MENÜ

Szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi elõrejelzése

Oldalszám:
2013.02.19.
A polifág kártevõk közül ebben a hónapban a fénykerülõ és a fénykedvelõ lepkék is repülnek. A lárváik a gabonaféléken és a kapásnövényeken, elsõsorban júniusban károsítanak. Egy részük a talajban lévõ növényi részeket károsítja, másik részük pedig a leveleken karéjoznak. Az öntözéssel csökkenthetjük a károsítás veszélyét. Tömeges elszaporodásuk esetén azonban védekezni kell. A levéltetvek (zöld gabona levéltetû, gabona levéltetû, zöld õszibarack levéltetü, répa levéltetû…) megjelenése a legtöbb szántóföldi kultúrában ebben az idõszakban várható. Különös figyelmet azért is érdemelnek, mert többségben vírusokat terjesztenek, de szívogatásukkal a kolóniák elszaporodásával veszélyt jelentenek
Gabonafélékben a lisztharmat ellen még ebben az idõszakban is védekezhetünk. Különösen akkor veszélyes a kórokozó, ha a zászlóslevélen megtelepedve az érést gátolja. A fuzárium minden fejlõdési stádiumban fertõzhet, de a kalászon megjelenve különösen veszélyes a toxintermelése miatt. A csávázás mellett, fertõzöttség esetén szükség van az állománypermetezésre. A vetésfehérítõ bogarak lárvakelése már májusban elkezdõdött. Tömeges károsításuk júniusban folytatódhat, és a védekezés nem maradhat el.
A vetésfehérítõ bogarak áttelepedése a kukoricába évrõl évre megfigyelhetõ. A leveleken hámozgatnak kisebb-nagyobb kárt okozva. Májusban kezdõdött a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke rajzása. A kukoricamoly inkább a szárban készített járatával és ezzel a növénydõléssel, míg a gyapottok bagolylepke a generatív részek károsításával okoz gondot. Az ország több részén készülni kell az ellenük való védekezésre. A kukorica veszélyes kártevõje a kukoricabogár rajzása június hónapban indul. 2002-ben az ország egész területén számítani kell az imágók megjelenésére. Károsításuk a levelekre és a generatív részekre terjed ki. A lárvakártétel még nem várható mindenütt. Az imágók vagy lárvák észlelését az illetékes megyei növényvédelmi szolgálatnak jelenteni kell.
A burgonya károsítói közül a burgonyavész fertõzése csapadékos, párás idõszakban várható A levelek leszáradását, a szürke penésztelepek megjelenését réztartalmú szerekkel akadályozhatjuk meg. A burgonyabogár lárvanemzedékei ellen akár többszöri permetezésre is szükség lesz. Az L1 – L2-es lárvák elleni védekezés után június végén, július elején kell újra védekezni.
A napraforgó fehérpenészes rothadásának aszkospóra szóródása ebben az idõszakban következhet be. Ezen a kórokozón kívül a szürkepenészes rothadás, a hamuszürke szárkorhadás, és a diaportés szárfoltosság ellen komplexen védekezhetünk az intenzív növekedés idõszakában. Újabban a fekete szárfoltosság (Phoma macdonaldii) fokozottabb megjelenésére számíthatunk országszerte. A kórokozók egy részének fertõzéséhez nagymértékben járulnak hozzá a mezei poloskák. Szívogatásuk és tojásrakásuk során megrepedezik a szár, vagy levélnyél és a sebfelületen fertõzhetnek a kórokozók.
Ha az idõjárás csapadékosra fordul, várható a cerkospórás levélfoltosság megjelenése cukorrépában. A répa levéltetû tömeges megjelenése a levelek fonákán lesz megfigyelhetõ. Több vírus vektoraként különösen veszélyes ebben a kultúrában.
