Pillangós virágzatú szálas takarmánynövények gyomirtása
Oldalszám:
2013.02.19.
A pillangósvirágzatú takarmánynövények közül hazánkban legnagyobb felületen a lucernát és a vörösherét termesztjük.
Kisebb felületen és elsõsorban magfogás céljából telepítenek a gazdák fehér herét, szarvaskerepet, bíborherét és alexandriai herét. Elsõsorban öntözetlen homoktalajokon vehetõ számításba a baltacím, amelynek tápértéke a lucernáéval azonos és kiválóan emészthetõ szarvasmarha illetve juhtakarmány.
Kisebb felületen és elsõsorban magfogás céljából telepítenek a gazdák fehér herét, szarvaskerepet, bíborherét és alexandriai herét. Elsõsorban öntözetlen homoktalajokon vehetõ számításba a baltacím, amelynek tápértéke a lucernáéval azonos és kiválóan emészthetõ szarvasmarha illetve juhtakarmány.
Gyomirtási szempontból vizsgálva a pillangósvirágzatú szálas takarmánynövényeket, megállapíthatjuk, hogy a gyomirtási technológia sok szempontból megegyezik, ugyanakkor több vonatkozásban eltér egymástól.
Legalaposabban és legkörültekintõbben a lucerna gyommentesítése és gyomnövényzetének felmérése történt meg, továbbá a vöröshere vegyszeres gyomirtása is sok vonatkozásban megoldottnak tekinthetõ. A többi szálastakarmány gyomirtására szûkebb lehetõségünk van.
Mivel a pillangós takarmánynövények talaj-és környezeti igénye fajonként változik, természetesen a gyomnövényzetük is ennek megfelelõen változatos képet mutat. Egészen más gyomvegetáció jellemzi a Dunántúli savanyú kötött talajú területeket, mint az Alföld mélyrétegû magas szervesanyagtartalmú, meszes szántóföldjeit.
Természetesen nem azonosak a gyomviszonyok a frissen telepített takarmánynövényekben és a már beállt idõs vetésekben sem. Az új telepítésû pillangósok fejlõdésük kezdeti szakaszában rendkívül érzékenyek az elgyomosodásra, mivel az agresszív gyomnövények kompetíciós képessége sokkal intenzívebb, mint a takarmánynövényeké.
A lucerna és vöröshere leggyakoribb gyomnövényei a telepítést követõen a magról kelõ egyszikû növények közül a kakaslábfû, a fakómuhar, az árvakelésû gabonafélék és a csapadékosabb területeken a nagy széltippan.
A magról kelõ, egyéves kétszikû gyomfajok közül tömegesen kelhet a kozmopolita vadrepce és repcsényretek. Általános gyomproblémát okoznak a közismert disznóparéj-fajok és a fehér libatop is. A keserûfüvek családjából a lapulevelû keserûfûvel és a baracklevelû keserûfûvel találkozhatunk leggyakrabban.
Könnyen elérheti a védekezéshez szükséges veszélyességi küszöbértéket a szelíd csorbóka és a szúrós csorbóka is. A szikfûfélék közül elsõsorban az ebszikfû okozhat gondot a gazdáknak.
Az egyévesnél idõsebb pillangós szálastakarmány növények gyomösszetételében természetes változás következik be a vetés utáni idõszak alatt. Ez fokozottan jelentkezik akkor, ha valamilyen oknál fogva kiritkul az állomány, teret engedve ezzel a gyomnövények felszaporodásához. Ezek közül a gyomok közül gyakran találkozhatunk az efemer életforma csoportba tartozó piros árvacsalánnal, bársonyos árvacsalánnal, pásztortáskával és a tyúkhúrral. A közismertebb gyomok közül tömegesen felszaporodhat a borostyánlevelû veronika és a baracklevelû veronika is.
Az évelõk közül szinte mindig megtalálhatjuk a nagy utifüvet és a lándzsás utifüvet. A pillangósok veszélyes gyomnövényei lehetnek a nehezen irtható évelõ fajok is, így a gyermekláncfû, valamint a lósóska is. Szárazabbra hajló területeken nagyon gyakori a betyárkóró, a fehér mécsvirág és az útszéli zsázsa is. Az évelõ egyszikûek közül tömegesen elõfordulhat tarackbúza is. A szálastakarmányok sajátos problémája az élõsködõ növények kártétele. Ezek közül legismertebbek a nagy aranka és a kis aranka, valamint a lóhere vajvirág.
A védekezés lehetõségei
A pillangós virágzatú szálastakarmány növények telepítése elõtt nagy körültekintéssel kell eljárnunk.
A telepítést megelõzõen elvégzett agrotechnikai munkák, a szakszerû vetés, a tiszta vetõmag jelentik a legfontosabb megelõzõ mûveleteket.
A legszükségesebbek :
- a vetés optimális idõben kerüljön végrehajtásra. A túl korai vagy megkésett vetés nagyban befolyásolhatja az optimális tõszámot, illetve az egyenletes kelést, fejlõdést.
- a vetõmag minden esetben fémzárolt legyen és mentes legyen élõsködõ és veszélyes gyomnövények magvaitól.
- harmonikus tápanyagutánpótlást és magágyelõkészítést kell végrehajtani, amellyel szintén az egyenletes vetés és a jó kezdeti egészséges állomány biztosítható.
- amennyiben a kijelölt tábla élõsködõ gyomok magvaival fertõzött a fertõzés idõpontjától számított 10 éven belül nem célszerû pillangós kultúrnövényt telepíteni.
A pillangósokban presoving alkalmazási módban preemergens alkalmazási módban és posztemergens alkalmazási módban is lehetõségünk van a gyomszabályozásra. A presoving alkalmazási módban alkalmazható vegyszerekre (benefin, EPTC) általában az õszi tiszta telepítésû lucernában, vörösherében és szarvaskerepben kerülhet sor. Ezek a vegyületek száraz körülmények között is képesek a hatásukat kifejteni. Hátrányuk, hogy viszonylag szûk hatásspektrumúak és a kétszikû gyomfajok szûk körét képesek kiirtani.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az árvakelésû gabona ellen is elõnyösebb az õszi presoving kezelés. Tavasszal egyéb más teendõk mellett kevesebb idõ jut a vegyszerek körültekintõ bedolgozására.
Preemergens alkalmazási módban végrehajtható kezelésekre az egyévesnél idõsebb pillangósokban kerülhet sor a kultúrnövény nyugalmi állapotában.
Lucernában a linuron, cianazin, diuron, metribuzin, imazetapir, vörösherében az imazetapir, szarvaskerepben pedig a diuron hatóanyagú szerek alkalmazhatók.
A kipermetezés ideje kora tavasszal, amikor a kultúrnövények fakadása még nem kezdõdött el. A linuron, diuron és metribuzin késõ õsszel a fagyok beállta elõtt is kijuttatható. Fehér herében, bíborherében, alexandriai herében sem presoving, sem preemergens gyommentesítési eljárás napjainkig nincsen engedélyezve. A gyakorlat néhány technológiát eredményesen alkalmaz, azonban ezek nem engedélyezett eljárások, ezért az esetleges gyomosodási problémák esetén ki kell hívni a növényvédelmi szolgálat szakemberét, ezt követõen pedig eseti engedélyt kell kérni a kívánt technológia alkalmazásához.
Állománykezelésre lucernában és vörösherében az imazetapir hatóanyagú herbicidek engedélyezettek. A speciális egyszikûirtók közül lucernában a fluazifop-P-butil + quizalofop-etil és a cikloxidim, míg vörösherében a fluazifop-p-butil gyomirtók használhatók fel.
Permetezés optimális idõpontja a gyomnövények 1-3 leveles fejlettsége, illetve az évelõk 10-20 cm –es állomány magassága. A speciális egyszikûirtóknál nagyon fontos figyelembe venni, hogy az élelmezési várakozási idõ viszonylag hosszú : 35-56 nap.
