Az öntözéshez szinte mindenki ért, viszont nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy tudnak is öntözni. A gondos gazda öntözése ma már régen nem a locsolásról, hanem a biztonságos jövedelem megtermelésérõl szól. Az öntözés egy nagyon komplex tevékenység, amely elõrelátásra tanít.
A házasítás a borászati munka közül az egyik legfontosabb tevékenység, melynek alkalmazása többféle célt szolgálhat. Elsõként említhetõ a hagyományosan kialakult bortípusok készítése, mint pl. a Bikavér, amelyet Magyarországon az Egri borvidéken és a Szekszárdi borvidéken készítenek legalább három szõlõfajta felhasználásával.
A napraforgó a legnagyobb területen termesztett olajnövényünk, éves termõterülete hazánkban 300-500 ezer hektár körül ingadozik. Ez tulajdonképpen egy olyan maximum érték, amely már tovább nem növelhetõ. Ennek legfontosabb oka részben adódik a termõhelyigénybõl, ennél is fontosabb azonban az, hogy a napraforgó ugyanarra a területre legkorábban 5 év elteltével kerülhet vissza. Ettõl eltérni csak egyes esetekben homokterületeken lehet, ahol esetleg 4 év után lehet ismételten próbálkozni a termesztéssel.
Környezeti igénye A napraforgó az élénken változó hormonális rendszerének köszönhetõen jól alkalmazkodik az eltérõ környezeti feltételekhez, a különbözõ talajtípusokhoz, az eltérõ vízellátottsághoz, és a szélsõséges hõmérséklet-ingadozásokhoz is. Az elõzõek ellenére, helyesebb, ha a napraforgót nem tekintjük a talaj iránt igénytelen növénynek és kerüljük vele a mély-fekvésû belvízveszélyes területeket, valamint a laza mészhiányos talajokat, a vad és madárkáros helyeket. A kifejezetten meleg-kedvelõ napraforgónak a hõmérséklet szempontjából két kritikus idõszakaként a csirázás, valamint a virágzás-érés idõszakát említhetjük meg. A virágzás-érés idõszakában a 22 °C-ot lényegesen meghaladó hõmérséklet és a vele együtt járó aszály-helyzet erõsen rontja a nagy termések esélyeit. A kaszat termés szempontjából maximálisan érzékeny a szárazságra a virágzás elõtti és az azt követõ 2 hétben. Az olajtermést a nyelves virágok elhullását követõ elsõ 10 nap csapadék viszonyai befolyásolják. Akkor járunk el helyesen, ha a napraforgót nem igénytelen, hanem a lehetõségekhez plasztikusan alkalmazkodó növénynek tekintjük. A napraforgó ökológiai alkalmazkodóképessége közismerten jobb a kukoricánál, de a termesztés-technológiai szélsõségeket (a technológiai hibákat) közel sem tûri úgy, mint a kukorica.
Szakmai körökben néhányan csak legyintenek, ha a különbözõ környezetkímélõ termesztési irányzatokról, vagy az élelmiszerek „ökológiai” minõségérõl hallanak. Nemcsak termesztõi, de oktatói berkekben sem ritka az a nézet, mely szerint a fenntartható szõlõtermesztés nem egyéb, mint divatjelenség. Meggyõzõdéssel vallják, hogy az általuk régóta folytatott, vagy oktatott termesztési eljárások egyáltalán nem károsak a környezetre. Sokan közülük talán nem is hallottak arról, hogy az EU országok integrált termesztési irányzatához csatlakozott szõlészei, egész Európára vonatkozó, általános érvényû irányelveket követnek. Az Európai Unió tagországai között találhatók a világ szõlõtermesztésének és bortermelésének meghatározó államai. A jövedelmezõ termesztéssel, a jó minõségû termék elõállításával párhuzamosan törekednek a környezetszennyezés mértékének a csökkentésére, a talaj termékenységének a fokozására, az ültetvények biológiai sokféleségének a kialakítására és e környezetbiológiai rendszerek hasznosítására.
Igénylõ: Regisztrált mezõgazdasági termelõ, nyilvántartásba vett integ- rátor. Támogatási forma: Mezõgazdasági tevékenységek – növénytermelés, kertészet, állattenyésztés, vegyes-, erdõ-, és vadgazdálkodás, halászat, saját termelésû termékek elsõdleges feldolgozása is - költségeinek finanszírozására felvett hitel, kamattámogatása és ehhez kapcsolódó garanciavállalás.
A gyümölcskötõdés fokozása fogalom hallatán elõször a vegetáció elején használható megoldásokra gondolnak. Azonban a termékenyülést is nagymértékben befolyásolja a növények elõélete. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy sokkal szerencsésebb és könnyebb eset a gyümölcsritkítás elvégzése, mint a virágképzõdés és kötõdés javítása.
Még néhány éve alig ismert növénynek számítottak, a cukkíni és a patisszon, a tökfélék közül csak a spárgatököt fogyasztották többnyire fõzelék formájában. Napjainkban a nagy üzletláncok polcain, de a magánkereskedõknél is megtalálhatók, és egyre többen vásárolják, rántva, sütve és salátának elkészítve is fogyasztják. Táplálkozási értékük nem nagy, alacsony az „A” és „C” vitamin tartalmuk, ásványi anyagokban, fehérjében és szénhidrátokban sem mondhatók gazdagoknak. Érdekes módon pont ez utóbbi tulajdonságuk miatt lettek olyan népszerûek, elõször Nyugat-Európában az utóbbi években már nálunk is elõszeretettel fogyasztják alacsony kalóriaértékük miatt.
Igénylõ: Egyéni termelõ, regisztrált integrátor, TÉSZ-tagok Általános feltételek: Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács tagság Tagságból származó kötelezettségek teljesítése Termelési és értékesítési szerzõdés megléte Minõségi követelmények /gyorsfagyasztás céljára megfelelõ) „gurulós” teljesítése
„Amikor virágba borulnak…” Úgy néz ki, hogy az idõjárás ebben az évben sem kedvez a gyümölcstermesz-tõknek. A télvégi erõs fagyok (-20-25oC) sok helyen szinte teljesen tönkretették az idei mandula, kajszi és õszibaracktermést, azzal, hogy a virágrügyek már nyugalmi állapotban elfagytak. (Sajnos több alföldi területen a szõlõben is nagyon súlyo-sak a téli fagykárok). Nagy az esély, hogy a kora-tavaszi fagyok tovább keserí-tik a kertészek életét, hiszen az utolsó fagyosszent (Orbán), névnapján, május 25-én nyeri el a dicséretet vagy a szidást a szõlõsgazdáktól.
Csapadékból nincs hiány
