A környezet hatása a húsminõségre 2
Oldalszám:
2013.02.19.
A korábbi részben azokkal a sertésekre ható környezeti tényezõkkel foglalkoztunk, melyek befolyásolják a hústermelést, így a gazdaságosságot. A levegõ ammónia, por, páratartalmáról, és a hõmérsékleti komfortzónáról esett szó.
Néhány gondolat erejéig még foglalkozzunk a hõmérséklettel azon belül a relatív környezeti hõmérsékletet tekintsük át. A sertést számos hatás éri a környezet hõmérsékleti összetevõin túl. A légmozgás a huzat és a páratartalom is nagy mértékben befolyásolja, az állat pillanatnyi közérzetét. Sok tenyésztõ csak a hõmérõvel mérhetõ környezeti hõmérsékletre figyel. Ha a hõmérõ higanyszála a megfelelõ értéket mutatja úgy gondolják, hogy a sertés komfort érzete jó.
A sertések feltehetõen szívesen felkapnának egy kabátot vagy mellényt, amikor a hõmérséklet leesik, vagy huzat söpör át az istállón. De mivel ez nem lehetséges, ezért nem csak a környezeti hõmérsékletre kell figyelnünk, hanem a relatív környezeti hõmérsékletre is. Ez utóbbi figyelembe vesz olyan tényezõket, mint a szél és a nedves testfelület mérete.
Egyes szakirodalmak szerint az alábbi hõmérséklet tartományok a legoptimálisabbak az elvárt termelési eredményekhez.
A fentiekben a malacok, süldõk és hízó sertések számára kívánatos hatékony hõmérsékleti értékek szerepelnek. A szopós malacok (<7kg) a 27-30 C°-ot kedvelik, míg a választott malacok (11-27kg) számára 22-25 C° az optimális. Az alsó kritikus hõmérséklet az a hõmérséklet, amely alatt az állatok önkéntes takarmányfelvétele nõ vagy az állat testének energiatartalékait használja a testhõmérséklet fenntartására.
A relatív környezeti hõmérsékletet a következõ tényezõk befolyásolják: léghõmérséklet, huzat, a padozat típusa, és a felszíni hõmérséklet
A hõ veszteség legjelentõsebb forrása az állat testét érõ szél és huzat. Ez a hõvezetésbõl adódó veszteség az összes hõ veszteség 40-45 %-a lehet.
A huzat hatása a relatív környezeti hõmérsékletre.
Ahogy az az adatokból is látható, a huzat drasztikussan csökkenti a relatív környezeti hõmérséklet alakulását.
A huzat forrásai lehetnek a trágya aknák, ajtónyílások, légszívó csövek, szellõzõ reteszek, egyéb nyílászárók.
A kis beáramlási sebesség különösen gyakori probléma. Ismert tény, hogy a meleg levegõ felszáll, míg a hideg levegõ a talajszinten ül meg. Ha a beáramlási sebesség túlságosan lassú, a hideg levegõ gyorsan leesik a talajszintre és így az állat számára huzatot okoz.
A padozat típusa alapján a következõk szerint változik a környezet relatív hõmérséklete.
Az istálló padozatának anyaga is szerepet játszik a relatív környezeti hõmérséklet (RKH) emelkedésében illetve csökkentésében. Így pl. a nedves beton padozat 9 C°-kal csökkenti az RKH értékét.
Végül az istálló szigetelése szintén befolyásolhatja a relatív környezeti hõmérsékletet. Egy régi, rossz szigetelésû istálló 5-7 C°-kal csökkenti a relatív környezeti hõmérsékletet. Hogyan hatnak a relatív környezeti hõmérsékletben bekövetkezõ változások a színhús termelésre és a takarmányértékesítésre?
Túl hideg környezetben a takarmányt az állat a saját hõháztartásának fenntartására fordítja.
A sertés számára a normális életfunkciók fenntartása az elsõdleges. A létfenntartás szükségletén felül felvett táplálóanyagok fordítódnak a termelési funkciókra, pl. növekedésre.