Speciális probléma a pillangós virágzatú szálastakarmány növényekben az élõsködõk gyakori megjelenése. Az aranka fajok ellen a pendimetalin, a glifozát és a klórtal-metil hatóanyagú vegyületek engedélyezettek. A posztemergens technológiák felsorolásából látható, hogy szarvaskerepben, baltacímben, fehér herében, alexandriai herében szinte egyetlen készítmény sem engedélyezett, annak ellenére, hogy számos herbicidre igényt tart a gyakorlat. Jelen helyzetben egyetlen szabályos megoldás ha eseti engedély kérelemmel segítünk elhárítani a kialakult gyomosodási problémát.
Dr. Karamán József
igazgató
Zala Megyei NTSZ
Pillangósok gyomirtó szerei 1.
Pillangósok gyomirtó szerei 2.
Pillangósok gyomirtó szerei 3.
Legalaposabban és legkörültekintõbben a lucerna gyommentesítése és gyomnövényzetének felmérése történt meg, továbbá a vöröshere vegyszeres gyomirtása is sok vonatkozásban megoldottnak tekinthetõ. A többi szálastakarmány gyomirtására szûkebb lehetõségünk van.
Mivel a pillangós takarmánynövények talaj-és környezeti igénye fajonként változik, természetesen a gyomnövényzetük is ennek megfelelõen változatos képet mutat. Egészen más gyomvegetáció jellemzi a Dunántúli savanyú kötött talajú területeket, mint az Alföld mélyrétegû magas szervesanyagtartalmú, meszes szántóföldjeit.
Természetesen nem azonosak a gyomviszonyok a frissen telepített takarmánynövényekben és a már beállt idõs vetésekben sem. Az új telepítésû pillangósok fejlõdésük kezdeti szakaszában rendkívül érzékenyek az elgyomosodásra, mivel az agresszív gyomnövények kompetíciós képessége sokkal intenzívebb, mint a takarmánynövényeké.
A lucerna és vöröshere leggyakoribb gyomnövényei a telepítést követõen a magról kelõ egyszikû növények közül a kakaslábfû, a fakómuhar, az árvakelésû gabonafélék és a csapadékosabb területeken a nagy széltippan.
A magról kelõ, egyéves kétszikû gyomfajok közül tömegesen kelhet a kozmopolita vadrepce és repcsényretek. Általános gyomproblémát okoznak a közismert disznóparéj-fajok és a fehér libatop is. A keserûfüvek családjából a lapulevelû keserûfûvel és a baracklevelû keserûfûvel találkozhatunk leggyakrabban.
Könnyen elérheti a védekezéshez szükséges veszélyességi küszöbértéket a szelíd csorbóka és a szúrós csorbóka is. A szikfûfélék közül elsõsorban az ebszikfû okozhat gondot a gazdáknak.
Az egyévesnél idõsebb pillangós szálastakarmány növények gyomösszetételében természetes változás következik be a vetés utáni idõszak alatt. Ez fokozottan jelentkezik akkor, ha valamilyen oknál fogva kiritkul az állomány, teret engedve ezzel a gyomnövények felszaporodásához. Ezek közül a gyomok közül gyakran találkozhatunk az efemer életforma csoportba tartozó piros árvacsalánnal, bársonyos árvacsalánnal, pásztortáskával és a tyúkhúrral. A közismertebb gyomok közül tömegesen felszaporodhat a borostyánlevelû veronika és a baracklevelû veronika is.
Az évelõk közül szinte mindig megtalálhatjuk a nagy utifüvet és a lándzsás utifüvet. A pillangósok veszélyes gyomnövényei lehetnek a nehezen irtható évelõ fajok is, így a gyermekláncfû, valamint a lósóska is. Szárazabbra hajló területeken nagyon gyakori a betyárkóró, a fehér mécsvirág és az útszéli zsázsa is. Az évelõ egyszikûek közül tömegesen elõfordulhat tarackbúza is. A szálastakarmányok sajátos problémája az élõsködõ növények kártétele. Ezek közül legismertebbek a nagy aranka és a kis aranka, valamint a lóhere vajvirág.
A védekezés lehetõségei
A pillangós virágzatú szálastakarmány növények telepítése elõtt nagy körültekintéssel kell eljárnunk.
A telepítést megelõzõen elvégzett agrotechnikai munkák, a szakszerû vetés, a tiszta vetõmag jelentik a legfontosabb megelõzõ mûveleteket.
