Szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi elõrejelzése
Oldalszám:
2013.02.19.
A gabonafélék közül a búza és az árpa is jól teleltek, de helyenként kifagyás elõfordult. Az õszi gabonák fenológiája ebben az idõszakban eléri a bokrosodást és az állományok mikroklímája változni fog. A fogékony fajtáknál már március végén megjelent a lisztharmat és gondot okoz a pirenofórás levélfoltosság. A gazdaságosságot mérlegelve, sûrû állományban és fogékony fajtáknál, szükség van a gyomirtással egy menetben végzett gombaölõszeres kezelésre. Ha a gabonát monokultúrában termesztjük, a tavalyi talajelõkészítés nem volt megfelelõ, valamint nem végeztünk talajlakó felmérést õsszel, a gabonafutrinka kártételét észlelhetjük. Lárvája a csócsároló, ami az áttelelés során búzában, árpában „csócsárolja”, gyengíti a növényeket, melyek kifagytak, vagy tavasszal pusztulnak el. Ez a lárva áprilisban eléri a teljes fejlettséget, amikor szájszerve a legerõteljesebb és a legnagyobb kártételt okozhatja. Ha számuk meghaladja a m2-enkénti 2 - t, védekezni kell!
A levéltetvek betelepedése ebben a hónapban idõszerû. Figyelemmel kell kísérni az egyedszámot és védekezést is terveznünk kell. A bokrosodó és szárba induló gabonákban, az elmúlt években gondot okoztak a vetésfehérítõ bogarak és lárváik. A bogár áprilisi elõjövetele után 2-3 héttel megjelenik a lárva (árpacsiga), amely hámozgatásával súlyos kártételt okozhat az imágó mellett. Egyedszámuk felmérése fûhálózással történhet. Megelõzõ kezeléssel az imágó betelepedésekor, majd tömeges lárvakeléskor védekezhetünk.
A repcetáblákon, áprilisban a szárba indult, zöldbimbós állapotot érik el a növények. Ebben az idõszakban a kártevõk nyomon követése nagyon fontos. Felmérésükre a sárgatál és a fûhálózás használható. Mindkét módszerrel, már kora tavasszal el kell kezdeni a vizsgálódást, hiszen a repce szárormányos és a repcefénybogár betelepedése már március végén megindul. A repcefénybogár a zöldbimbós stádiumban veszélyes, a generatív részek károsítása miatt. A szárormányosok szárbaindulás után károsítanak és a szárba rakják tojásaikat. Emellett kaput nyitnak a fehérpenészes rothadásnak, ami a nagyobb problémát okozza. Ha egyedszámuk hirtelen megnõ a felmelegedés során, még virágzás elõtt védekezzünk ellenük. Virágzásban, csak méhkímélõ technológia használható!
A kapás kultúrák talajelõkészítése és vetése ebben a hónapban lesz aktuális. A vetés elõtt fontos elvégezni a talajlakók felmérését. A kukoricabarkók, drótférgek, pajorok felmérhetõk pohárcsapdával, búzacsomós módszerrel. Ezzel megítélhetjük a védekezés szükségességét és idõben felléphetünk a talajban károsítók ellen.
A mezei pocok tavasszal nagyobb problémát jelent a kelõ, vagy a télen legyengült állományokban. Ekkor a kisebb egyedszámú népesség is veszélyes és károkat okoz. A mezei pockok egyedszám megállapításakor, be kell taposni a lyukakat és 24 óra múlva, meg kell vizsgálni a kibontott járatok (!) számát. Ha 5-nél több a járat 100 m2-en, rágcsálóírtó szerrel védekezni kell.
Az alma fakadásával párhuzamosan megjelentek az almafa lisztharmat primer tünetei. A betegségnek elsõsorban a meleg párás idõjárás kedvez, de a jelenlegi, korai idõszakban megkezdett védekezésekkel tudjuk csak blokkolni a nagyobb mértékû megbetegedés kialakulását. A Növényvédelmi Szolgálatok vizsgálatai bizonyították, hogy országszerte megtalálhatóak már a varasodás érett aszkospórái az áttelelt alma - és körteleveleken. Az elmúlt idõszak csapadékos idõjárását követõen a levelek kiszáradásakor várható a tömeges aszkospóra szóródás. A betegség fellépésének a mérsékelten meleg, csapadékos idõjárás a legkedvezõbb, csak a jelenlegi idõszakban megkezdett preventív védekezéssel lehet hatékonyan védekezni ellene. A virágzás idõszakában veszélyezteti az almástermésûeket a tûzelhalás. Csapadékos idõjárás és minimum 15,6OC napi középhõmérséklet esetén számíthatunk a virágzás idején megbetegedésre. Az árutermõ ültetvények tulajdonosai az illetékes Növény – és Talajvédelmi Szolgálatok koordinálásával végezzék az elõrejelzést és a védekezést. Április 1. dekádjától várható a lombosfa fehérmoly és az almalevél aknázómoly, április utolsó napjaitól pedig az almamoly rajzása. Mindhárom kártevõ lárvái ellen feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján védekezzünk.
