Gépek az erdõgazdálkodásban

Ma Magyarországon az erdõk kb. 60 %-a állami tulajdonban, 40 %-a pedig magántulajdonban van. Az állami erdõket az erdészeti részvénytársaságok kezelik, a magánerdõk mûvelésében pedig még sok a bizonytalanság, napjainkban alakul az a háttér (erdészeti integrátorok köre, erdõtársulások), amely a biztonságos kezelésüket ellátja majd.

Az erdõk kezelése, a fakitermelés, az erdõfelújítás és a tervezett volumenû erdõtelepí-tés megfelelõ gépesítési háttér nélkül nem valósítható meg. A gazdasági és társadalmi fejlõdés ütemével és színvonalával együtt változnak továbbá az erdõkkel szemben támasztott igények, melyek kielégítése érdekében napjainkban egyre inkább a természetközeli, fenntartható (tar-tamos) erdõgazdálkodás kritériumai érvényesülnek, melyek hosszú távú célként is definiálód-nak. Az 1980-as évek végéig nagyjából egységes ökonómiai szemléletû (a gazdasági célokat elõnybe helyezõ) erdõgazdálkodás helyett kialakulóban van egy széles palettán dolgozó, öko-lógiai célokat is megvalósító (a biológiai társulások tér- és idõ összefüggéseit megtartó, fej-lesztõ) erdõgazdálkodás. A természetközelség alapvetõen az erdõk életébe történõ minimális mértékû beavatkozást jelenti, mely elvárás teljesítése egyértelmûen kihat a gépesítésre is. Ha-tása azonban nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy az eddig elért technikai szintet visszafej-leszteni lenne szükséges, mint azt egyes kutatók elõre jelzései megfogalmazzák, utalva a kézi munka, illetve az igaerõ jelenleginél lényegesen nagyobb, várható részarányára. Ilyen irányú „technikai fejlesztéssel” nem teljesíthetõk az erdõgazdálkodás minõségi- és mennyiségi elvá-rásai. A minõség az ökológiai, a technikai és az ökonómiai tényezõk harmóniáját jelenti, a mennyiség pedig a fent vázolt feladatok együttesét. Összességében tehát leszögezhetõ, hogy a természetközeli erdõgazdálkodás és a modern technika nem egymást kizáró kategóriák.



A GÉPESÍTÉS JELENLEGI HELYZETE



Az erdõgazdálkodás gépesítés szempontjából meghatározó területei:

- a szaporítóanyag-termesztés, melyen belül a csemetetermesztés a meghatározó;

- az erdõmûvelés és

- az erdõhasználat.

A fent vázolt területeken részben mezõgazdasági, részben speciális erdészeti gépeket haszná-lunk a feladatok megoldására. Meghatározóbb gépeink a következõk:

Csemetetermesztési gépek:

Szabadföldi csemetetermesztés gépei (tápanyag-utánpótlás gépei; talaj-elõkészítés gépei, ezen belül: ekék, talajlazítók, talajmarók, tárcsák, kultivátorok, boronák, hengerek, si-mítók, kombinátorok; vetõgépek; iskolázógépek; dugványozógépek; növényvédelem gépei, ezen belül: permetezõgépek, mikrogranulátum-szóró gépek; ötözés gépei; alávágógépek; kiemelõgépek; kezelés gépei; vermelõgépek).

Intenzív csemetetermesztés gépei (hidegágyas csemetetermesztés gépei, burkolt gyö-kérzetû csemetetermesztés gépei, termesztõberendezések).

Erdõmûvelési gépek:

Terület-elõkészítés gépei (bozót- és lágyszárú irtók, ezen belül: láncfûrészek, tisztító-fûrészek, ágzúzó hengerek, szárzúzók; vágástakarítók; tuskózók; tuskóközelítõk; tereprende-zõk; gyökérkiszedõk).

Teljes talaj-elõkészítés gépei (ekék, talajlazítók, tárcsák, simítók).

