A házinyúl mesterséges termékenyítése

Az egész világon a fialás utáni 10-11. napi termékenyítés terjedt el, ugyanis ekkor valósulnak meg a fenti elõnyök. Az állományt általában két részre osztják, a termékenyítés péntekre esik és a két anyai csoport inszeminálása között 3 hét telik el.

	Május					Június					Július
H		6	13	20	27		F1	10	17	F2	1	Vá1	F3	22	Vá2
K		7	14	21	28		F1	11	18	F2	2	9	F3	23	30
Sze	1	8	V1	22	29		V2	12	19	V3	3	10	V4	24	31
Cs	2	9	16	23	30		6	13	20	27	4	11	18	25
P	AI1	10	17	AI2	31		7	AI3	21	28	AI4	12	19	AI5
Szo	4	11	18	25		1	8	15	22	29	6	13	20	27
V	5	12	19	26		2	9	16	23	30	7	14	21	28

A naptár jelzéseit követve az anyák egyik felét május 3-án (pénteken) termékenyítik (AI1), a másik felére május 24-én kerül sor (AI2). Az elsõ csoport vemhességvizsgálata (V1) a 12. napon (május 15-én) végezhetõ. Az üresen talált anyák a másik csoporttal együtt május 24-én (AI2) inszeminálhatók újra. Az elsõ csoport fialása június 3-4-én esedékes (F1), az elletõláda szombaton (május 31-én) bekészíthetõ. A választás 35 naposan, július 8-án, illetve 29-én (Vá1 ill. Vá2) végezhetõ. A naptárra tekintve látható, hogy a fontosabb munkák hosszú idõre elõre tervezhetõk.



A rendszer elõnye, hogy a fialás és az újratermékenyítés között viszonylag rövid idõ (10-11 nap) telik el és az üresen maradt anyanyulakat is hamar lehet inszeminálni. Az anyanyulak így jól kihasználhatók, rövid az üresen állás idõszaka. A fialás után 10 nappal történõ vemhesülés nem terheli meg az anya szervezetét, 35 napos nyulak is érettek a leválasztásra. Elvileg 3 hetente van vágóérett nyúl, a gyakorlatban azonban a gyorsabban felnövõ nyulak hamarabb értékesíthetõk, ezért általában kéthetente van vágónyúl eladás. Így a telep bevétele folyamatos, a tápvásárlást az árbevételbõl fedezni lehet.



Külföldön sok telepen a teljes állományt egyszerre termékenyítik, így csak 6 hetenként (42 naponként) van inszeminálás. A rendszer elõnye, hogy az összes anyanyúl azonos szaporodási-nevelési fázisban van, ezért az adott fázishoz igazodó takarmányozásuk könnyen megoldható. A hízlalás az elválasztást követõen 40 napig tart, így a 42 naponként leválasztott csoportok (2 napos takarítással és fertõtlenítéssel) ugyanabban az istállóban (ketrecben) nevelhetõk. Ez a rendszer azonban csak akkor valósítható meg, ha a vágónyulak 2,3-2,4 kg-os súlyban kb. 70 naposan értékesíthetõk. Nagyobb súlyra hízlalásnál (nálunk általában 2,5 kg az átvételi súlyhatár, az átlagsúly 2,6-2,7 kg) ugyanis az épület a következõ csoport leválasztásának idõpontjára még nem ürül ki.



Néhányan 35 naponkénti (5 hetenkénti) termékenyítést végeznek. Ebben az esetben az anyákat a fialás utáni 3-5. napon kell inszeminálni. Bár közvetlen fialás után az anyák nagy része ivarzik, de néhány nap múlva már alig található ivarzó egyed. Ezen a mélyponton csak akkor lehet az anyákat eredményesen termékenyíteni, ha elõtte ivarzásszinkronizálás céljából PMSG-vel leoltják õket. A módszer e hátránya ellenére egyre többen próbálják ki, hiszen a fialás és az újratermékenyítés közötti idõszak a lehetõ legrövidebb, az évi fialások száma a legtöbb. Figyelembe kell azonban venni, hogy a fialás után vemhesült anyák ivadékait legkésõbb 30-32 napos korban le kell választani, hiszen az anyanyulak néhány nap múlva ismét fialnak.



A mesterséges termékenyítés lépései:

- Az ondó levétele mûhüvellyel. (A bak anyára ugrik, a mûhüvelyt az ivarnyílása közelébe helyezik.)

