Pocokveszély szõlõben és gyümölcsösben

A csapadékban gazdagabb vidékeken gyepesítik az ültetvényeket, hogy esõ után is rá tudjanak menni a talajra, el tudják végezni az esõ után különösen fontos permetezéseket. Aszályos vidékeken, vagy alacsony humusztartalmú, sekély termõrétegû homok talajokon a gyepesítés helyett szalmával, faaprítékkal, forgáccsal vagy fûrészporral takarják a sorközöket, hogy megõrizzék a talajnedvességet. Mindkét megoldás védi a talajt az erózió és a defláció káros hatásától. A környezetkímélõ termesztés alapelvei szerint is mindkét, gyomosodást megakadályozó, talaj-szerkezetet is védõ technologia megfelel. A takarónövények vetése, a természetes, rendszeresen kaszált gyomvegetáció, és a talajtakaró anyagok is elõsegítik az ültetvényekben a pockok felszaporodását. A pockok ellen engedélyezett cinkfoszfid-, kálcium-foszfid- és klórfacinon- hatóanyagú készítmények azonban nem tekinthetõk környezetbarát védekezésnek, hiszen a hasznos melegvérû állatokra is mérgezõ hatásúak.
A szántóföldi- és zöldségnövények betakarítása után húzódnak ültetvényeinkbe a káros rágcsálók. A mezei pocok a föld fölött a fás növények törzsét, a kószapocok a föld alatt a gyökérnyakat, vastagabb gyökereket rágják. Háborítatlan idõszakokban ék alakura kifaragják a fõgyökeret, még a több éves fák is könnyedén kihúzhatók a földbõl. A pockok alapos munkát végeznek, a károsítás végzetes, a megrágott szõlõtõke és a fiatal gyümölcsfa kipusztul.
Nagyon fontos, hogy idõben vegyük észre a rágcsálók betelepülését.
A pockok ellen csak kétféle környezetkímélõ védekezést tudunk ajánlani:
Az egyik, kisebb kertben megvalósítható módszer, a rendszeres talajmunka, a lakott járatok rendszeres ellenõrzése, feltárása és egy kotorék eb tartása a gyümölcsösben.
Nagyobb kiterjedésû, szántóföldekkel körülvett fiatal ültetvényekben nagyon hatásos védekezés lehet a vörös vércse és az egerészölyv számára kedvezõ fészkelõhely, magas tölgy-, vagy bükkfa megóvása, és az ültetvény fölé kiemelkedõ, felül keresztfával ellátott, T alakú ülõfa állítása. A ragadozó madár, errõl a kilátóról észrevéve a kisebb nagyobb rágcsálókat, siklórepüléssel lecsap kiszemelt áldozatára. Az apró rágcsálókból naponta 20-30 darabot is elfogyaszt. A pocok mellett az egeret, hörcsögöt, patkányt, de még a kis nyulat is felszedi. Az egerészölyv õsszel sokáig marad hazánkban, csak a nagyon hideg idõ beköszöntével vonul melegebb vidékre. Ekkor viszont északról érkeznek hozzánk tavaszig maradó ölyv vendégek. A gólyák, gémek, varjak és a sirályok is pusztítják a rágcsálókat.
Érdemes a fiatal ültetvényekben már a telepítéskor felállítani a ragadozó madarak részére az ülõfát, mert egy pocok-pár, egy évi szaporulata több ezer utód is lehet.

Dr. Véghelyi Klára