Szakfolyóirat > 2002/4 > Növénytermesztés
Szakmai körökben néhányan csak legyintenek, ha a különbözõ környezetkímélõ termesztési irányzatokról, vagy az élelmiszerek „ökológiai” minõségérõl hallanak. Nemcsak termesztõi, de oktatói berkekben sem ritka az a nézet, mely szerint a fenntartható szõlõtermesztés nem egyéb, mint divatjelenség. Meggyõzõdéssel vallják, hogy az általuk régóta folytatott, vagy oktatott termesztési eljárások egyáltalán nem károsak a környezetre. Sokan közülük talán nem is hallottak arról, hogy az EU országok integrált termesztési irányzatához csatlakozott szõlészei, egész Európára vonatkozó, általános érvényû irányelveket követnek. Az Európai Unió tagországai között találhatók a világ szõlõtermesztésének és bortermelésének meghatározó államai. A jövedelmezõ termesztéssel, a jó minõségû termék elõállításával párhuzamosan törekednek a környezetszennyezés mértékének a csökkentésére, a talaj termékenységének a fokozására, az ültetvények biológiai sokféleségének a kialakítására és e környezetbiológiai rendszerek hasznosítására.