MENÜ

Építsünk közösen tehénistállót

Oldalszám:
2013.02.19.
Tehéntartási tartástechnológiánkat a 60-s 70-s években épített istállók nagymértékben meghatározzák (konzerválják). Azok átépítése a nagy tejhozammal rendelkezõ (8 – 10 000 liter/laktáció) termeléssel rendelkezõ Holstein-fríz tehenek részére csak olyan magas költséggel valósítható meg (megalkuvás nélkül), hogy felmerül a kérdés, érdemes-e abba belevágni, vagy egy új épületet kell létesíteni.
A tejelõ tehenek környezeti igénye általában nem teszi szükségessé a zárt istállók építését. (Régebben a zárt istállókat az ott dolgozó emberhez szabták.) A nyitott istállóban a tehénállományt olyan épületben helyezzük el, amelynek legfeljebb két végfala és teteje van. Tehát olyan „házat” építsünk melyben ehetnek, ihatnak és pihenhetnek, védelmet nyújtva a nyári nagy melegtõl, az erõs szelektõl, a huzattól.



Néhány gondolattal szeretnénk hozzájárulni, hogy milyen szempontok alapján építse meg az új, kötetlen tartású istállóját az Ön és tehenei legnagyobb örömére.



Az épületen belül pihenõteret, etetõteret és közlekedõ teret különíthetünk el.



Pihenõtér



Tõgyegészségügyi szempontból a pihenõboxos technológia a legkedvezõbb, mely száraz és kényelmes pihenés feltételeit megteremti. Kialakításánál (hossz-, szélességi-, magassági mérete) szempont, hogy a tehén lefekvése, felállása korlátozás mentes legyen, ugyanakkor adjon lehetõséget az állat álmában történõ „átfordulására” is. A horganyzott korlátrendszer „P” alakú legyen, beépítésénél a szügytámasz kialakításáról sem szabad megfeledkezni.

Fekvõterület a közlekedõ út irányába lejtsen, minimalizálja a tõgy sérüléseket, borítása történhet speciális tehén matraccal, homokkal, szalmával.



Etetõtér



Takarmány felvételt megkönnyíti az etetõasztal. Itt van lehetõég az állatok megfigyelésére, ezért annak kialakítása, mérete igen fontos. A megfelelõ padlószintek kialakítása elõsegíti a takarmány felvételt. A martámasz helyes elhelyezése segíti a „legelés” elvén alapuló takarmányfelvételt.

A nyári erõs napsütés miatt hazánkban is kedvezõbb megoldást jelent az etetõasztal istállón belüli kiépítése.



Itatás:



Nagy vízfelületû, sekély vízmélységû (max.20 cm), gyors utántöltésû, egyszerûen leüríthetõ (kibillenthetõ), temperált, fagymentes önitatók megfelelõ számú, célszerû elhelyezése biztosítja a tej legfontosabb alapanyagát. Egy önitatóra 20 30 tehenet kalkuláljunk, de minimálisan 2 darabot kell beépíteni állatcsoportonként.



Közlekedõ tér:



Beton padozat saválló, nagy teherbírású betonból készüljön, legyen az egyenletes, sima felületû. Csúszásmentesítése történjen annak bordázásával – 10-12 mm mélységgel. Megfelelõ lejtése javítja annak szárazon tartását. A közlekedõ- és etetõút takarítása történhet traktorral, illetve beépített trágyakihúzóval.



A keresztfolyosók szélessége minimálisan 2,5 m legyen, de ha ott itató is található, akkor 3,6 m javasolt. Kialakítása olyan legyen, hogy annak tisztíthatósága minél kevesebb élõmunkát igényeljen, ugyanakkor a közlekedõ folyosók takarításakor ne szennyezõdjön.



Épület kialakítása:



Hõstressz káros hatásának megelõzésének legkézenfekvõbb módja, a helyes kialakítás. Istállónknak csak végfalakat építsünk, ellátva azokat a megfelelõ számú kapukkal, ajtókkal. Az oldalfalak mozgatható függönybõl kerüljenek kialakításra. Mozgatásuk történhet kézzel, illetve az motorizálható. Ebben az esetben alkalmazható a hõmérséklet és szélsebesség érzékelésen alapuló, mikroprocesszoros vezérlõ.



A tetõzet 30% -os lejtésû legyen, vállmagasságtól függõen szükségszerû hõszigetelés használatával. A tetõgerinc legyen nyitott, hosszirányú kürtõvel, de az ne legyen „kalappal” ellátva.



Az épület vállmagassága legalább 3,6 m legyen. Egyéb épületektõl való távolsága minimálisan érje el az épület szélességét.



További részletek személyes megkeresés alapján. Építsünk közösen kicsiben és nagyban korszerû tehénistállót.



Bujdosó István