Az európai unió marha-, és borjúhús közös piaci szabályozása és támogatási rendszere

Az elmúlt 30 évben több jelentõs módosításon esett át az EGK marhahús szabályozása. A piacszabályozás alapvetõen a termelõk életszínvonal növelése és jövedelem biztonságuk garantálása érdekében egy olyan piaci ártámogatási mechanizmust alkalmaz, amely a Közösség piaci árait a világpiaci árszínvonal fölött tartja. ottaEmellett olyan piacvédõ intézkedéseket alkalmaznakott, amely megakadályozzata az olcsóbb importtermékek EU-ba történõ beáramlását. Ha a belsõ piaci árak mégis egy elõre meghatározott szint alá csökkennek Közösségi felvásárlásokkal, illetve a tárolás támogatásával eltávolíttákják a felesleget a piacróltek. mind a maiAz intervenciós felvásárlások szerepének csökkentésével párhuzamosan egyre nagyobb jelentõsséggel bír a termelõk közvetlen jövedelem-kiegészítõ támogatása.



Az Unió költségvetési szabályozására vonatkozó igény egy idõben jelent meg a megnövekedett környezetvédelmi kívánalmakkal, mely az extenzív állattartás ösztönzéséhez vezetett. A ma érvényben lévõ szabályzó rendszer számos olyan támogatási formát tartalmaz, amely ezen célok megvalósulását szolgálja.



Összefoglalóan a marhahús közös piaci szervezete által alkalmazott szabályzó eszközök az alábbi 3 kategóriába sorolhatók:

1. a belsõ piac-támogató intézkedések: az intervenciós felvásárlás és magántárolási támogatás

2. közvetlen jövedelemkiegészítõ támogatások (prémiumok)

3. harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozása: a nem-EU országokba irányuló export támogatása és a nem-EU országokból származó termékekre vonatkozó import-rendszer



A különbözõ szabályozási elemek kedvezményezettjei is mások. Ezeket mutatja be az alábbi táblázat:

Intézkedés	Kedvezményezett
Intervenciós felvásárlás Magántárolási támogatás	Kereskedõ és/vagy feldolgozó
Közvetlen termelõi támogatás	Termelõ (állattartó)
Exporttámogatás	Exportõr

Az alábbiakban a közvetlen termelõi támogatások rendszerét mutatjuk be.



Speciális hús marha támogatás

Csak hústermelés céljára hasznosított hímivarú (kasztrált és kasztrálatlan) szarvasmarhára fizethetõ. (fajta korlátozás nincs)

– Tinó esetén az állat élete során kétszer részesülhet támogatásban: elõször a 10 9 hónapos kor, másodszor pedig a 22 21 hónapos kor elérése után.

– ? Bika esetén az állat élete során egyszer igényelhetõ támogatás: a 10 és 21 9 hónapos kort közöttkövetõen



A támogatások 2002-ben az alábbiak szerint alakulnak:

– Bikák után egyszeri 210 Euro igényelhetõ (kb. 52.500 Ft)

– Tinók után kétszer 150 Euro kapható (kb. összesen 75.000 Ft)



borjastehén Az a termelõ részesülhet támogatásban, akinek a birtokán az állatsûrûség nem lépi át 2 nagyállategység / takarmánytermõ terület hektár mutatót.prémiumegységé



Borjastehén Anyatehén támogatásprémium

Az EU ide vonatkozó szabályozása szerint minden olyan tehenet, amely nem tartozik egy tételesen meghatározott fajtakörhöz (például nem Holstein Fríz, vagy Jersey, vagy Ayshire, tehát nem intenzív tejhasznosítású fajta), a húshasznosítású fajtákhoz tartozónak kell tekinteni. Ebben az értelemben támogatásra jogosultak lehetnek a kettõshasznosítású fajta egyedei vagy a keresztezett egyedek is.



Az anyatehén támogatásra borjastehén prémiumra kizárólag olyan tehén vagy tenyészutánpótlásra szánt üszõ fogadható el amely hústermelés céljára ellik borjút.



A támogatási jogosultság ez esetben is a 2 nagyállategység/takarmány termõ terület hektár állatsûrûségi kritériummal korlátozott



Minden egyes tagország saját hatáskörében dönthet úgy, hogy a szarvasmarha tatrtó gazdák közül csak azokAzon termelõk akik tejhasznú állománnyal rendelkeznek csak abban az esetben jelentkezhetnek borjastehén jogosultak az anyatehén támogatásra, amennyiben akiknek az rendelkezésre álló éves tej kvótájuk nem haladja meg a 120 000 kg-ot. De szintén tagországi döntési hatáskörben lehet olyan szabályozó elemet alkalmazni, mely szerint az anyatehén támogatásra csak olyan szarvasmarha tartó gazda nyújthat be igényt, aki az adott évben egyáltalán nem értékesített tejet feldolgozónak.



2002-tõl a támogatás 200 Euro/tehén/év, ami mintegy 50.000 Ft/tehén/év támogatási összeget jelent.



A tagországok saját nemzeti költségvetésbõl kiegészíthetik ezt a támogatást anyatehén-kiegészítõ nemzeti támogatással, ami azonban nem haladhatja meg az 50 Euro/tehén/év mértéket (kb.: 12.500 Ft). A nemzeti kiegészítõ támogatás kritériumait a tagországok saját termeléspolitikai céljaiknak megfelelõen maguk határozzák meg, de arról tájékoztatni kell az EU-t.



Vágási támogatás

Úgynevezett vágási támogatásban részesülhet a szarvasmarha tartó gazda minden az EU területén mûködõ vágóhídra leadott vagy az EU területén kívül exportált élõ szarvasmarha után.



Ennél a támogatásnál nincs fajta vagy ivar szerinti differenciálás. Kor szerinti különbséget azonban a támogatás mértékénél elõírtak, és az alábbiak szerint:

– nyolc hónaposnál idõsebb bikák, tinók, tehenek és üszõk után 2002-ben 80 Euro igényelhetõ, ami kb. 20.000 Ft-nak felel meg.

– a 160 kg vágott testsúlyúnál és hét hónaposnál fiatalabb borjak esetén 50 Euro kapható, ami kb. 12.500 Ft.



Az egyes tagországok a támogatás kifizetésével kapcsolatosan alkothatnak olyan eljárási rendet, melyben a speciális támogatást a vágási támogatással együtt, az állatnak a levágása vagy élõként történõ exportja után fizetik ki. Ez könnyebbséget jelenthet a támogatási kérelmek adminisztrációjánál.



Szezonalitást csökkentõ támogatás

A speciális húsmarha prémiumhoz kapcsolt támogatási forma. Elsõsorban azon tagállamokban van jelentõsége, ahol extenzív tartással folyik a marhahús termeléstartáson alapuló vágómarha elõállítás folyik. A támogatás célja, hogy a legelõrõl egyszerre lekerülõ állatok vágását idõben szórtabbá tegye.



Ha egy adott tagállamban a szeptember 1 és november 30 között levágott kasztrált, hímivarú állatok száma meghaladja a hímivarú szarvasmarhák éves vágásának 35%-át, akkor a termelõk szezonalitást csökkentõ támogatást kaphatnak azon hímivarú állatok után, amelyeket a következõ év január 1 és április 30 között vágtak le. Azon állattartók jogosultak az igénybevételére, akik már részesülhettek a speciális húsmarha támogatásban.



A támogatási összegek az alábbiak szerint alakulnak:

– 72,45 Euro/az év elsõ tizenöt hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (18112 Ft)

– 54,34 Euro/az év 16. és 17. hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (13585 Ft)

– 36,23 Euro/az év 18-21. hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (9057 Ft)

– 18,11 Euro/az év 22. és 23. hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (4527 Ft)



Ennél a támogatási formánál nincs kötelezõ birtokon tartási idõszak meghatározva, a támogatásra az jogosult, aki a vágás elõtt az állat tartója volt.



Külterjes termelést ösztönzõ támogatás

A támogatás célja az extenzív állattartás ösztönzése. Azok a termelõk jogosultak az igénybevételére, akik már részesültek speciális húsmarha vagy anyatehén prémiumban és az adott naptári évben az elvárt állatsûrûségi kritériumokat teljesíteni tudják.



Amennyiben a gazdaság állatsûrûségi faktora mutatójakevesebb kisebb, mint 1,4 nagyállat egység/ ha takarmánytermõ terület hektár, a termelõ vagy 1,0 nagyállatextra támogatást vehet fel a támogatásra jogosult állatai után.



A támogatás mértéke 100 Euro/ha (kb. 25.000 Ft). Takarmánytermõ területnek számít a legelõk, a kaszálók, a szálas- és tömegtakarmány elõállítására fordított területek, illetve az EU szabályozás szerinti földalapú támogatásban nem részesített területek. Azonban aAz állatsûrûség kiszámításához használt takarmánytermõ területnek legalább az 50 %-a gyep kell hogy legyen.



Kiegészítõ támogatás

A 2000. évtõl lehetõség van u.n. Kiegészítõ támogatás fizetésére, melynek felhasználását nemzeti hatáskörben lehet szabályozni, igazodva az országonként eltérõ termelési sajátosságokhoz. Ez a támogatás állatlétszám alapon vagy termõterület alapon kerülhet kifizetésre. A támogatás nemzeti kerete egy elõre rendeletileg meghatározott összeg.



Az állatlétszám alapon adott támogatásnál nincs meghatározva az egyedenkénti támogatási mérték. A támogatási jogosultság alapját jelentõ állatok köre lehet hímivarú szarvasmarha, anyatehén, tejhasznú tehén és üszõ. Ebben az esetben a tagországok meghirdethetik a támogatást, mint a speciális húsmarha támogatást vagy az anyatehén támogatást kiegészítõ támogatási formát. Elõbbiben a jogosultságot jelentõ hímivarú állat nem lehet nyolc hónapnál fiatalabb vagy 180 kg-nál kisebb vágott test súlyú.



A terület alapon meghirdetett támogatásnál azonban a támogatás 2002-ben nem haladhatja meg a 350 Euro/ha, ami kb. 87.500Ft-nak megfelelõ összeg. A támogatás alapját csak olyan terület jelentheti, amelyre nem vett igénybe a termelõ más földalapú támogatást. Ezen felül teljesíteni kell egy, a tagország által külön meghatározott állatsûrûségi kritériumot.



Bármelyik kifizetési formát is válassza a tagállam, nem léphet túl egy elõre meghatározott nemzeti össztámogatási összeget.