmi létesítmények és eszközök. A kizárólag csak a szántóföldi vagy kertészeti kultúrák termesztésére szakosodott vállalkozásoknál, a növényvédelem technikai hátterének optimális szinten történõ kialakítása meghatározó szereppel bír gazdálkodásuk eredményességének szempontjából.
A növényvédelem technikai hátterének berendezését befolyásoló legfõbb tényezõk az alábbiak:
· A gazdaság területe, termelési profilja (termelt növények, a táblák területe és szétszórtsága stb.).
· Földrajzi, éghajlati adottságok.
· A károsítók elõfordulásának gyakorisága, mértéke.
· A károsítók elleni védekezés lehetséges módjainak kiválasztása.
· Az alternatív védekezési lehetõségek gazdaságossága.
A gazdaság területe és termelési jellege meghatározza a permetezõgépek szükséges mennyiségét. A domborzat és a táblaméret közvetlenül befolyásolja a gépteljesítményt. A növényvédelmi eljárás szigorúan idõhöz kötött feladat, így kedvezõbb területi adottság és táblaméret mellett kevesebb, fordított esetben több permetezõgépre van szükség ugyanazon feladat megoldásához.
A növényvédelmi berendezkedést alapvetõen befolyásolja, hogy milyen károsítók milyen gyakran és milyen mértékben, a védett növény fejlõdésének mely szakaszában történõ elõfordulásával kell számolni. Ennek megállapítása a várható károsító folyamatos megfigyelését és felmérését teszi szükségessé. Ezeket a megfigyeléseket és felméréseket terület és idõbontásban úgy kell elvégezni, hogy a számszerûsített adatok megbízható alapul szolgáljanak a növényvédelmi feladatok meghatározásához és a szükséges növényvédelmi eszközök mennyiségének megállapításához. Gyakorlati kívánalom, hogy a megfigyelt adatok rögzítése táblánként történjen.
A felmérések alapján meghatározhatók az egymást követõ idõszakok növényvédelmi feladatai és azok mennyisége. A részletesen felmért és a megállapított feladatokból kiindulva elvégezhetõk a növényvédelmi gépszükségletre vonatkozó számítások.
Az idõjárás okozta hatások, általában kisebb-nagyobb mértékben módosíthatják a feladatok alapján megállapított permetezõgép igényt.
A védekezést csak bizonyos elõre meghatározott, a védett növény és a támadott károsító bizonyos fejlõdési stádiumához kötött idõpontban lehet végrehajtani úgy, hogy arra általában 2-3 napnál, néhány károkozónál 3-6 napnál több idõ nem áll rendelkezésre. A tervezésnél mindig a kevesebbet vegyük figyelembe, mert a szeszélyes idõjárás a rendelkezésre álló napok számát általában a felére csökkenti.
A permetezésre alkalmas napok számának ismerete a növényvédelmi munkák tervezésénél és szervezésénél feltétlenül szükséges.
A permetezésre alkalmas napok száma
A permetezésre alkalmas órák különbözõképpen oszlanak meg. A táblázatban jelzett „alkalmas napok” a permetezésre részben vagy egészben alkalmasak, de az is lehetséges, hogy a kedvezõtlen idõjárás napokig lehetetlenné teszi a munkát. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a naptári napok többségén a tavasztól-õszig, tehát a növényvédelmi munkák idõszakában a korareggeli és késõdélutáni, esti és az éjszakai órák alkalmasak a permetezésre.
Biológiai vagy meteorológiai szempontból, a nem megfelelõ idõben végrehajtott védekezés eredménytelen, vagy csökkent mértékû. A helytelen idõzítés nemcsak jelentõs terméskiesést okozhat, hanem a termelésbe fektetett elõzõ ráfordítások is veszendõbe mennek.
A berendezkedés során minden esetben mérlegelni kell, hogy a várható károkozók ellen milyen védekezési módok, és eszközök alkalmazására van lehetõség, és melyik lesz azok közül a leggazdaságosabb. Nem hagyhatók figyelmen kívül az agrotechnikai és biológiai védekezés lehetõségei sem!
Külön mérlegelendõ a növényvédelmi védekezéseknél alkalmazható gépi eszközök használatának gazdaságossága. Azonos feladatot többféle gyártmányú és típusú, továbbá saját vagy a növényvédelmi munkákra szakosodott gépi vállalkozóktól igénybe vett permetezõgépekkel is meg lehet oldani. Így a gazdálkodónak módjában áll a számára kedvezõbb, gazdaságosabb megoldást választani.