Részleges talaj-elõkészítés gépei (pásztás talaj-elõkészítõk, ezen belül: pásztakészítõ mélylazítók, pásztakészítõ ekék, pásztakészítõ tárcsák, tárcsás-láncos pásztakészítõk, pászta-készítõ talajmarók, speciális pásztakészítõk; foltos talaj-elõkészítõk, tányéros talaj-elõkészítõk, bakhátas talaj-elõkészítõk).

Szaporítóanyagot talajba juttató gépek (vetõgépek, csoroszlyás- és lengõkaros cseme-teültetõk, talaj-elõkészítõ-csemeteültetõ gépek, csúszócsoroszlyás suhángültetõk, gödörfúrók).

Növényvédelem gépei (permetezõgépek, vegyszerkenõ gépek).

Erdõhasználati gépek:

Fakitermelés gépei (döntés gépei, ezen belül: láncfûrészek, tisztítófûrészek, döntõgé-pek; gallyazás gépei; darabolás gépei; többcélú fakitermelõ gépek).

Faanyag mozgatás gépei (közelítés gépei, ezen belül: csörlõk, markolós vonszolók, szorítózsámolyos vonszolók, kihordók, kötélpályák, kötéldaruk; szállítás gépei, ezen belül: tehergépkocsik, kisvasúti-, vasúti szállítás gépei, vízi szállítás gépei; rakodás gépei, ezen be-lül: magajáró rakodógépek, önrakodó szállítóeszközök, rakodódaruk, hidraulikus daruk, rako-dócsörlõk, rakodótranszportõrök, targoncák).

Felkészítés gépei (kérgezõgépek, ezen belül: kalapácsos-, forgógyûrûs-, marófejes-, gyalukéses- és dobkérgezõk; hasító gépek; aprító gépek).

Erõgépek:

Az erdõgazdálkodás erõgépei elsõsorban a középkategóriájú (14 ÷ 20 kN vonóerejû) univerzális-, illetve erdészeti csuklós traktorok. Egyes mûveletekhez (tuskózás, mélyforgatás, mélylazítás, nehéz tárcsázás) szükségesek a nagyobb (20 ÷ 40 kN vonóerejû) univerzális (ese-tenként lánctalpas) traktorok. A keskeny sortávú erdõsítésekben, a síkvidéki területeken átme-netileg elõfordulnak a kisebb méretû traktorok, amelyek a sorközben elférnek. Az átmenetire prognosztizált megjelenésük oka, hogy e gépek üzemeltetése fajlagosan költségesebb, mint a nagyobb kategóriájú gépeké. A jövõ tehát a keskeny sortávú erdõsítésekben is a min. középka-tegóriájú traktoroké, olyan formátummal (pl. hidas kivitel) és munkagépekkel, melyek egy menetben több sort, illetve sorközt kezelnek. A lejtõs területek erdõmûveléséhez megfelelõ terepjáró képességgel rendelkezõ, függesztõberendezéssel szerelt erdészeti csuklós traktorok alkalmazása szükséges.



A HAZAI ERDÉSZETI GÉPGYÁRTÁS



Jelenleg Magyarországon mintegy 20 cég foglalkozik erdészeti gépgyártással, melyek elsõsorban: - a szabadföldi csemetetermesztés gépeinek,

- az erdõmûvelési gépek jelentõs részének és

- egyes erdõhasználati gépek (pl. hidraulikus markoló, hasítógép, kihordó, aprító-gép, kötélpálya, tehergépkocsi) a gyártására alkalmasak.

Napjaink erdészeti gépgyártói (közülük fontosabbak: a Bagodi Mezõgép Kft., a kapos-vári Erdõgép Kft., a gyõri Rába Jármû és Busz Gyártó Kft. és a kaposvári Kaposgép Kft.) je-lenleg kb. 70 különbözõ géptípust gyártanak, illetve gyártására be vannak rendezkedve. E tí-pusok – melyek között nem szerepelnek az erdõgazdaságban is használható mezõgazdasági gépek – közel harminc erdészeti mûvelet kivitelezésére alkalmasak.

