MENÜ

LACTOP a glükogenikus energiaforrás

Oldalszám:
2013.02.19.
A tej fõ alkotóelemei a víz, a laktóz, a zsír és a fehérje. Ezek közül a komponensek közül a zsír és fehérje-koncentráció viszonylag tág határok között változhat, a tejcukorszint azonban megközelítõen állandó, ezért a napi tejtermelés a napi laktóz-elõállítás mértékével egyenesen arányos. A tejzsír mennyiségét a bendõben a szintetizált ecetsav és vajsav mennyisége és a vérben lévõ szabad zsírsavak mennyisége határozza meg. A tejfehérje a tõgyben felhasználható esszenciális és nem esszenciális aminosavak mennyiségétõl függ.
A laktózt a tehén a tõgyben glükózból állítja elõ, a glükózmenynyiség nagy része a bendõben szintetizált propionsavból származik. Az aminosavak egy része is lehet a glükózszintézis kiindulópontja, de ilyen esetben a tejfehérjeszint drasztikusan csökken. A vérglükóz csökkenése csökkenti a tejtermelést, veszélyezteti a tehén egészségi állapotát, hosszú távon ketózis és zsírmáj kialakulásához vezethet.

Glükózhiány az ellés elõtt

Az ellést megelõzõ három hétben a tehén napi szárazanyag-felvétele fokozatosan csökken, melynek mértéke a 25-30 %-ot is elérheti. Egyik oldalon a napi takarmánybevitel csökkenése, másrészrõl az intenzív vehemépítés a vérglükóz csökkenését eredményezi. Ebben a helyzetben az energiaegyensúly helyreállítása érdekében a tehén testtartalékait, fõként testzsírjait kezdi mobilizálni. Az alacsonyabb takarmányfelvétel következtében kialakuló intenzív zsírmobilizáció következtében a zsírok a máj felé áramlanak, ahol a lebontásuk történik. A máj a felé áramló nagy mennyiségû zsírt nem képes azonnal feldolgozni és energiává alakítani, hanem raktározza azt. A máj elzsírosodik, így a zsírmáj szindróma kialakulása fenyeget.
A kutatási eredmények szerint az ellés elõtt kialakuló zsírmáj csaknem minden esetben ellést követõ katózishoz vezet, továbbá gyakoribbá válik a magzatburok-visszatartás és nehezebbé válik az újravemhesítés.

Ellés utáni glükózhiány

Az ellést követõen az intenzív tejtermelés-növekedés fázisában a tehén nem képes a számára szükséges mennyiségû energiát felvenni. Ebben a laktációs fázisban a vér glükózszintje lecsökken és az inzulin szint is alacsony marad, aminek következménye a testtartalékok intenzív mobilizációja.
Amennyiben ez az állapot az ellés elõtt kialakult zsírmájjal kombinálódik, az a máj további károsodását idézi elõ és elkerülhetetlenné válik a ketózis. Ha a tehén az elléskor egészséges, az intenzív zsírmobilizáció akkor is a májfunkciók csökkenését idézi elõ, aminek következtében a vérben megnövekszik a ketontestek koncentrációja, végül szubklinikai, klinikai ketózis alakul ki. Ebben a fiziológiai állapotban a tejtermelés és a tejfehérje csökken, a tejzsír növekszik. A tejzsír növekedése a termelés csökkenésével magyarázható, míg a fehérjecsökkenés az aminosavak glükózszintézisében történõ felhasználásának a következménye.
A glükóz laktózzá alakul és a tejben kiválasztódik, ezért az ellést követõ intenzív termelésnövekedés alatt a glükózigény rohamosan növekszik. A szubklinikai ketózisos esetben a takarmányfelvétel csökken, aminek következménye a kisebb bendõaktivitás és az ennek következtében kialakuló bendõacidózis.

A zsírmáj és a ketózis megelõzése

1./ Testkondíció fenntartása
A szárazonállás idején a tehénnek nem szabad kondíciót veszítenie, mert az a zsírmáj kialakulását elõsegíti. Az ellést megelõzõ takarmányfelvétel-csökkenés ellensúlyozására a takarmányadag energia- koncentrációját növelni kell az ellést megelõzõ három hétben.

2./ Takarmányfelvétel fokozása az ellés elõtt
A zsírmáj kialakulásának megelõzése érdekében, amennyire csak lehet, fokozni kell a napi takarmányfelvételt. Ennek legegyszerûbb és legköltségtakarékosabb módja a jó minõségû tömegtakarmányok biztosítása.

3./ A bendõ szoktatása az ellést követõ adaghoz
Egyes nézetek szerint a tehenekkel ellés elõtt csak kis energiatartalmú, magas rosttartalmú takarmányokat szabad etetni a bendõacidózis megelõzésére.
Kísérletileg bizonyított, hogy az illózsírsavak felszívását végzõ bendõpapillák kifejlõdése szoros összefüggésben van az abraketetéssel, tehát a bendõacidózis kialakulása elleni leghatékonyabb védelem az ellést megelõzõ 2-3 hetes abraketetés. Ezalatt az idõ alatt a bendõhám és a bendõben élõ baktériumok egyaránt adaptálódnak az abrakos adaghoz.

4./ Glükogenikus energiaforrás biztosítása
Egy Illinois Egyetemen végzett kutatás bizonyítja, hogy az elõkészítés során (ellés elõtt 2-3 hét) adott glükogenikus energiaforrás csökkentette a testzsírok mobilizációját, ezáltal a zsírmáj kialakulását. Az elõkészítõ adagnak ezért jó minõségû tömegtakarmányokból és a bendõben a propionsav-termelést fokozó keményítõ-tartalmú anyagokból (kukorica, búza, árpa stb.) kell állnia.
Ebben az idõszakban javasoljuk ketózismegelõzõ LacTop koncentrátumunk 1 kg/tehén/nap dózisban történõ etetését.

A zsírmáj és ketózis megelõzése az ellés után
Az ellést követõen az energiabevitelt növelni kell. Ennek érdekében jó minõségû, ízletes tömegtakarmányokat kell etetni, melyekkel a napi takarmányfelvétel növelhetõ. A takarmányfelvétel a naponta többször adott, minden etetés idején azonos összetételû mix etetésével is fokozható.
Az energiabevitel fokozásának másik módja az adag energiakoncentrációjának fokozása, elsõsorban keményítõ-tartalmú komponensek (szemesek) alkalmazásával. Amennyiben a glükogenikus energiaellátás nincs összhangban a szükséglettel, ketózis és zsírmáj szindróma alakul ki. Ez nagyon gyakran elõfordul akkor, amikor valami (takarmány minõsége, management hiányossága, betegség) korlátozza a napi takarmányfelvételt.
Glükogenikus energiaforrásul szolgál az AGROKOMPLEX C.S. RT. KE 6024 LacTop koncentrátum terméke, mely 15 % antiketogén adalékanyagot, B-vitaminokat tartalmaz, melyek szerepet játszanak a májsejtek védelmében és az energiaforgalomban. Nagy elõnye a szemesek keményítõjével szemben, hogy a bendõben nem keletkezik belõle propionsav, így nem okozza a bendõ pH-csökkenését, bendõacidózist, hanem onnan közvetlenül felszívódva a tehén glükózellátását fokozza.
A glükóz és energiabevitel fokozásán keresztül csökkenti a zsírmobilizációt, így az ellést követõ kondícióromlást. A kondícióromlás csökkentése által pozitív hatással van a vemhesülési eredményekre is.
A nyári hõség következtében kialakuló alacsonyabb szárazanyag-felvétel és a zöldetetés miatt csökkenõ energiabevitel idõszakában etetése még szükségesebbé válik. Etetését a laktáció elsõ 60 napjában 1,5-2 kg/tehén/nap dózisban javasoljuk.

Elek Péter, szarvasmarha product manager