A hõmérséklet hatása a süldõk (18-54kg) növekedési teljesítményére
Az alacsony hõmérsékletnek kitett süldõk takarmányfelvétele nagyobb, de gyarapodásuk gyengébb. A süldõk többet esznek, hogy „üzemanyagot” biztosítsanak a testhõmérséklet fenntartásához. Ebben a helyzetben az aminosav koncentrációt csökkenteni kell a megnövekedett takarmányfelvételnek megfelelõ mértékben.
A magasabb hõmérsékletnek kitett állatok takarmányfelvétele csökken. Ez veszélyezteti a színhús gyarapításra való képességüket, mivel kevesebb aminosavat vesznek fel. A táblázat azt mutatja, hogy 18-C° fölött a süldõ kevesebbet eszik, lassabban gyarapodik és rosszabb a takarmányértékesítése.
Az istálló típusának hatása a hízó sertés teljesítményére és Carcass összetételére
Egy nemrégiben végzett kutatás vizsgálta a termelési teljesítmény és a carcass ( hasított félsertés ) jellemzõinek alakulását zárt és nyitott elejû istállós tartás esetén. A kísérletet decemberben, januárban és februárban végezték és kizárólag hízósertéseket (45-109kg) vizsgáltak.
Megállapítható, hogy a zárt istállóban tartott hízók növekedési üteme és takarmányértékesítése jobb, a meleg hasított féltestek pedig nagyobb tömegûek. Ugyanakkor az is látható, hogy nyitott istállóban nevelt állatok nagyobb színhús kitermelési arányt (%) és nagyobb mennyiségû színhúst termelnek azonos élõsúly mellett.
Ezekbõl is kitûnik mennyire fontos, és milyen hatása van a hõmérsékletnek a gazdaságos termelésre.
A kedvezõtlen hõviszonyokra ( hõstressz ) az állatok rendszerint a következõképpen reagálnak, lihegés, nedves felületekhez dörglõdzés, rendszertelen bélsár ürítés, csökkent takarmányfelvétel, majd késõbb növekedés visszamaradása, rosszabb takarmányértékesítés.
A hûtési módszer hatásal lehet a sretések teljesítményére hõstressz esetén. Bár igen ritkán foglalkoznak vele.
Párásító vagy porlasztós öntözõ rendszerrel, hõérzékelõvel és idõzítõvel ellátott porlasztós öntözõ rendszer nagyobb mértékû javulást eredményez a növekedésben, mint egyéb a párásító rendszer.
A porlasztós öntõzõ rendszer idõkapcsolóval egybekötve jelentõsen növeli a gyarapodást és a takarmányértékesítést is. A Kansas Egyetemen süldõkkel végeztek egy kísérletet a nyári idõszakban és azt találták, az idõzített porlasztós öntözés az egyes öntözések között a nedvesség hatékonyabb párolgását teszi lehetõvé. Ezzel szemben a párásító berendezés, mely az istálló levegõjét telíti vízzel gyakran rosszabb körülményeket teremt.
A rossz környezeti hõviszonyok hatására csökken a takarmányfelvétel a vemhesülési és fialási ráta, az embrióelhalás gyakoribb, megnövekedik halvaszületési arány, csökkent választási testtömeg.
Ahogy azt korábban bemutattuk az állatok csökkentik a takarmányfelvételt, hogy csökkentsék az anyagcsere hõtermelését. Ha a hatékony környezeti hõmérséklet a felsõ kritikus hõmérséklet fölé emelkedik, az 10-15 %-kal csökkenti a sertések takarmányfelvételét és növekedési ütemét, minden 2,5oC hõmérséklet emelkedés esetén.
A sertések feltehetõen szívesen felkapnának egy kabátot vagy mellényt, amikor a hõmérséklet leesik, vagy huzat söpör át az istállón. De mivel ez nem lehetséges, ezért nem csak a környezeti hõmérsékletre kell figyelnünk, hanem a relatív környezeti hõmérsékletre is. Ez utóbbi figyelembe vesz olyan tényezõket, mint a szél és a nedves testfelület mérete.