Õszibarackosokban a fakadás idõszakában hûvös, párás csapadékos idõjárásban várható a levélfodrosodás fellépése, amely ellen a preventív védekezés a leghatásosabb. Ugyanilyen idõjárási körülmények között számíthatunk a csonthéjasok virág – és hajtáselhalását okozó monília fellépésére. Fertõzésveszélyes körülmények között már piros ill. fehérbimbós állapotban kezdjük meg a védekezést, amelyet szükség esetén ismételjünk meg. Április közepétõl kezdõdik a kajszi fertõzött levelein áttelelt apiognomónia, és a szilva fertõzött levelein áttelelt vörösfoltosság kórokozóinak aszkospóraszóródása. A kórokozóknak a mérsékelten meleg, csapadékos idõjárás kedvez. Hûvös, párás, csapadékos idõjárásban számíthatunk a csonthéjasok levéllikasztó betegségének fellépésére. A betegségek ellen megelõzõ jelleggel védekezzünk, hogy korai kártételüket megelõzzük. Április eleje-közepe idõszaktól várható a fakadó rügyekkel és kis hajtásokkal táplálkozó áttelelt barackmoly lárvák eljövetele. Április közepétõl rajzik a keleti gyümölcsmoly, május elejétõl a kéregmoly és a szilvamoly, amelyek lárvái ellen feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján védekezzünk. Általában április közepétõl kezdõdik a cseresznyelégy rajzása, amelynek elõrejelzésére sárga színcsapdát használhatunk. A védekezést az imágók ellen idõzítsük, szükség esetén ismételjük meg.
Szamócán, ribiszkén és köszmétén mérsékelten meleg, csapadékos idõjárásban felléphetnek a levélfoltosságot okozó betegségek.
Mérsékelten meleg (~20OC), párás idõjárás esetén, április folyamán a különbözõ gyümölcskultúrákban megkezdõdhet a levéltetvek betelepedése és felszaporodása.
A szõlõ fakadásakor szükség esetén védekezzünk a fiatal leveleken szívogató levélatkák ellen. Meleg, száraz idõjárás esetén számíthatunk tömegszaporodásukra. Április utolsó napjaiban kezdjük meg a tarka és a nyerges szõlõmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, hogy a fürtvirágzatokat károsító lárváik ellen szakszerûen idõzítsük a védekezést.
Talajlakó kártevõk jelenlétekor a szabadföldi zöldségfélék vetésével egy menetben alkalmazzunk rovarölõszeres talajfertõtlenítést. Palántázott káposztaféléket a kiültetést követõen száraz, meleg idõjárásban a földibolhák, mérsékelten csapadékos és meleg idõjárásban pedig a tavaszi káposztalégy lárvái veszélyeztethetik.
Nagy Krisztina
elõrejelzõ
Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
Prohászka Péter
elõrejelzõ
Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
A repcetáblákon, áprilisban a szárba indult, zöldbimbós állapotot érik el a növények. Ebben az idõszakban a kártevõk nyomon követése nagyon fontos. Felmérésükre a sárgatál és a fûhálózás használható. Mindkét módszerrel, már kora tavasszal el kell kezdeni a vizsgálódást, hiszen a repce szárormányos és a repcefénybogár betelepedése már március végén megindul. A repcefénybogár a zöldbimbós stádiumban veszélyes, a generatív részek károsítása miatt. A szárormányosok szárbaindulás után károsítanak és a szárba rakják tojásaikat. Emellett kaput nyitnak a fehérpenészes rothadásnak, ami a nagyobb problémát okozza. Ha egyedszámuk hirtelen megnõ a felmelegedés során, még virágzás elõtt védekezzünk ellenük. Virágzásban, csak méhkímélõ technológia használható!
A kapás kultúrák talajelõkészítése és vetése ebben a hónapban lesz aktuális. A vetés elõtt fontos elvégezni a talajlakók felmérését. A kukoricabarkók, drótférgek, pajorok felmérhetõk pohárcsapdával, búzacsomós módszerrel. Ezzel megítélhetjük a védekezés szükségességét és idõben felléphetünk a talajban károsítók ellen.
