MENÜ

A kukoricabogár imagók táblaszintû népességszámának meghatározása

Oldalszám:
2013.02.19.
A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény és annak végrehajtására kiadott 7/2001. (I. 17.) FVM sz. rendelet szerint az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) zárlati károsítónak minõsül. Ennek értelmében a földhasználót bejelentési és védekezési kötelezettség terheli, s amennyiben a terület a lárvával fertõzött, a következõ évben tilos a táblán kukoricát termelni.
A szekvenciális mintavétel elvi alapjai és elõnyei:
A folyamatos mintavétel, olyan mintavételi eljárás, melyben azonos nagyságú csoportonként (térben és idõben) vesszük a mintát. A kukoricabogár számos szekvenciális mintavételi eljárása közül a legszigorúbbat (Ohio Állami Egyetem módszerét) vettük alapul.
Az eredmények folyamatos összegzésével és értékelésével döntjük el, hogy befejezzük, vagy tovább folytassuk a mintavételezést.
A felvételezési eljárás egyszerû és gyors, mindenki számára könnyen elsajátítható és megtanulható, nem igényel speciális mûszereket és eszközöket.

A folyamatos mintavételezési eljárás módja:
Tanulmányozzuk az alaptáblázatot.
A károsítási küszöbérték az elsõ éves kukoricánál kb. fele a monokultúrában termesztett kukoricáénál. Ez a különbség abból adódik, hogy az elsõéves kukoricatáblára fõleg a tojásrakásra érett nõstények vándorolnak tömegesen. Itt a hím:nõstény arány = 1:3, vagy több.
A számoszlop az alsó-felsõ küszöbértékeket mutatja.
• Ha a bogárszámlálás eredménye alacsonyabb az alsó küszöbnél, akkor a döntés: nem kell védekezni.
• Ha magasabb a felsõ küszöbnél, akkor a döntés: védekezni kell.
• Ha a kettõ közé esik (bizonytalansági zóna), akkor a döntés: a mintavételezést tovább kell folytatni, vagy késõbbi idõpontban újra megismételni.

Mikor és hol keressük a bogarakat?
• Címerhányás elõtti idõszak: a kukorica felsõ harmadában a leveleket hámozza, és a levélhüvelyek fölötti zugokban rejtõzködik.
• Hímvirágzás idõszaka: a kukorica kelését követõ 55-60. naptól, idõtartama 5-10 nap. Az imágók a címereken, leveleken, és a levélhüvelyek fölötti zugokban tartózkodnak. A porzókból kirágott – és a levelekre lehullott – virágporszemekkel táplálkoznak.
• Nõvirágzás idõszaka: a kelését követõ 60-70. naptól, idõtartama 10-14 nap. A bogarak a címereken, leveleken, a levélhüvelyek fölötti zugokban, a bibeszálakon, a csuhélevelek alatt a csövek csúcsi részén találhatók. A virágporszemcséket és a bibeszálakat eszik.
• Tejes érés idõszaka: idõtartama a kukorica megtermékenyülésétõl számított 5 hét. Az imágók a csuhélevelek alatt, a csõcsúcs felsõ harmadában és a kiodvasított szemekben vannak. A bogarak a maghéjon belüli, magas cukortartalmú, nagy mennyiségû keményítõt és fehérjét is tartalmazó tejnedvszerû folyadékkal táplálkoznak.
• Viaszérés kezdetének idõszaka: az imágók, a kiodvasított szemekben, és a csutkák bélszöveteiben tartózkodnak. A puha, rugalmas masszát illetve a bélszövetet fogyasztják

A mintavételezés menete:
1. Tájékozódjunk a bogarak mozgásairól és elhelyezkedésérõl.
2. A tábla szélén ne mintázzunk, a tábla méretétõl függõen, a szélsõ 5-10 sort hagyjuk ki.
3. Mintavételezésnél a teljes növényt vizsgáljuk át.
4. A minta, 2 egymás melletti növény.
5. A növénypárokat cikk-cakk, vagy kígyóvonalban haladva vizsgáljuk, 10-20 méterenként.
6. A növénypárokon talált bogarakat folyamatosan adjuk össze.
7. Kezdésnek 20 növényt (10 növénypárt) vizsgáljunk.

A kapott eredmény értékelése:

1. Ha a 20 (illetve több) növényen kapott összes bogárszám meghaladja a felsõ küszöbértéket, akkor védekezni kell. A védekezés eredményességét (a munkaegészségügyi várakozási idõ figyelembevételével) 3-7-14 nap múlva értékelni kell, ugyanezen módszertan szerint.
2. Ha a 20 (illetve több) növényen kapott összes bogárszám az alsó küszöbértéket nem éri el, akkor most nem kell védekezni, de azért késõbb (hetenként) újra kell vizsgálni.
3. Ha a 20 növényen kapott összes bogárszám az alsó és felsõ küszöbérték között helyezkedik el, akkor további 10 növényt kell párosával megvizsgálni.
a) Ha a korábbi és az új adatok összege a felsõ küszöbértéket meghaladja, akkor lásd: 1. pont.
b) Ha a korábbi és az új adatok összege az alsó küszöbértéket nem éri el, akkor lásd: 2. pont.
c) Ha a korábbi és az új adatok összege még mindig az alsó és felsõ küszöbérték között helyezkedik el, akkor lásd: 3. pont, egészen addig, míg az ismételt mintaszámok összege el nem éri az 50-et. Ebben az esetben a mintavételezést 5 nap múlva meg kell ismételni.

Petró Ede¹, – Elek Henriett², – Mucsi Krisztina³ – Vasziné Kovács Cecília¹
¹Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat
²Bóly Rt. – Sátorhelyi Gazdaság
³Csongrád megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat