MENÜ

Az üszök elõkészítés elõtti kondíciójának hatása az elsõ laktációs tejtermelésre

Oldalszám:
2013.02.19.
BÁDER E. - GYÖRKÖS I. - MUZSEK A. SZILI J. - BÁDER P.

Feltehetnénk a kérdést, miért van szükség a kondíció ismeretére, a kondíció bírálatára.
Azért szükséges a kondíciót ellenõrizni és ismerni, mert kapcsolat van a kondíció és a takarmányozás, a tejtermelés, a szaporodásbiológia, az egészségi állapot, a technológia tûrõképesség, az ellenálló képesség, az élettartam és az életteljesítmény között.
Nemcsak a tehenek kondícióját kell bírálnunk, hanem fontos hangsúlyt kell helyeznünk az üszõk bírálatára is. A legtöbb probléma az elhízott üszõkkel van, amelyek a késõbbiekben nem tudják genetikai képességeiket realizálni, és gyakrabban fordulnak elõ anyagforgalmi betegségek. A felnevelés idõszakában mind a túlzott soványság, mind a túlzott kövérség emellett rontja a szaporasági mutatókat is

Az üszök ajánlott és elfogadható kondíció pontszáma a kritikus idõszakokban.

Bírálat ideje Megkívánt Elfogadható

6 hónapos üszõ 3.0 pont 2.5-3.0 pont

tenyésztésbevételkor 3.0 pont 2.0-3.0 pont

elléskor 3.5 pont 3.0-4.0 pont

Számos irodalom az ideális ellés elõtti kondíciót 3.0-4.0 pont illetve 3.7-4.0 pont között jelöli meg.



Ha a kondíció pontszám kívül esik az elfogadható értéknél, a managementnek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a befolyásoló tényezõket (takarmányozás, stb.) feltárja és kijavítsa. A legfontosabb dolog, hogy észrevegyük a kondícióban bekövetkezõ változást bármely bírálatnál az elõzõhöz képest. Ehhez szükséges a korrekt pontozás és a bírálati pontszámok rögzítése és nyilvántartása. A mai telepirányító programok mindegyike rendelkezik kondíció pontszám "tároló és elemzõ" funkcióval.

Vizsgálatokat végeztünk a Bicsérdi Arany Mezõ Rt-ben annak megállapítására, hogy az üszõk ellés elõtti kondíciója hogyan befolyásolja az üszõk elsõ laktációs tejtermelését. Az elõkészítõbe kerüléskor történt a kondíció bírálat. A kondíciót 1-5 pontos skálán bíráltuk el.

Az elõkészítõben az egyedek 1-20 nap között tartózkodtak. A vizsgálatban 292 holstein-fríz, és magyartarka x holstein-fríz keresztezett üszõ vett részt.



.

1. értékelési táblázat: Az elsõ laktációs tejtermelés alakulása a kondíciópontszám függvényében

 

Kondíció-

pontszám

Létszám

Tejelõnap



Tejmennyiség

kg

Legnagyobb

napi tej kg

Átlagos napi

tej kg

Lnt/Ant %



 

n

%

 

 

 

 

 

2,0-2,4

1

0,3

302

9764

37,9

32,3

85,2

2,5-2,9

55

18,8

300

8969

36,5

27,3

74,8

3,0-3,4

146

50,0

299

8932

37,2

27,5

73,9

3,5-3,9

69

23,6

300

9068

37,0

28,4

76,8

4,0-4,4

18

6,2

305

8712

34,5

26,5

76,8

4,5-5,0

3

1,0

294

8443

38,2

27,6

72,3

Összesen

292

100

299

8955

36,9

27,6

76,6





Az értékelésbõl a kevés egyedszámot tartalmazó kategóriákat kihagytuk, csak tájékozató jelleggel közöljük, illetve csak így szabad figyelembe venni.

Az ajánlott kategória alsó határa (2,5-2,9 pont) alatti kondíció is alkalmas arra, hogy magas (8969 kg) tejtermelést tudjanak az egyedek elérni. Ilyen kondícióval az üszõk 18,8%-a rendelkezett. A kedvezõ kondíciónak ítélt 3,0-3,4 pont között lévõ üszõk (50,0%) hasonló elsõ laktációs tejtermelésre képesek (8922 kg). Legmagasabb termelés (9068 kg) figyelhetõ meg a 3,5-3,9 pont közötti kategóriában.. 23,6 % volt azoknak az üszõknek a száma, melyeket ebbe a kategóriába soroltunk. Az irodalmi adatok szerint a 4 pont feletti kondíció már nem ideális. Ezt támasztják alá a kapott vizsgálati eredményeink is. A 4,0-4,5 pont közötti kondícióval rendelkezõ egyedek (6,2%) már "csak" 8712 kg tejet termeltek az elsõ laktációban, ahogy tovább nõtt a kondíciópontszám, azaz egyre "kövérebbek" voltak az üszõk, úgy csökkent a tejtermelésük is, emellett a perzisztens termelés is a leggyengébb (72,3%) volt. Legperzisztensebben azok az egyedek termeltek, amelyeknek a pontszáma 3,5-3,9 illetve 4,0-4,4. között volt. (1. táblázat.)

A keresztezett genotípusok közül a legtöbb egyed az R4-es és az R3-as fajtakonstrukcióba tartozott, ezért csak ezeknek az egyedeknek az eredményeit közöljük.

Az R4-es egyedek (2.táblázat) esetében is hasonló tendencia figyelhetõ meg. A gyengébb kondíció alapján, meg a kedvezõ kondíció alapján is várhatunk jó tejtermelési eredményeket. A plusz kondícióban lévõ egyedeknél viszont számolnunk kell azzal, hogy a tejtermelésük kevesebb lesz, mint a kedvezõ kondíciójú egyedeké.



2. értékelési táblázat: Az elsõ laktációs tejtermelés alakulása

a kondíciópontszám függvényében az R4-es genotípusoknál

 

Kondíció-

pontszám

Létszám

Tejelõnap



Tejmennyiség

kg

Legnagyobb

napi tej kg

Átlagos napi

tej kg

Lnt/Ant %



 

n

%

 

 

 

 

 

2,0-2,4

1

0,6

302

9764

37,9

32,3

85,2

2,5-2,9

30

17,0

297

9146

37,4

28,6

76,5

3,0-3,4

92

52,0

299

9049

37,6

28,0

74,5

3,5-3,9

47

26,6

299

9067

37,2

28,4

76,3

4,0-4,4

5

2,8

305

8869

33,8

27,3

80,8

4,5-5,0

2

1,1

288

7912

36,9

26,9

72,9

Összesen

177

100

299

9056

37,4

28,2

77,7





Az R3-as egyedeknél figyelhetõ meg legjobban, hogy a legmagasabb (9810 kg) tejtermelés a 3,5-3,9 pont közötti optimális kategóriához tartozik.3. táblázat. A legnagyobb és az átlagos napi tejtermelés aránya (79.9%) is a legnagyobb.



3. értékelési táblázat: Az elsõ laktációs tejtermelés alakulása

a kondíciópontszám függvényében az R3-as genotípusoknál

 

Kondíció

Pontszám

Létszám

Tejelõnap



Tejmennyiség

kg

Legnagyobb

napi tej kg

Átlagos napi

tej kg

Lnt/Ant %



 

n

%

 

 

 

 

 

2,5-2,9

21

30,0

302

8793

35,5

26,2

73,8

3,0-3,4

29

41,4

297

8624

36,7

26,7

72,8

Agrometeorológia
Hőmérséklet