A mezei pocok tavasszal nagyobb problémát jelent a kelõ, vagy a télen legyengült állományokban. Ekkor a kisebb egyedszámú népesség is veszélyes és károkat okoz. A mezei pockok egyedszám megállapításakor, be kell taposni a lyukakat és 24 óra múlva, meg kell vizsgálni a kibontott járatok (!) számát. Ha 5-nél több a járat 100 m2-en, rágcsálóírtó szerrel védekezni kell.
Az alma fakadásával párhuzamosan megjelentek az almafa lisztharmat primer tünetei. A betegségnek elsõsorban a meleg párás idõjárás kedvez, de a jelenlegi, korai idõszakban megkezdett védekezésekkel tudjuk csak blokkolni a nagyobb mértékû megbetegedés kialakulását. A Növényvédelmi Szolgálatok vizsgálatai bizonyították, hogy országszerte megtalálhatóak már a varasodás érett aszkospórái az áttelelt alma - és körteleveleken. Az elmúlt idõszak csapadékos idõjárását követõen a levelek kiszáradásakor várható a tömeges aszkospóra szóródás. A betegség fellépésének a mérsékelten meleg, csapadékos idõjárás a legkedvezõbb, csak a jelenlegi idõszakban megkezdett preventív védekezéssel lehet hatékonyan védekezni ellene. A virágzás idõszakában veszélyezteti az almástermésûeket a tûzelhalás. Csapadékos idõjárás és minimum 15,6OC napi középhõmérséklet esetén számíthatunk a virágzás idején megbetegedésre. Az árutermõ ültetvények tulajdonosai az illetékes Növény – és Talajvédelmi Szolgálatok koordinálásával végezzék az elõrejelzést és a védekezést. Április 1. dekádjától várható a lombosfa fehérmoly és az almalevél aknázómoly, április utolsó napjaitól pedig az almamoly rajzása. Mindhárom kártevõ lárvái ellen feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján védekezzünk.
Õszibarackosokban a fakadás idõszakában hûvös, párás csapadékos idõjárásban várható a levélfodrosodás fellépése, amely ellen a preventív védekezés a leghatásosabb. Ugyanilyen idõjárási körülmények között számíthatunk a csonthéjasok virág – és hajtáselhalását okozó monília fellépésére. Fertõzésveszélyes körülmények között már piros ill. fehérbimbós állapotban kezdjük meg a védekezést, amelyet szükség esetén ismételjünk meg. Április közepétõl kezdõdik a kajszi fertõzött levelein áttelelt apiognomónia, és a szilva fertõzött levelein áttelelt vörösfoltosság kórokozóinak aszkospóraszóródása. A kórokozóknak a mérsékelten meleg, csapadékos idõjárás kedvez. Hûvös, párás, csapadékos idõjárásban számíthatunk a csonthéjasok levéllikasztó betegségének fellépésére. A betegségek ellen megelõzõ jelleggel védekezzünk, hogy korai kártételüket megelõzzük. Április eleje-közepe idõszaktól várható a fakadó rügyekkel és kis hajtásokkal táplálkozó áttelelt barackmoly lárvák eljövetele. Április közepétõl rajzik a keleti gyümölcsmoly, május elejétõl a kéregmoly és a szilvamoly, amelyek lárvái ellen feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján védekezzünk. Általában április közepétõl kezdõdik a cseresznyelégy rajzása, amelynek elõrejelzésére sárga színcsapdát használhatunk. A védekezést az imágók ellen idõzítsük, szükség esetén ismételjük meg.
Szamócán, ribiszkén és köszmétén mérsékelten meleg, csapadékos idõjárásban felléphetnek a levélfoltosságot okozó betegségek.
Mérsékelten meleg (~20OC), párás idõjárás esetén, április folyamán a különbözõ gyümölcskultúrákban megkezdõdhet a levéltetvek betelepedése és felszaporodása.
A szõlõ fakadásakor szükség esetén védekezzünk a fiatal leveleken szívogató levélatkák ellen. Meleg, száraz idõjárás esetén számíthatunk tömegszaporodásukra. Április utolsó napjaiban kezdjük meg a tarka és a nyerges szõlõmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, hogy a fürtvirágzatokat károsító lárváik ellen szakszerûen idõzítsük a védekezést.
Talajlakó kártevõk jelenlétekor a szabadföldi zöldségfélék vetésével egy menetben alkalmazzunk rovarölõszeres talajfertõtlenítést. Palántázott káposztaféléket a kiültetést követõen száraz, meleg idõjárásban a földibolhák, mérsékelten csapadékos és meleg idõjárásban pedig a tavaszi káposztalégy lárvái veszélyeztethetik.
Nagy Krisztina
elõrejelzõ
Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
Prohászka Péter
elõrejelzõ
Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
Csapadékból nincs hiány
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]