- Az ondó makroszkópos (mennyiség, szín, szag) és mikroszkópos (sûrûség, mozgás) vizsgálata.

- Hígítás (10-20-szoros). Általában kész hígítókat használnak, de recept-leírások is találhatók.

- Inszeminálás: a hígított ondó pipettába történõ felszívása és a méhszájhoz juttatása.

- Hormonális kezelés (Ovurelin a combizomba, az inszeminálással egyidõben).



Mesterséges termékenyítéskor az ivarzó anyák jobban vemhesülnek, mint azok, amelyeken nem látszanak az ivarzás tünetei (1. ábra). Sajnos a fialás utáni 10-11. napon az ivarzás nem kifejezett. Ennek oka, hogy a tejtermelésért és a szaporodásért felelõs hormonok gátolják egymás hatását. Ebben az idõszakban a tejtermelés még gyors ütemben emelkedik. A probléma megoldására, illetve csökkentésére több lehetõség kínálkozik. Legáltalánosabb az ivarzás-szinkronizálás, a termékenyítés elõtt két nappal adott PMSG hormonnal (Enzaprost) az ivarzás kiváltása. Ezzel a hormonnal kapcsolatban tudni kell, hogy nagy molekulasúlyú, ezért gyakori, ismételt használata esetén az anyákban ellenanyag-képzõdés indulhat el és emiatt (több kezelés után) a vemhesülési arány romlik, egyre több lesz a meddõ anya (2. ábra). Ez a kockázat csökkenthetõ, ha a lehetõ legkisebb dózisban (max. 20 NE PMSG) adják a hormont, illetve csak a szükséges esetben kezelik a nyulakat. A még nem fialt, illetve az üresen maradás miatt késõbben termékenyített anyáknál nincs semmilyen hatása, ezért oltásuk felesleges.

Újabban az ivarzás kiváltására ún. biostimulációs módszereket kezdenek alkalmazni. A fenti problémák (ellenanyag-képzõdés) mellett ugyanis az EU egyre jobban korlátozza a (felesleges) hormonális kezelést. Ilyen természetszerszerû módszer az inszeminálás elõtti napon egy szoptatás kihagyása (az elletõláda elzárása), vagy a termékenyítés elõtt egy héttel a megvilágítás hosszának növelése. A nem szoptató anyáknál a ketreccsere is elõnyös lehet.



A GnRH (Ovurelin) kezelés nem hagyható el. A házinyúl ugyanis nem spontán ovulál, valamilyen ingerre van szükség a petesejtek leválásához. Természetes fedeztetéskor a bak párzási mozgás indítja el a hormonális reakciót, mesterséges termékenyítéskor Ovurelinnel érjük el ugyanezt az eredményt. (A GnRH kis molekulasúlyú vegyület, használatának semmilyen káros hatása sincs.)



Külföldön több helyen találhatók központi baktelepek. Itt a legjobban elterjedt hibridek (esetenként fajták) szülõpár baknyulai megtalálhatók. A termelõnek nem kell bakot tartania (minden tenyészketrecben anya van), és a bakteleppel megkötött szerzõdés értelmében az adott idõben mindig megkapja az igényelt ondót. Ezt a központból elviheti, vagy postán adják fel neki. A termékenyítést végezheti maga a termelõ, de inszeminátor segítségét is igénybe veheti. A baktartás költségének megspórolásával szemben jelentkezik a magyar viszonyok között drágának tekinthetõ ondó ára (esetleg az inszeminátor költsége is). A jó eredmények és tapasztalatok miatt egyre többen veszik igénybe a központi baktelep szolgáltatását.



Nálunk is történt próbálkozás központi baktelep létrehozására. Ez több évig üzemelt is, de egy-két éve befejezte tevékenységét. Lehetõség van ugyanakkor a tenyésztelepekrõl ondó vásárlásra. Nyulak termékenyítésére specializálódott inszeminátorok is dolgoznak az országban. Néhány telep velük köt szerzõdést, õk tenyészteleprõl szerzik be az ondót és az adott napon elvégzik a termékenyítést.



A termékenyítés menete minden esetben egyforma, a módszer azonban több rendszerben is megvalósítható. Legegyszerûbb a legtöbb helyen beváltat követni, az anyaállományt két részre osztani, fialás után 10-11. napon, 3 hetente (pénteken) termékenyíteni. Esetenként a nyúltelep adottsága miatt más rendszert is érdemes lehet kipróbálni.



Dr. Szendrõ Zsolt

egyetemi tanár

Kaposvári Egyetem