MENÜ

Integrált napraforgó termesztés

Oldalszám:
2013.02.19.
Kevesen emlékeznek ma már arra, hogy a napraforgó termesztés integrációja a ’70-es évek közepén kezdõdött. A termelési rendszerek szervezõdése is erre az idõszakra tehetõ. A rendszerbe vont gabona termesztés elõnyei, a nagy teljesítményû gépek megjelenésével mind nyilvánvalóbbá váltak, ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kalászosok és a kukorica mellett szükségeltetik egy harmadik növény is, mely többek között ezen kultúrák elõvetemény szerepet is betölti.
Ezidõ tájt a feldolgozó ipar alapanyaghiánnyal küszködött, és így a kölcsönös érdekazonosság eredményeként megkezdõdött a napraforgómag termesztés integrációba vonása. Az integrálás eredményeként a vetésterület a kezdeti 70.000 hektárról 500.000 hektárt is megközelítõ nagyságra nõtt.
Az integráció napjainkban is folytatódik, igaz helyenként más szereplõkkel és más körülmények között. A termelõk számának többszörözõdésével egyidejûleg többszörözõdött a integrátorok száma is. A legnagyobb országos integrátorok, a KITE, az IKR, a GITR mellett igen jelentõs számú térségi és helyi integráció szervezõdött. Ezen kisebb integrátorok sok esetben csak és kizárólag napraforgómag termelésre alakultak és tevékenységük egy vagy néhány falu területére terjed ki. Az integrációban résztvevõk – termelõk, integrátorok, feldolgozók – érdekeinek, érdekeltségének kell érvényesülnie ahhoz, hogy ez a termelési konstrukció életképes maradjon és tovább éljen, a folyamatosan változó közgazdasági és piaci viszonyok mellett is.

Tagadhatatlan, hogy a résztvevõk parcionális érdekeit, kockázatvállalását esetenként nem könnyû összeegyeztetni és ezért egyes résztvevõk idõlegesen, vagy véglegesen kiválnak az integrációból, de sokan csatlakoznak is hozzá. Az integráció évtizedes létezése igazolta, hogy hosszú távon érvényesül a közös érdekeltség és nem sérülnek a résztvevõk piaci érdekei. Esetenként sajnos ez is elõfordul. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy más ágazatokhoz hasonlóan a növényolaj ágazatban is egyre élesebb a piaci verseny, és nem csupán a külpiacon. A világpiaci ár változásai néhány hónapos késéssel ugyan, de nálunk, a super-hipermarketek polcain is éreztetik hatásukat. Hasonló helyzet tapasztalható az olajmagvak feldolgozása során keletkezõ ikertermék a fehérjetartalmú takarmánydara piacán is, ahol az import fehérjetakarmány árak is jelentõs befolyással bírnak.

Korábban a Cereol az adott naptári év elején, a vetés elõtt fix árat ajánlott a szeptemberben betakarításra kerülõ napraforgómagra. A betakarítást követõen a szerzõdött magmennyiséget kifizette, majd a következõ év szeptemberéig értékesítette a több tízmilliárdos magkészletbõl származó olajat és darát.
Egy viszonylag védett hazai piac és a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintû nemzetközi növényolaj termelés mellett mintegy másfél évre elõre történõ magár fixálás elviselhetõ kockázatot képviselt. A 90-es évek végétõl a világ olajmag termelése tartósan 300 millió tonna felett van. Ez a nagyságú olajmag termelés tartós kínálati piacot eredményez. Egyes olajmagvak termésingadozása – így tavaly a napraforgómag termelés csökkenése – idõlegesen eredményezhet jelentõs ármozgást, de nem hosszú ideig, a tapasztalatok szerint legfeljebb a déli féltekén történõ betakarításig. Errõl az elmúlt három év óta tartó, tartósnak ítélt tendenciáról a feldolgozó Cereolnak kötelessége tájékoztatni integrációs partnereit. Ezt tettük és tesszük folyamatosan. Jó dolog, hogy a termelõk a növényolaj komplexum ártendenciáiról egyre több forrásból juthatnak információkhoz. Lehetõségük van arra, hogy eldöntsék; a betakarítást követõen azonnal, vagy a következõ évben értékesítsék árujukat. Tették ezt néhányan az elmúlt szezonban is, ez év január-februárjában kisebb tételek forogtak a piacon. Ez azonban úgy gondoljuk, néhány évig még nem válik általános gyakorlattá, de Uniós tagságunk után minden bizonnyal nõ azok száma, akik nagyobb kockázatot is vállalva kivárnak.

Addig is a Cereol, mint az integráció azon tagja, amelynek feladata, hogy a partnerek által megtermelt napraforgómagot felvásárolja, és feldolgozza, továbbra is kész arra, hogy feladatának eleget téve, szerzõdést kössön a 2002-es év szeptemberében betakarításra kerülõ napraforgómag átvételére. A korábbiakban vázolt, mind a világ-, mind a hazai tõzsdei jelentésekben nyomon követhetõ ármozgások miatt azonban nem tudja megítélni a világ 2002. évi olajmag és napraforgómag termését, következésképpen a 2003-ra várható világpiaci árakat sem. Azt javasolta partnereinek, hogy a napraforgómag felvásárlási árát augusztusban a napraforgóolaj közeli határidõkre jegyzett világpiaci árát is figyelembe vevõ képlet alapján határozzák meg.

Ez az ajánlat hasonlít a 2001. évi ajánlathoz, azonban annál egzaktabb, és nyomon követhetõbb.
Nem vitatjuk, ez az ajánlat eltér a 90-es években megszokott fix ajánlattól. A Cereol által termelt olaj értékesítésénél pedig azt eredményezi, hogy a korábbi másfél évrõl egy évre csökken az értékesítési árbizonytalanság. A Cereol szerzõdéses ajánlata az integrációban résztvevõ termelõk részére változatlan értékesítési biztonságot nyújt. A betakarítást követõen a Cereol átveszi és kifizeti a szerzõdött napraforgómag ellenértékét. Szerzõdéses ajánlatunkban az egyéb kondíciók változatlanok, kivéve a fizetési határidõt, mely csökken és a számla kézhezvételét követõ 10 napon belül válik esedékessé.

Cereol Rt.