A hazai erdészeti gépgyártás folyamatos fejlesztése mindenképpen szükséges, mert a hazai gyártású gépek lényegesen jobb ökonómiai mutatókkal üzemeltethetõk. A hazai erdésze-ti gépgyártás piaci alapokon, de a jelenleginél jobban összehangolt mûszaki fejlesztési háttér mellett maradhat mûködõképes.



FEJLESZTÉSI FELADATOK



Az erdõgazdaság gépesítéséhez kötõdõ fejlesztések alapvetõen a természetközeli erdõ-gazdálkodást hivatottak segíteni, és nevezetesen:

- konstrukciós gépfejlesztéseket,

- fejlett külföldi technikák honosítását,

- gépüzemeltetés-fejlesztéseket és

- a gépesítés szervezeti hátterének fejlesztését jelentik.

A konstrukciós gépfejlesztések közül a fontosabbak:

- a szabadföldi csemetetermesztés gépesítésének, valamint az erdõtelepítés gépesí-tésének fejlesztése, tekintettel a közeljövõ várható nagy volumenû erdõsítéseire;

- speciális pásztázógép-fejlesztések (újszerû, forgórendszerû, ezen belül hátrahajló élû késelrendezésû szerszámmal dolgozó berendezések);

- vegyszerkenõ gép fejlesztések;

- hidas traktoron alapuló erdõsítési munkagép-sor fejlesztések (nem alapvetõen új funkcionális rész kialakítását jelentõ fejlesztések, hanem olyanok, amelyek a meglévõket olyan vázszerkezetekhez rendelik, amelyekkel azok a hidas traktorokkal lesznek, lehetõleg többsoros változatban mûködtethetõk, biztosítva ezzel a keskeny sortávolságú erdõsítések létesítését és ápolását);

- mezõgazdasági univerzális traktor alapú kihordó fejlesztések;

- tehergépkocsi fejlesztések;

- hidraulikus daru fejlesztések;

- erdészeti kötélpálya fejlesztések;

- az erdõtüzek elleni védekezés technikai hátterének megteremtését célzó fejleszté-sek.

A konstrukciós gépfejlesztések közül a szabadföldi csemetetermesztés gépesítésének, valamint az erdõtelepítés gépesítésének fejlesztése már intenzíven elindult, mivel a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara 2000-ben, elsõk között nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programokhoz, „A nemzeti favagyon minõségi fejlesztése és bõvítése, valamint a fahasznosítás korszerûsítése” címmel, mely kutatási program – a 2001-2003. közötti idõszakra – támogatást kapott. A pályázat egyik alprogramja „Új csemeteter-mesztési- és erdõtelepítési géprendszer kifejlesztése az erdõtelepítési program megvalósításá-nak elõsegítésére” címmel a vázolt feladatkörhöz kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési alprogram – a területen eddig elért eddigi eredményekre építve – a szükséges gépekkel kap-csolatos alap- és fejlesztõ kutatások elvégzését, a gépek tervezését és prototípus gyártását tûz-te ki célul, bevonva hazai mezõgazdasági gépgyártókat, közülük is elsõsorban a Bagodi Me-zõgép Kft-t, amely hasonló típusú gépek gyártásában már bizonyított.

A fejlett külföldi technikák honosítása azon gépek és berendezések alkalmazását jelenti a hazai erdõgazdasági technológiák megvalósításakor, melyek hazai gyártása nem megoldott, illetve gazdaságosan nem megoldható. Napjainkban ilyennek minõsíthetõk az univerzális traktorok, a speciális erõgépek egyes csoportjai, a vágáshulladék aprítók, a markolva kiemelõ tuskózógépek, a motorfûrészek, a többcélú erdészeti gépek.

