„A jövõ útja a minõségi, magas színvonalú termesztés”

Méhn Gábor, a BASF Agrodivízió vezetõje megnyitójában az 5 helyszínen megrendezett Gabona konferencia elsõdleges céljának a gabonatermesztés aktuális kérdéseinek felvetését tartotta, melyekre neves szakemberekkel együtt, közösen igyekeztek választ keresni színvonalas, az elmúlt évek tapasztalataira épülõ elõadásokkal.
Gaborják Csaba, az Order Rt. igazgatója a tõzsdei árbiztosítási lehetõségekrõl tájékoztatta a részvevõket. Ma a vetés megkezdésekor, illetve a biológiai érés korai szakaszában a tõzsde az egyetlen olyan piac, ahol a termelõk árinformációt kapnak arról, hogy milyen árak várhatók betakarításkor. Sõt, nemcsak információt szerezhetnek, de valóságosan üzletet is köthetnek az aktuális árakon, tehát jó elõre gondoskodhatnak a termékeik értékesítésérõl olyan árszinteken, amelyek biztosítják a termelési költségek megtérülését, sõt méltányos üzleti profitot is realizálhatnak.
Külön említést érdemel az opciós üzletkötés, amely a határidõs piacok „legtermelõbarátabb” instrumentuma, hiszen úgy szerezhetnek megfelelõ árszinteken eladási jogot, hogy az nem jelent egyben eladási kötelezettséget, nem kell tõzsdei árkülönbözetet finanszírozniuk, tõzsdei alapletétet letenniük. Elõnye továbbá az, hogy magasabb prompt piaci árszint esetén szabadon értékesíthetik árujukat a piacon, miközben a tõzsdén bebiztosították magukat a nemkívánatos áresés ellen (alacsony felvásárlási árak esetén ugyanakkor élni tudnak a magasabb árszinten megszerzett opciós eladási jogukkal).

Tóth Ádám, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat osztályvezetõjének elõadása alapján a gabonafélék legjelentõsebb nyárelejei gyomfajai az 1997. évi gyomfelmérés szerint az ebszékfû (Matricaria inodora), mezei aszat (Cirsium arvense), parlagfû (Ambrosia), libatop félék (Chenopodium) voltak. Egy korábbi, 1950-ben végzett felmérésben az ebszékfû és a ragadós galaj (Galium) nem szerepeltek az elsõ 15 legfontosabb gyomfaj között, a mezei acat azonban már ekkor is az egyik leggyakoribb faj volt. Ennek okai között szerepelnek a tulajdonviszonyokban létrejött átalakulások, a termesztés-technológia, az idõjárás, illetve az agrotechnika, ezen belül a növényvédelmi technológiában bekövetkezett változások. A gyomirtási technológián belül az egyes gyomfajok elterjedésében többek között szerepet játszik a hormonhatású szerekkel kezelt területek csökkenése, a költséges szelektív gyomirtószerek alkalmazása, a szulfonil-ureák helytelen használata. A gyomirtási technológiák egyoldalú alkalmazása elõsegítette a rezisztens gyomfajok kialakulását.

Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Tanszékének egyetemi tanára, dékánja a hazai búzatermesztés fejlesztési lehetõségeit elemezve kiemelte, hogy az EU integráción belüli versenyképességünk megteremtése a termésmennyiség racionális növelése mellett megköveteli a minõség jelentõs, differenciált piaci igényeknek megfelelõ javítását. Ehhez alapvetõen fontosnak ítélte meg a búzatermesztés kritikus elemeinek megfelelõ szintû (inputok mennyisége) és színvonalú (a mûveletek kivitelezése) végrehajtását. Hazánk területének jelentõs hányada ökológiai szempontból (idõjárási tényezõk, talajadottságok stb.) alkalmas minõségi búzatermesztésre, melynek biológiai alapjai, a korszerû fajták kiválaszthatók a jelenlegi több mint száz búzafajta közül. A minõségi búzatermesztés kulcskérdését a napjainkban alkalmazott rendkívül alacsony szintû agrotechnikai színvonal javítása jelenti. Alapvetõ szempont a harmonikus, a búza igényéhez igazodó, fajtaspecifikus mûtrágyázás megvalósítása. A másik meghatározó tényezõ a növényvédelem. A búza integrált szemléletû növényvédelmében az ökológiai, biológiai és agrotechnikai elemek mellett fontos szerepet játszhat a racionális, környezetkímélõ peszticid-használat. A gyomok és állati kártevõk elleni védelem mellett Dr. Pepó Péter professzor úr felhívta a figyelmet a levél- és kalászbetegségek elleni védekezésben a fungicid hatóanyagának és a kezelési idõ megválasztásának fontosságára.

Dr. Kövics György, a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Tanszékének docense elõadásában a búza gombabetegségek okozta kártételének potenciális lehetõségét elemezte mesterséges levéleltávolítási vizsgálatai alapján. Megállapította, hogy a termésképzés szempontjából a legkritikusabb lombhigiénés állapotot a fõvirágzás – tejesérés idõszaka jelenti, a korai fertõzés (pl. lisztharmat) hatékony gombaölõszeres blokkolásával a gazdasági kár elkerülhetõ, de szükség van – a jelenleg legveszélyesebb levél- és szárrozsda elleni – második fungicid kezelésre is. Hangsúlyozta a zászlóslevél egészséges állapotának megõrzését az alsó levelek irányából történõ levélszáradás ellen, hiszen a hiányos vagy nem megfelelõ fungicid kezelés miatt legalább 15% termésveszteség lehet a következmény.

A BASF területi szaktanácsadói a kalászosok teljes körû védelméhez adtak átfogó technológiai javaslatot, kiemelve a gyomirtás és a kalászvédelem fontosságát a termelés biztonsága szempontjából. Szó esett a Solar+Duplosan DP+Granstar gyomirtásban elfoglalt helyérõl, a Tango hatékonyságáról a gabonatermesztést és a minõséget veszélyeztetõ megbetegedések ellen, és a Juwel intenzív búzatermesztésben betöltött helyérõl.

A Gabona konferencia több, mint 600 résztvevõnek szolgált olyan információkkal, melyeket hasznosítva a gabonatermesztés nagyobb biztonsággal, kiszámítható minõséggel és ezáltal nagyobb hozammal valósítható meg.