Egyes szakirodalmak szerint az alábbi hõmérséklet tartományok a legoptimálisabbak az elvárt termelési eredményekhez.
| Fázis | Referált tart. | Alsó kritikus hõm. |
| Szopós malac | 32 C° | 26 C° |
| Választott malac | 28 C° | 21 C° |
| Süldõ | 26 C° | 18 C° |
| Hízó I. | 23 C° | 15 C° |
| Hízó II. | 21 C° | 9 C° |
A fentiekben a malacok, süldõk és hízó sertések számára kívánatos hatékony hõmérsékleti értékek szerepelnek. A szopós malacok (<7kg) a 27-30 C°-ot kedvelik, míg a választott malacok (11-27kg) számára 22-25 C° az optimális. Az alsó kritikus hõmérséklet az a hõmérséklet, amely alatt az állatok önkéntes takarmányfelvétele nõ vagy az állat testének energiatartalékait használja a testhõmérséklet fenntartására.
A relatív környezeti hõmérsékletet a következõ tényezõk befolyásolják: léghõmérséklet, huzat, a padozat típusa, és a felszíni hõmérséklet
A hõ veszteség legjelentõsebb forrása az állat testét érõ szél és huzat. Ez a hõvezetésbõl adódó veszteség az összes hõ veszteség 40-45 %-a lehet.
A huzat hatása a relatív környezeti hõmérsékletre.
| 0,15 m/sec | -7 °C |
| 0,45 m/sec | -13 °C |
| 1,50 m/sec | -18 °C |
Ahogy az az adatokból is látható, a huzat drasztikussan csökkenti a relatív környezeti hõmérséklet alakulását.
A huzat forrásai lehetnek a trágya aknák, ajtónyílások, légszívó csövek, szellõzõ reteszek, egyéb nyílászárók.
A kis beáramlási sebesség különösen gyakori probléma. Ismert tény, hogy a meleg levegõ felszáll, míg a hideg levegõ a talajszinten ül meg. Ha a beáramlási sebesség túlságosan lassú, a hideg levegõ gyorsan leesik a talajszintre és így az állat számára huzatot okoz.
A padozat típusa alapján a következõk szerint változik a környezet relatív hõmérséklete.
| Beton táblák | -9 °C |
| Fém rács | -9 °C |
| Mûanyag rács | -7 °C |
| Beton (nedves) | -18 °C |
| Beton (száraz) | -9 °C |
| Szalma | +7 °C |
| Fa | -7 °C |
Az istálló padozatának anyaga is szerepet játszik a relatív környezeti hõmérséklet (RKH) emelkedésében illetve csökkentésében. Így pl. a nedves beton padozat 9 C°-kal csökkenti az RKH értékét.
Végül az istálló szigetelése szintén befolyásolhatja a relatív környezeti hõmérsékletet. Egy régi, rossz szigetelésû istálló 5-7 C°-kal csökkenti a relatív környezeti hõmérsékletet. Hogyan hatnak a relatív környezeti hõmérsékletben bekövetkezõ változások a színhús termelésre és a takarmányértékesítésre?
Túl hideg környezetben a takarmányt az állat a saját hõháztartásának fenntartására fordítja.
A sertés számára a normális életfunkciók fenntartása az elsõdleges. A létfenntartás szükségletén felül felvett táplálóanyagok fordítódnak a termelési funkciókra, pl. növekedésre.
A hõmérséklet hatása a süldõk (18-54kg) növekedési teljesítményére
Az alacsony hõmérsékletnek kitett süldõk takarmányfelvétele nagyobb, de gyarapodásuk gyengébb. A süldõk többet esznek, hogy „üzemanyagot” biztosítsanak a testhõmérséklet fenntartásához. Ebben a helyzetben az aminosav koncentrációt csökkenteni kell a megnövekedett takarmányfelvételnek megfelelõ mértékben.
