Szakfolyóirat 2002/4 Pr
Gépesítési napok Derecskén – kilencedszer
Oldalszám:
2013.02.19.
Március 7-i kezdettel ismét gépesítési napokat rendezett a KASZ-COOP Derecske Rt.
Az évek óta általában februárban megtartott szemle ezúttal az Agro+Mash Expo miatt csúszott némileg késõbbi idõpontra, ám a rendezvény hagyományait ezúttal is követték.
A város mûvelõdési központjában elõször a cégcsoport fõ tulajdonosa, Szabó Imre köszöntötte a vendégeket, s ismertette a KASZ-COOP cégcsoport körüli legújabb eseményeket. Elmondta, hogy a gépkereskedelmen kívül ma már integrálják a környék gabona- és gyümölcstermelõit, értékesítõ szövetkezet mûködtetésében is részt vállalnak. Számos kistérségi fejlesztési program gazdája, motorja a cég. A KASZ-COOP Kft. ma már száz hektár almással rendelkezik, megkezdték a szilva és meggyes telepítést is. 500 tejelõ tehenük 10 ezer literes hozammal büszkélkedhet, s szép termelési eredményeket mutathatnak fel az évi tízezer hízóval is. A másfél milliárdos Kft. mellett a KASZ-COOP Rt. 2,6 milliárdos gépforgalmazással állja a sarat. Tavaly 1,8 milliárd forint értékben adtak el új, további 300 millió értékben használt gépeket, s fél milliárdos az alkatrész üzletág forgalma.
Büszkén említette meg az elõadó azt is, hogy a KASZ-COOP tudhatja magáénak az ország legnagyobb Fortschritt alkatrész bázisát, az AGIP kenõanyagok megyei fõ dílere, s ma már gázolajforgalmazással is foglalkoznak. Szépen gyarapszik a cég szervizcsapata is, ma már 8 szervizszerelõ gondoskodik arról, hogy az eladott gépek garanciális és garancián túli ápolása gondtalan legyen. Megemlítette azt a közeljövõben befejezésre váró beruházást, amelynek eredményeként megkezdheti mûködését az új, minden igényt kielégítõ 500 négyzetméteres szerviz és javítómûhely.
Hagyomány Derecskén, hogy e rendezvény kapcsán egy-egy fontos, a mezõgazdasági termeléssel kapcsolatos témakört járnak körül a szakemberek. Ez a téma ezúttal a gyengébb adottságú földek jobb kihasználása volt, az, hogy az uniós csatlakozás elõtt s után a talajt, mint erõforrást miként lehetne a legjobban mezõgazdaságilag hasznosítani. A téma elõadója ezúttal dr. Lánszky Imre, a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa volt, aki abban egyetértett sokakkal, hogy nagyon sok az olyan terület hazánkban, ahol nem kellene a hagyományos mezõgazdálkodást erõltetni, hiszen az a támogatások hatékonyságát tekintve szavai szerint olyan, mintha vizet öntenénk a szitába. Az elõadó meglátása szerint nagyon sok olyan kultúra létezik, amit nem köt kvótához az unió, tehát szabadon és megkötések nélkül termelhetnénk, ráadásul igazi kuriózumoknak minõsülnek, s jól értékesíthetõek. Olyanokra gondolt, mint a nád, a sás, a gyékény, amik termelési körzetei ráadásul vonzanák a viziturizmust is.
Nagy fantáziát lát Lánszky a rét és legelõgazdálkodásban is, hiszen, mint mondta, az EU-ban az utóbbi évek állatbetegségei felhívták a figyelmet a túl intenzív termelés hátulütõire, s egyben felértékelték a természetes tartáskörülmények között nevelt állati termékeket. Lánszky Imre utalt arra, hogy ilyen s hasonló programok támogatására van állami keret, s reméli, ha néhány kormánycikluson átívelõ programok valósulhatnak meg, azzal csak mindannyian nyerhetünk majd.
Ezután a vendéglátó cég és különbözõ pénz- illetve hitelintézetek munkatársai ismertették a hitelfelvétel lehetõségeit a családi gazdaságok és más gazdálkodó szervezetek részére. Felhívták a figyelmet arra, hogy az úgynevezett családi gazdálkodók által felvehetõ hitel megilleti a kis- és középüzemeket, valamint az õstermelõket is, ám a hitel minimálisan 10, maximálisan legfeljebb 300 millió forint lehet. Ismertetésre került többféle lízingkonstrukció is, amely várhatóan szintén kedvelt lehetõség lesz a gépfejlesztésben. A cég egyébként a hitelkérelmek elkészítéséhez maximális segítséget ígért.
Ezt követõen Pápai István, az Rt. igazgatója hosszas felsorolásba kezdett, amibõl a népes közönség most is – mint az ezt megelõzõ években – tájékozódhatott arról, miféle gépeket ajánl palettájáról manapság a KASZ-COOP. A lista olyan jelentõs, jól ismert gyártók termékeit tartalmazta, mint a CASE erõgépeit, kombájnjait, az RM olasz gyártmányú öntözõberendezéseit, amelyeket a cég fõimportõrként mára már az egész ország területén forgalmaz. Az elõadó röviden bemutatta a közelmúltban palettára került import termékek fõbb típusait, pl.: Wolagri bálázóit, Luclar takarmánykeverõ kocsijait vagy a Fella fûkaszáit.
Megemlítette a már közel 2 éve sikeresen mûködõ több cég által létrehozott gépkereskedõi összefogás elmúlt évi eredményeit, illetve azt a tényt, hogy ez a közös cég az Agrotechnika Hungaria Kft. milyen eredményeket ért el az országos hálózata kiépítésében és a terméklistája kialakításában.
Természetesen az elõadó tájékoztatását a hazai gyártókkal való szoros kapcsolat sem kerülte el.
A mûvelõdési házbéli programot követõen a vendégek átvonultak a cég telephelyére, ahol a korábban szóban, illetve diafelvételeken ismertetett masinákkal testközelbõl is megismerkedhettek. A témacsoportonkénti öt-öt perces bemutatókat követõen a szellem táplálása után egy kis harapnivaló is jutott minden vendégnek, így aztán már minden energiájukat arra fordíthatták, hogy eldöntsék: az öt napos rendezvény alatt mely gépek kedvezményes megvásárlására is koncentráljanak.