MENÜ

Gépesítés

Szakfolyóirat > 2002/4 > Gépesítés

A napraforgó vetése, a vetõgépek beállítása

Olajos növényeink között a napraforgó jelentõsége elvitathatatlan. Széleskörû növényolaj-ipari felhasználása és kedvezõ exportálási lehetõségei mellett a feldolgozása során keletkezõ olajipari-darák állattartásunk jelentõs takarmány-alapanyagaiként segítik elõ az ország fehérjetakarmány gondjainak enyhítését. A napraforgó a kalászos gabonával és a kukoricával ágazattársításban termeszthetõ, géprendszere azokéval közel megegyezõ, külön gépberuházást csupán a betakarítás – az arató-cséplõ gépekre szerelhetõ különbözõ napraforgó-betakarító adapterek beszerzése – vonatkozásában igényel. A következõkben a napraforgó vetését, annak gépeit mutatjuk be, ill. ajánlásokat adunk a vetõgépek elõkészítéséhez, beállításához és üzemeltetéséhez.

Szakfolyóirat > 2002/4 > Gépesítés

A szõlõültetvények permetezésérõl

A permetezéstechnika feladata, hogy a növényvédõ szert a biológiai hatás kifejtéséhez szükséges helyre, a megfelelõ mennyiségben és elosztásban eljuttassa. Vagyis növényvédelmi szempontból a károsító térben és idõben minél közelebb kerüljön a szaporodását, illetve terjedését gátló toxikus anyaghoz. Mindezek egyik fontos technikai elõfeltétele, hogy a permetcsepp a célnak megfelelõ méretû és hatóanyag-hordozó képességû legyen. A hatóanyag-hordozó képességet – a cseppméreten kívül – a hatékony területi dózis pontos meghatározása, a keverhetõségi tulajdonságok figyelembe vétele és a permetlé állandó keverésének biztosítása komplexen teremti meg.

Szakfolyóirat > 2002/4 > Gépesítés

Gépek az erdõgazdálkodásban

BEVEZETÉSMagyarország erdõsültsége jelenleg megközelítõen 19 %-os, azaz összes erdõterülete kb. 1,8 millió ha. Erdeinkbõl évente kb. 7 millió m3 fát termelünk ki, amibõl kb. 20 ezer ha erdõfelújítási kötelezettség keletkezik. Az ország erdõterületét az elkövetkezõ évtizedekben (várhatóan a következõ 30 évben) mintegy 700 ezer ha-ral tervezzük növelni. A tervezett er-dõterület-növelés évente átlagosan 20 ezer ha fölötti erdõtelepítést jelent, melyhez szükséges csemetemennyiséget is biztosítani kell.

Szakfolyóirat > 2002/4 > Gépesítés

Sorközmûvelõ kultivátorok - vegyszer és tápanyag kijuttatással

A mezõgazdaság tulajdonosi és szerkezeti változásai a kapásnövények termesztése területén kevésbé éreztetik hatásukat, de a környezetet kímélõ technológiák mielõbbi bevezetésére itt is számítani lehet. A még mindig túlkemizált mezõgazdaság vegyszeres növényvédelmi munkálatait arányaiban módosíthatja a fajtaszelektív szerekkel szemben is rezisztenssé váló gyomok elterjedése, az EU-kompatibilis környezetvédelmi törvények szigorodása, s nem utósorban a vegyszerárak rohamos növekedése. A téma felvetését indokolta továbbá az is, hogy egyes nyugati országokhoz hasonlóan a kormányzat központilag támogatni kívánja azokat, akik az un. „környezetbarát” technológiák elõírásainak megfelelõen fognak termelni (ez az elképzelés jelen gazdasági helyzetben csak lépcsõzetesen valósítható meg). Gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve, s egyes mindmáig élõ szakmai vitákat elemezve megállapítottuk, hogy a totális kémiai beavatkozásnak számos akadálya van, egyedi alkalmazásától a jövõben el kell tekinteni. Mivel a biológiai növényvédelem különbözõ megoldásai még nem kiforrottak, ezért elemzésünk középpontjába a mechanikai, ill. a kombinált védekezést állítottuk.