A magasabb hõmérsékletnek kitett állatok takarmányfelvétele csökken. Ez veszélyezteti a színhús gyarapításra való képességüket, mivel kevesebb aminosavat vesznek fel. A táblázat azt mutatja, hogy 18-C° fölött a süldõ kevesebbet eszik, lassabban gyarapodik és rosszabb a takarmányértékesítése.
| Hõm. C° | Napi t.t.gy./kg | Napi tak. Felvétel/kg |
| 0 0,53 | 5,05 | |
| 0,7 | 0,53 | 3,74 |
| 10 | 0,79 | 3,48 |
| 16 | 0,78 | 3,13 |
| 18 | 0,84 | 3,21 |
| 24 | 0,71 | 2,61 |
| 29 0,43 | 2,20 | |
| 34 0,30 | 1,50 |
Az istálló típusának hatása a hízó sertés teljesítményére és Carcass összetételére
| Kritérium | Zárt | Nyitott | Különbség |
| Teljesítmény | |||
| Napi gyar. (kg) | 0,88 | 0,78 | 12,7 % |
| Tak. fogy.(kg) | 2,78 | 2,76 | 0,80 % |
| Tak/gyar. | 1,42 | 1,60 | 12,0 % |
| Carcass Összetétel | |||
| Carcass tmg (kg) 81,39 | 80,04 | 1,7 % | |
| Színhús % | 48,86 | 50,77 | 3,9 % |
Egy nemrégiben végzett kutatás vizsgálta a termelési teljesítmény és a carcass ( hasított félsertés ) jellemzõinek alakulását zárt és nyitott elejû istállós tartás esetén. A kísérletet decemberben, januárban és februárban végezték és kizárólag hízósertéseket (45-109kg) vizsgáltak.
Megállapítható, hogy a zárt istállóban tartott hízók növekedési üteme és takarmányértékesítése jobb, a meleg hasított féltestek pedig nagyobb tömegûek. Ugyanakkor az is látható, hogy nyitott istállóban nevelt állatok nagyobb színhús kitermelési arányt (%) és nagyobb mennyiségû színhúst termelnek azonos élõsúly mellett.
Ezekbõl is kitûnik mennyire fontos, és milyen hatása van a hõmérsékletnek a gazdaságos termelésre.
A kedvezõtlen hõviszonyokra ( hõstressz ) az állatok rendszerint a következõképpen reagálnak, lihegés, nedves felületekhez dörglõdzés, rendszertelen bélsár ürítés, csökkent takarmányfelvétel, majd késõbb növekedés visszamaradása, rosszabb takarmányértékesítés.
A hûtési módszer hatásal lehet a sretések teljesítményére hõstressz esetén. Bár igen ritkán foglalkoznak vele.
Párásító vagy porlasztós öntözõ rendszerrel, hõérzékelõvel és idõzítõvel ellátott porlasztós öntözõ rendszer nagyobb mértékû javulást eredményez a növekedésben, mint egyéb a párásító rendszer.
A porlasztós öntõzõ rendszer idõkapcsolóval egybekötve jelentõsen növeli a gyarapodást és a takarmányértékesítést is. A Kansas Egyetemen süldõkkel végeztek egy kísérletet a nyári idõszakban és azt találták, az idõzített porlasztós öntözés az egyes öntözések között a nedvesség hatékonyabb párolgását teszi lehetõvé. Ezzel szemben a párásító berendezés, mely az istálló levegõjét telíti vízzel gyakran rosszabb körülményeket teremt.
A rossz környezeti hõviszonyok hatására csökken a takarmányfelvétel a vemhesülési és fialási ráta, az embrióelhalás gyakoribb, megnövekedik halvaszületési arány, csökkent választási testtömeg.
Ahogy azt korábban bemutattuk az állatok csökkentik a takarmányfelvételt, hogy csökkentsék az anyagcsere hõtermelését. Ha a hatékony környezeti hõmérséklet a felsõ kritikus hõmérséklet fölé emelkedik, az 10-15 %-kal csökkenti a sertések takarmányfelvételét és növekedési ütemét, minden 2,5oC hõmérséklet emelkedés esetén.
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
Források
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]