MENÜ

Szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi elõrejelzése

Oldalszám:
2013.02.19.
Szántóföldeken több kultúrában is károsít a hörcsög az ország löszös és agyagtalajain. Ebben az idõszakban várható párosodásuk. A tavaszi kémiai védekezés, még május elején hatásos lehet, majd a kalászosok betakarítása után a legsikeresebb. A gyakorlatban a hörcsögcsapdák használata elterjedt. A tavaszi vetésû fiatal növényeket a talajszinten károsító bagolylepke lárvák veszélyeztetik, május második felében, júniusban. A mocskospajor néven is ismert lárva karéjozza, vagy tõben rágja el a fejlõdõ növényt. Ellene a legeredményesebben helyes agrotechnikával védekezhetünk, a talaj elõkészítésekor, illetve tömeges megjelenés esetén kémiai védelem lehetséges.
Az õszi gabonákban a lisztharmat és a levélbetegségek (pirenofóra, szeptória, rozsdák) fokozódására számíthatunk májusban. A párás, csapadékos idõjárás hatására az alsó levélemeletektõl felfelé terjed a liszharmat és a kritikus fertõzöttséget a zászlós levélen megjelenõ tünetek jelzik. Védekezni ebben a hónapban kell, és szükség szerint a többi levélbetegség ellen is védelmet nyújtó szerekkel. A kártevõk közül a vetésfehérítõ bogarak tojásrakása már megindult, és a lárvák tömeges, elhúzódó kelése várható. Búzában, árpában az erõs hámozgatás ellen többször is védekezhetünk. Ezt a kezelést összeköthetjük a poloskák (osztrák poloska, mór poloska, szipolypoloskák) elleni védelemmel. Ha tömegesen jelennek meg májusban, a vezérhajtás vagy a mellékhajtás károsodik, kalász nem fejlõdik.
A repce virágzása ebbe az idõszakba is átnyúlik. Ha az idõjárás miatt elhúzódik a virágzás a repcefénybogarak tovább károsíthatnak, így szükség lehet a virágzás alatt is védekezésre, csak méhkímélõ technológiával! Jelenleg a szárormányosok már károsítanak elszórtan, és a becõormányosok is megjelentek. A becõormányos a megrágott becõbe rakja tojásait, majd a lárva a magokat rágja. Az ellene engedélyezett szerek többsége a repcebecõ gubacsszúnyog ellen is hatásos. Virágzás után, száraz idõben tömeges lehet a káposzta levéltetvek betelepedése.
A cukorrépa vetése befejezõdött, a kelés május elején indul. A kelés után a répabolhák megjelenése várható, melyek a közeli gyepszintben teleltek. A répabarkók akkor jönnek elõ, ha a hõmérséklet legalább 25 °C fölé emelkedik.
A kukorica vetése május második felére fejezõdik be. A kelõ kukoricára különös figyelmet kell fordítani. Májusban figyelhetõ meg a kukoricabogár lárváinak kelése, amely még nem minden megyében várható. A lárvák a fejlõdõ gyökerek rágásával, a növény támasztóképességeit is csökkentik, így a tõ kidõl. Ha a gyökerek regenerálódni tudnak, a növény felegyenesedik, de az ún. hattyúnyak válik láthatóvá. A lárvakártétel és a bogár terjedésének megakadályozása érdekében a kukorica monokultúra vetésváltása szükséges.
A kukoricában kelés után a kukoricabarkók telepednek be és karéjozva rágnak. Tömeges betelepedés észlelésekor (pohárcsapda), védekezni kell.
Napraforgóban pár leveles állapotban a peronoszpóra mellett a fehérpenészes rothadás, száraz május esetén a hamuszürke szárkorhadás jelenhet meg.
Burgonyában, már a kelés után várható az elsõ burgonyabogarak bevándorlása.. Meleg, csapadékos tavaszon tömeges elszaporodásukra számíthatunk. A védekezés optimális idõpontja a lárvakelés végén van (május közepe, vége). A burgonya fitoftóra primer tüneteinek megjelenése, csapadékos, meleg idõjárás esetén, június elején várható. A levéltetvek betelepedését már korábban figyelemmel kell kísérnünk a levéltetvekkel terjedõ vírusok miatt.