Az almavarasodás terjedésében dominánssá válik a konídiumos terjedési mód. Már megvalósult és kifejlõdött aszkospórás fertõzést követõen a konídiumos fertõzés megvalósulásához kisebb csapadékok és rövidebb idejû levélnedvességek is elegendõek. A konídiumképzés a nyár elején a legnagyobb, és az egyes konídium- nemzedékek kedvezõ feltételek esetén mintegy 2 hetenként fejlõdnek ki. Az idõjárás felmelegedésével az almalisztharmat terjedéséhez egyre kedvezõbbé válnak a feltételek, a másodlagos fertõzések gyorsan kialakulhatnak. A fejlõdõ levelek és terméskezdemények mindkét betegségre kifejezetten fogékonyak. Június és július folyamán várható a tûzelhalás levél- és hajtástüneteinek, a tipikus pásztorbotszerûen meggörbült és száradó hajtásvégeknek a megjelenése. Mivel a betegség tünetei más kór- vagy kárképpel összekeverhetõk, az azonosításhoz forduljunk növényvédelmi szakemberhez. Július elejétõl kezdjük meg az almamoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését a kikelõ lárvák elleni védekezések idõzítéséhez. Meleg, száraz idõjárásban várható a takácsatkák felszaporodása. Szívogatásuk nyomán súlyosan károsodhat a lombozat.
Június végétõl kezdjük meg a szilva fejlõdõ terméseit károsító szilvamoly, június közepétõl a csonthéjasok hajtásait és gyümölcskezdeményeit károsító keleti gyümölcsmoly, és július elejétõl a kajszi és az õszibarack hajtásait és gyümölcskezdeményeit károsító barackmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését.
Szamócában a szüretet követõen a szívlevelek kivételével távolítsuk el az öreg lombot. Ezzel felszámoljuk az idõs leveleken kialakult megbetegedéseket, segítjük az új levelek képzõdését, és a késõbbiekben azokat könnyebben védhetjük meg a levélbetegségek ellen.
A szõlõ kötõdött bogyói és fiatal hajtásai a betegségekre – peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész – kifejezetten fogékonyak. A peronoszpóra másodlagos fertõzéséhez már 3-5 mm csapadék is elegendõ lehet. A szõlõlisztharmat konídiumos terjedésének a legkedvezõbb, ha a hõmérséklet naponta minimum 6 órán át 21-30 &186;C közötti és a lombozatban magas – 90% feletti – a relatív páratartalom. A szürkepenész fellépésének elsõsorban a mérsékelten meleg (18-22 &186;C), csapadékos idõjárás teremt kedvezõ fertõzési feltételeket. Kezdjük meg június közepétõl a tarka szõlõmoly, a szõlõilonca, és a nyerges szõlõmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését. A szõlõilonca lárvái a leveleket és a fürtöket, a szõlõmolyok lárvái a fejlõdõ szõlõszemeket károsítják.
Számítani kell a paradicsomvész megjelenésére. Mivel a kórokozó néhány nap alatt képes elpusztítani a növényeket, preventíven védekezzünk ellene.
Babon, uborkán, paprikán és dinnyén a meleg, száraz idõjárásban várható a takácsatkák felszaporodásának megindulása. Szívogatásukkal súlyosan károsítják a leveleket, csökken a termésmennyiség.
A bab xantomonászos és kolletotrihumos betegsége ellen folytassuk a megelõzõ védekezést. Mindkét betegség fellépésére a 20 °C feletti hõmérsékleten, csapadékos idõjárásban vagy öntözéses körülmények között kell fokozottan számítani.
Uborkában csapadékos idõjárásban és 15-20 &186;C hõmérsékletnél várható az uborka peronoszpóra fellépése. Tízleveles kortól meleg idõjárásban (15- 25 &186;C) az uborkalisztharmat megjelenése is várható.
Július közepétõl kezdjük meg a gyapottok bagolylepke feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, hernyói súlyosan károsítják a zöldségfélék terméseit.
Mérsékelten meleg (~20 &186;C), párás idõjárás esetén, folytatódhat a kertészeti kultúrákban a levéltetvek betelepedése és felszaporodása.

Nagy Krisztina –
Veszprém Megyei NTSZ
Prohászka Péter – Komárom- Esztergom Megyei NTSZ
A megyei Szolgálatok elõrejelzõinek segítségével