A legszükségesebbek :
- a vetés optimális idõben kerüljön végrehajtásra. A túl korai vagy megkésett vetés nagyban befolyásolhatja az optimális tõszámot, illetve az egyenletes kelést, fejlõdést.
- a vetõmag minden esetben fémzárolt legyen és mentes legyen élõsködõ és veszélyes gyomnövények magvaitól.
- harmonikus tápanyagutánpótlást és magágyelõkészítést kell végrehajtani, amellyel szintén az egyenletes vetés és a jó kezdeti egészséges állomány biztosítható.
- amennyiben a kijelölt tábla élõsködõ gyomok magvaival fertõzött a fertõzés idõpontjától számított 10 éven belül nem célszerû pillangós kultúrnövényt telepíteni.
A pillangósokban presoving alkalmazási módban preemergens alkalmazási módban és posztemergens alkalmazási módban is lehetõségünk van a gyomszabályozásra. A presoving alkalmazási módban alkalmazható vegyszerekre (benefin, EPTC) általában az õszi tiszta telepítésû lucernában, vörösherében és szarvaskerepben kerülhet sor. Ezek a vegyületek száraz körülmények között is képesek a hatásukat kifejteni. Hátrányuk, hogy viszonylag szûk hatásspektrumúak és a kétszikû gyomfajok szûk körét képesek kiirtani.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az árvakelésû gabona ellen is elõnyösebb az õszi presoving kezelés. Tavasszal egyéb más teendõk mellett kevesebb idõ jut a vegyszerek körültekintõ bedolgozására.
Preemergens alkalmazási módban végrehajtható kezelésekre az egyévesnél idõsebb pillangósokban kerülhet sor a kultúrnövény nyugalmi állapotában.
Lucernában a linuron, cianazin, diuron, metribuzin, imazetapir, vörösherében az imazetapir, szarvaskerepben pedig a diuron hatóanyagú szerek alkalmazhatók.
A kipermetezés ideje kora tavasszal, amikor a kultúrnövények fakadása még nem kezdõdött el. A linuron, diuron és metribuzin késõ õsszel a fagyok beállta elõtt is kijuttatható. Fehér herében, bíborherében, alexandriai herében sem presoving, sem preemergens gyommentesítési eljárás napjainkig nincsen engedélyezve. A gyakorlat néhány technológiát eredményesen alkalmaz, azonban ezek nem engedélyezett eljárások, ezért az esetleges gyomosodási problémák esetén ki kell hívni a növényvédelmi szolgálat szakemberét, ezt követõen pedig eseti engedélyt kell kérni a kívánt technológia alkalmazásához.
Állománykezelésre lucernában és vörösherében az imazetapir hatóanyagú herbicidek engedélyezettek. A speciális egyszikûirtók közül lucernában a fluazifop-P-butil + quizalofop-etil és a cikloxidim, míg vörösherében a fluazifop-p-butil gyomirtók használhatók fel.
Permetezés optimális idõpontja a gyomnövények 1-3 leveles fejlettsége, illetve az évelõk 10-20 cm –es állomány magassága. A speciális egyszikûirtóknál nagyon fontos figyelembe venni, hogy az élelmezési várakozási idõ viszonylag hosszú : 35-56 nap.
Speciális probléma a pillangós virágzatú szálastakarmány növényekben az élõsködõk gyakori megjelenése. Az aranka fajok ellen a pendimetalin, a glifozát és a klórtal-metil hatóanyagú vegyületek engedélyezettek. A posztemergens technológiák felsorolásából látható, hogy szarvaskerepben, baltacímben, fehér herében, alexandriai herében szinte egyetlen készítmény sem engedélyezett, annak ellenére, hogy számos herbicidre igényt tart a gyakorlat. Jelen helyzetben egyetlen szabályos megoldás ha eseti engedély kérelemmel segítünk elhárítani a kialakult gyomosodási problémát.
Dr. Karamán József
igazgató
Zala Megyei NTSZ
Pillangósok gyomirtó szerei 1.
Pillangósok gyomirtó szerei 2.
Pillangósok gyomirtó szerei 3.
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Jelentős támogatások a kertészeti ágazatban
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]