Az alma varasodás aszkospóra szóródásának intenzitása a virágzás után várhatóan június végéig csökken, és a konídíumos terjedés válik dominánsá. A konídiumos terjedési hatóköre kisebb, általában az adott fa koronájára terjed ki, de optimális ökológiai feltételek esetén jelentõs ez a módja is a terjedésnek. Az almafalisztharmat elleni védekezések folytatása is fontos, mert az idõjárás felmelegedésével - párás, meleg körülmények között - az intenzív hajtásnövekedés idõszakában folyamatos a terjedése.
A mérsékelten meleg (18-22 °C), csapadékos idõjárás több gombás betegség fellépését elõsegítheti a csonthéjasokban. Adott feltételek esetés az érés kezdetéig védekezzünk a cseresznye- és meggyültetvényekben a blumeriellás levélfoltosodás ellen, kajsziban az apiognomóniás levélfoltosodás, szilvában a vörösfoltosság ellen folytassuk a már megkezdett védekezéseket június közepéig. Az õszibarack - különösen a nektarinok - hajtásait párás, meleg idõjárásban károsíthatja az õszibarack lisztharmata. Hûvös, párás, csapadékos idõjárásban továbbra is számíthatunk a csonthéjasok levéllikasztó betegségének fellépésére. Május közepétõl kezdjük meg a barackmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, lárvái a fejlõdõ hajtásokat és gyümölcskezdeményeket károsítják.
Málnában folytassuk a már megkezdett védekezéseket a didimellás betegség ellen. A virágzás, kötõdés idején - hûvös, csapadékos idõjárásban - védekezzünk a virágokat és terméskezdeményeket megbetegítõ szürkepenész ellen. A virágzás idõszakában károsíthatja a bimbókat és kinyílt virágokat a kis málnabogár és a szamóca bimbólikasztó. Veszélyes fellépésük esetén csak méhkímélõ technológiával védekezhetünk ellenük.
Szamócában, ribiszkében és köszmétében - mérsékelten meleg, csapadékos idõjárásban - továbbra is védekezzünk a levélfoltosságot okozó betegségek ellen. Köszmétében kezdjük meg a megelõzõ védekezést az amerikai lisztharmat ellen. Május végétõl várható a kis szamócavincellér elõjövetele. A kifejlett bogarak a leveleket, késõbb a lárvák a gyökereket károsítják. Május végétõl kezdjük meg a ribiszke hajtásait, vesszõit károsító üvegszárnyú ribiszkelepke, és a köszmétét károsító köszméte araszoló feromoncsapdás rajzásmegfigyelését.
Szõlõben az idõjárás függvényében május utolsó dekádjától kezdjük meg a peronoszpóra és a lisztharmat elleni preventív védekezést. A peronoszpóra primér fertõzéséhez 2 óra alatt min. 10 mm csapadék és minimum napi 10 °C átlaghõmérséklet szükséges. A másodlagos fertõzéshez 2-5 mm csapadék, 10 °C feletti átlaghõmérséklet és a levelek 3-5 órás vízborítottsága szükséges. A szõlõlisztharmatnak a kleisztotéciumos telelése vált dominánsá az utóbbi idõben. A tavasszal induló aszkospórás fertõzés feltétele a tartós 10 °C feletti hõmérséklet, a több mint 2,5 mm csapadék és ezt követõ 13-15 órás levélnedvesség. Június elején - virágzáskor - mindhárom fontos betegség (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész) ellen preventíven védekezzünk.
A bab xantomonászos és kolletotrihumos betegsége ellen 2-3 lombleveles korban kezdjük el a megelõzõ védekezést. Mindkét betegség fellépésére a 20 °C feletti hõmérsékleten, csapadékos idõjárásban vagy öntözött körülmények között kell fokozottan számítani.
Paradicsomban a kiültetést követõen, burgonyában a kelést követõen június elejétõl kezdjük meg a megelõzõ védekezést a fitoftóra ellen.
Mérsékelten meleg, párás idõjárásban május-június folyamán a levéltetvek gyors felszaporodására kell számítani minden kertészeti kultúrában is.

A megyei elõrejelzõk információi alapján,
Nagy Krisztina Veszprém Megyei
Növény és Talajvédelmi Szolgálat,
Prohászka Péter Komárom - Esztergom Megyei
Növény és Talajvédelmi Szolgálat