A gépüzemeltetés-fejlesztések:

- a természetközeli erdõgazdálkodást biztosító technikai megoldások optimális alkalmazását lehetõvé tevõ gépüzemeltetési dokumentációk, technológiai utasítások elkészítését;

- a várható nagy volumenû erdõtelepítés kivitelezését ellátó hálózat (gép-technológia-szakember összhangja) kialakítását;

- a szükséges mesterséges erdõfelújítások technológiáinak fejlesztését (ahol lehet a tuskózás és a talajforgatás nélküli technológiák megjelenítését);

- vegyszertakarékos technológiák megvalósítását szakszerû permetlé keveréssel, és a permetezõgépek helyes üzemeltetésével;

- a környezetbarát, növényi eredetû, a környezetbe kerülve gyorsan lebomló hajtó- és kenõanyagok, valamint hidraulika olajok alkalmazását és

- a fentiekre vonatkozó, az egész országra kiterjedõ szaktanácsadási rendszer létrehozását jelentik.

A gépesítés szervezeti hátterének fejlesztését egy országos hatókörû erdõgépfejlesztõ központ mûködtetése biztosítja, a következõk szerint.

ERDÕGÉPFEJLESZTÕ KÖZPONT

A hazai erdészeti gépfejlesztés és -gyártás, valamint gépüzemeltetés-fejlesztés összehangolását a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar, Erdészeti-mûszaki és Környezettechnikai Intézet Géptani Tanszékének irányításával mûködõ „Dr. Káldy József Erdõgépfejlesztõ Központ” végzi, melynek alapvetõ céljai:

- erdészeti gépesítési adatbank fenntartása és folyamatos bõvítése;

- erdészeti gépfejlesztõ bázis mûködtetése az erdõgazdálkodók (az állami erdõket kezelõ rt-k és a magán erdõgazdálkodók) mûszaki fejlesztési igényeinek kielégítésére;

- szakmai alapokon megfogalmazott tipizálásokra épített közös gépbeszerzésekbõl adódó elõnyök kölcsönös kihasználása;

- partnerek egyedi konstrukciós gépfejlesztési igényeinek megvalósítása;

- gépüzemeltetés-fejlesztések;

- kapcsolatok kialakítása erdészeti gépgyártókkal, forgalmazókkal és felhasználókkal;

- hazai erdészeti gépgyártás támogatása, bekapcsolódás a konstrukciós gépfejlesztésekbe.



ÖSSZEFOGLALÁS



Az erdõgazdálkodás folyamatos mûszaki fejlesztése (gépesítés-fejlesztése) szükséges, melynek a természetközeli, fenntartható (tartamos) erdõgazdálkodást kell szolgálni. Ennek megvalósítása:

- konstrukciós gépfejlesztéseken (melyek a hazai erdészeti gépgyártásra alapozottak);

- fejlett külföldi technikák honosításán;

- gépüzemeltetés-fejlesztéseken és

- a gépesítés szervezeti hátterének fejlesztésén keresztül lehetséges.

Mindezt nagymértékben segíti a „Dr. Káldy József Erdõgépfejlesztõ Központ”, mely biztosítja az erdõgazdálkodók mûszaki fejlesztési igényeinek összehangolását, kielégítését és részbeni vitelét, segítheti a hazai erdészeti gépfejlesztés és gépgyártás összehangolását.



IRODALOM

Bondor A. (1997): A minõség, mint értékkategória az erdõmûvelésben. „AGRO-21” füzetek. Az agrárgazdaság jövõképe. 16:20-47.

Horváth B. (1999): Az erdészeti gépesítés helyzete és fejlesztési tendenciái I., II. Erdészeti Lapok, CXXXIV. 2:38-39. és 3:68-69.

Solymos R. (1997): Az erdõ- és fagazdaság minõségi fejlesztése. „AGRO-21” füzetek. Az agrárgazdaság jövõképe. 16:3-19.



Dr. Horváth Béla

egyetemi tanár, intézetigazgató

Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdõmérnöki Kar,

Erdészeti-mûszaki és Környezettechnikai Intézet, Géptani Tanszék