Semafor® 20 FS, Marshal® 25 EC – elõzzük meg a bajt!

Kezdjük itt, és számoljunk! Becsült növényvédõ szer felhasználási adatok alapján arra következtethetünk, hogy hazánkban mintegy 150 – 180 ezer ha terület kap rendszeresen talajfertõtlenítést. Amit csaknem 100 %-ban kezelnek a következõk: cukorrépa, hibridkukorica -és napraforgó, csemegekukorica, egyéb szántóföldi-kertészeti kultúrák. Az 1,5 millió hektárt kitevõ árukukorica és árunapraforgó területeink szinte egyáltalán nem részesülnek hasonló védelemben. Szinte bizonyos, hogy a kb. 1,5 millió hektárt kitevõ gabonaterületek sem nagyon kapnak ilyen irányú, és célzott pattanóbogár elleni kezeléseket. Azaz a 3 millió hektárnak csak az 5 - 7 %-a van évente „védve”. A számok tükrében semmiképpen sem tetszeleghetünk majd a meglepetés álarca mögé bújva, ha hirtelen gradációszerû talajlakó kártétel jelentkezik kapásainkban. Van még ezen kívül probléma?
Sajnos van. A pattanóbogarak lárvái 5 - 6 éves fejlõdésen mennek keresztül. A talaj felsõ szelvényébe elõször május közepére jönnek fel. Ekkor vannak a legtámadhatóbb állapotban a növényeink. Ráadásul ebben az idõszakban a legnagyobb az esélye a cserepesedésnek. Ekkor már kint vannak a preemergens gyomirtó szerek is. Mi lehet a következménye a védelem elhagyásának? 10-40-70 %-os tõ-, vagy árbevételpusztulás. Ez is egy kár. Ha a gyomirtott napraforgóra gondolunk, akkor még az is kérdés, hogy egyáltalán mit lehet utána vetni? Szinte semmit. Van még ezen kívül is probléma?
Persze. A Jugoszláviával határos részeken, sõt északabbra is egyre nagyobb gondot jelent az amerikai kukoricabogár megjelenése és kártétele. Nem beszélve a gyenge telek után jelentkezõ bolha és barkó kártételekrõl. Miért alakulhatott ki ez a helyzet? Úgy gondoljuk errõl már felesleges beszélni.
Inkább gondolkozzunk a lehetséges, és pénzügyileg is mûködtethetõ megoldásokról együtt!
Az egyszerûbben kezelhetõ megoldás: ha a területünkön elsõsorban drótféreg kártételre lehet számítani, akkor a szükséges, de elégséges megoldás a Semafor® 20 FS. Miért? A termék hatóanyaga a bifentrin, fotostabil (!) piretroid származék. Rovarölõ és rovarriasztó (!) hatását 3 hónapon túl is megõrzi a talajban, miközben nem szívódik fel a növényben, ezáltal biztosan nem fogja zavarni, pl. a napraforgót porzó méheket. A termék bármely más csávázó szerrel keverhetõ, vizes bázisú, oldószergõzök nélküli, azaz biztonsággal kezelhetõ még betonkeverõs csávázás esetén is. 2,5 l/tonnás dózisa a termesztõnek napraforgó esetében 700 Ft/ha, kukorica esetében 1900 Ft/ha „kiadást” jelent, ami messze elmarad a talajfertõtlenítés költségétõl, sõt messze-messze elmarad egy 10 %-os tõpusztulás okozta termésveszteség értékétõl. A legnagyobb gond itt a kényelem. Újra csávázni a magot. Pedig 1000 ha kukorica vetõmagszükségletét egy 5 t/órás gép egy nap alatt lecsávázza.
Számoljunk tovább? Ha a termelõ eleve Semaforral kezelt GKI, MV, Advanta és LG hibrideket rendel és vet, ennek ellenére mégis drótféregkártételt tapasztal, úgy a Magyar Kwizda Kft. 100 % vetõmag árgaranciát vállal.
A nehezebben kezelhetõ megoldás: ha többszöri utánvetés miatt a drótférgeken túl számíthatunk pajor, mocskospajor, bolha, barkó, sõt kukoricabogár kártételre, akkor komolyabb fegyverhez kell nyúlni. Bontsuk ketté az ügyet! A kukoricabogár kivételével, jó eséllyel védekezhetünk a többi kártevõ ellen a vetéskori talajfertõtlenítéssel, a leghosszabb bomlási idõt mutató talajfertõtlenítõ szerrel, a Marshal® 25 EC-vel. A zárt technológiával (Marshal pumpa), azaz a kijuttatókat legkevésbé szennyezõ, mérgezõ eljárással a szer 2 l/ha-os dózisa a legmagasabb fokú védelmet biztosítja az elérhetõ megoldások közül ezek ellen a kártevõk ellen.
De mi a helyzet a kukoricabogárral? Az igazi kárt a lárva okozza, június közepétõl olyan területeken, ahol kukorica kukoricát követ. Mert ott telel át, és csak kb. 1,5 m-t mozog ebben az állapotban. Csakhogy erre az idõpontra az április végén, május elején vetett kukoricában a Marshal is elbomlik. Elbomlik, és nem felezõdik, hiszen szerves, nem pedig radioaktív anyagról van szó. Mindegy, hogy mennyit rakunk ki belõle. A talajfertõtlenítõk dózisának emelésével ugyanis nem lineálisan nõ a hatástartam. Egy molekula is ua. idõ alatt bomlik, mint sokszor 1023-on molekula. A hektáronkénti adagok növelését tehát mi téves elgondolásnak tartjuk. Ezzel csak a mérgezõség és a költség nõ, a hatástartam nem. Errõl szólnak 2001/4 Agrofórumban közzétett írások eredményei. A védekezés lényegét a jugoszláviai tapasztalatok adják meg. Ott az a jól bevált gyakorlat, hogy akkor, amikor még traktorral be lehet menni az állományba (pl. kultivátorozáskor) csak a sort permetezik 500 l/ha permetlé mennyiséggel (= 3500 l/ha teljes felületre számítva). Ekkor olyan szereket használnak, melyek nem zárják ki pl. szulfonil-karbamid tipusú herbicidek (Titus ATG) használatát, és hatástartammal is rendelkeznek. Ott a bifentrin hatóanyagú Talstar 10 EC -t találták a legeredményesebbnek. Hogy miért? A választ talán Önök is kiolvasták az eddig leírtakból. Nálunk viszont a Marshal® 25 EC felhasználható a vetés után 4 héttel, állománykezelésre talajlakó kártevõk (pl. a lárva) és kukorica barkó ellen 1,5 l/ha-os adagban.

Kormányos Ferenc
Magyar Kwizda Kft.