Szakfolyóirat 2002/3 Növényvédelem
Várható fertõzések a kertészeti kultúrákban
Oldalszám:
2013.02.19.
A szõlõ nyugalmi idõszakában és fakadásakor csak néhány kártevõ és kórokozó veszélyezteti a növényeket, mégis meghatározó jelentõséggel bírnak az ekkor végzett beavatkozások.
A március eleji idõszakban is veszélyeztetik a tõkéket az idõs fás részeket károsító, korai elhalást okozó gombák. A kórokozók spóraszóródása márciustól novemberig tart, és a metszési sebeken keresztül fertõzik meg a tõkéket.
Szintén a metszés idõszakában is fertõzheti a tõkéket az Agrobacterium tumefaciens, amely a könnyezési nedvvel is átterjedhet az egészséges tõkékre. Ezért – különösen a fertõzött területeken – a könnyezést megelõzõen (0-7OC) célszerû metszeni, ezzel is megnehezítve a betegség terjedését.
Az elmúlt augusztus-október idõszak idõjárása és a kémiai védekezéseknek az érés közeledtével történõ befejezése elõsegítette a lisztharmat és a peronoszpóra felszaporodását a lombozaton. A szõlõperonoszpóra oospórái a még meglévõ lombmaradványokon teleltek át, amelyeknek a talajba forgatásával azok elpusztulnak, így csökkenthetõ a tavaszi fertõzési potenciál. Augusztus végétõl folyamatosan megfigyelhetõ volt a lisztharmat érett kleisztotéciumainak kialakulása is, és az alacsony téli lehûlések sem tettek kárt bennük. A talajra mosódva a kleisztotéciumok elpusztulnak, ezért a tavaszi lemosó permetezéssel gyéríthetjük a számukat, így is csökkentve a tavaszi fertõzés erõsségét.
A fakadással párhuzamosan megkezdõdik a rügyekben telelõ szõlõlevélatkák aktivizálódása. A telelõ népesség megállapítására és a tavaszi védekezési döntés megalapozásához célszerû rügyvizsgálatokat végeztetni, amelyek a rügyek életképességérõl és termékenységérõl is tájékoztatnak. A fakadás idején, különösen érzékeny fajtákon (pl.: Irsai Olivér, Cserszegi fûszeres, Chasselas), száraz, meleg idõjárásban számíthatunk felszaporodásukra és erõsebb kártételükre.
A fakadó rügyeket károsíthatják kora tavasszal a szõlõilonca áttelelõ lárvái és a kendermagbogarak.
Április elejétõl kezdõdik a málna vesszõbetegségeit okozó - a lehullott leveleken vagy a fertõzött vesszõkön telelõ - kórokozók (Didymella applanata, Elsinoë veneta) aszkospóra szóródása. A kórokozóknak a mérsékelten meleg csapadékos idõjárás a kedvezõ. A letermett és beteg részek eltávolításával, megsemmisítésével és a prveventíven megkezdett védekezésekkel akadályozhatjuk meg a fertõzéseket és a betegség kialakulását.
A köszméte és a ribiszke vesszõinek felületén telelnek át a takácsatkatojások, pajzstetvek, levéltetvek és a köszméte amerikai lisztharmata. A ribiszke vesszõiben telel át az üvegszárnyú ribiszkelepke lárvája, amelynek egyedszámát a fertõzött vesszõk eltávolításával és megsemmisítésével csökkenthetjük. A köszméte rügyfakadását követõen kezdõdik a köszmétearaszoló áttelelt lárváinak károsítása, amelyek a fakadó rügyeket károsítják. ( MEGJ.: A RAJZÁS CSAK A KÖVETKEZÕ CIKKBEN LESZ AKTUÁLIS)
A szamóca levelein telelnek át a különbözõ levélbetegségek (Mycosphaerella, Diplocarpon) kórokozói. A fertõzött levelek eltávolításával és megsemmisítésével megakadályozhatjuk a betegségek korai fellépését és terjedését.
Prohászka Péter, elõrejelzõ
Komárom- Esztergom Megyei
Növény- és Talajvédelmi Szolgálat