A szõlõtermesztés idõszerû munkái

Nagyon kellett a csapadék, de ez a hosszan tartó és igen bõséges esõzés, fõleg a száraz idõszak után, a zsendülés és érés idõszakában kedvezõtlen a szõlõre, mivel a szõlõbogyók felrepedését okozza. A felrepedt bogyókon hamar elkezdõdik és gyorsan terjed a szürkepenészes rothadás, amely az e betegségre fogékony szõlõfajtákon 100 %-os kárt is képes elõidézni. A kárt vegyszeres védekezéssel csak mérsékelni lehet. A növényvédõszer kiválasztásánál vegyük figyelembe annak élelmezésegészségügyi várakozási idejét és a must erjedését gátló hatását. Létezik olyan szürkerothadást megelõzõ, a kártételt mérséklõ növényvédõszer, amely szüret elõtt hét nappal is használható, és az egyik antibiotikum tartalmú szerrel a szüret elõtt három nappal is lehet permetezni.

Ha a szürkerothadás a csapadékos idõ következtében járványszerûen lépett fel és elhatalmasodott, és amennyiben a termés cukortartalma elérte azt a mennyiséget (13 mustfokot), amely lehetõvé teszi a borkészítést, korai szürettel menthetjük meg a megmenthetõ rothadó termést. Kisebb házikertekben ajánlatos a beteg bogyókat és fürtrészeket a fertõzés észlelésekor azonnal eltávolítani; ezzel mérsékelhetjük a betegség terjedését.

Az idei telepítésû szõlõket és a helybenoltással elõállított tõkéket a peronoszpóra és a lisztharmat ellen még szeptemberben is permetezzük.

A domb- és hegyvidéki szõlõültetvényekben a sok csapadék helyenként jelentõs eróziós károkat okozott. A vízmosásokat temessük be, a lemosott talajt lehetõleg hordjuk vissza, az utakat és a vízelvezetõ árkokat tegyük rendbe.

Az idei ültetésû szõlõkre és a pótlástõkékre viszont kedvezõen hatott a sok csapadék. A lelassult hajtásnövekedés így augusztusban felgyorsult, és még szeptemberben is folytatódik. Ezért a hajtásokat – ha szükséges – ismételten kötözzük támaszhoz.

Az õszi szõlõtelepítéshez a terület elõkészítését szeptember végéig be kell fejezni; tavaszi telepítéshez a fagyok beálltáig folytathatjuk a munkát. Árutermelõ szõlõültetvény (1500 m2-t meghaladó terület) a vonatkozó rendelet elõírásai alapján telepíthetõ. Ilyen ültetvény létesítése elõtt végeztessünk talajvizsgálatot, és ennek eredményei alapján határozzuk meg az alaptrágyázáshoz a különbözõ trágyák mennyiségét.

A kis területû (házikerti, kiskerti, üdülõkerti) szõlõtelepítéshez (ha nem történt talajvizsgálat) forgatás elõtt négyzetméterenként 6-10 kg szervestrágyát, 3-5 dkg karbamidot, 10-20 dkg szuperfoszfátot, 10-15 dkg káliumfoszfátot adjunk, egyenletesen elterítve, szétszórva. Kézi forgatáskor a trágyákat a forgatással együtt, a forgatási árokba szórva is adhatjuk. Ha tavaszi ültetéshez készítjük elõ a talajt, és a káliumszulfát helyett az olcsóbb, klór tartalmú kálisót használjuk, azt szeptember végéig munkáljuk a talajba. A savanyú kémhatású homoktalajokat, valamint a kötött, mészben szegény (3 %-nál kevesebb meszet tartalmazó) agyagos talajokat meszezéssel javítsuk. Homoktalajon szükséges lehet a magnéziumtrágyázás is. Az adagolandó mész és magnézium mennyisége csak talajvizsgálat alapján határozható meg.

A forgatás a legkedvezõbb alkalom a szervestrágyák és a talajban lassan mozgó mûtrágyák (a foszfor és – laza homoktalaj kivételével – a kálium) gyökérzónába juttatására. A forgatás mélysége hazánkban általában 60-70 cm; de ha a talaj rétegzõdése, összetétele lehetõvé teszi, érdemes mélyebben (80-100 cm) forgatni. Ezzel egyidõben vagy a forgatás után ajánlatos talajfertõtlenítést végezni.

A szüret idõszaka a fajták érési idejétõl és az idõjárástól függ. A borszõlõfajtákat általában akkor szüreteljük, amikor az adott fajta a felhasználás céljának megfelel. Az ekkori érettségi állapotot technológiai érettségnek nevezzük. Ez nem mindig esik egybe a teljes érettséggel. Pl. pezsgõkészítéshez a teljes érettség elõtt, különleges minõségû borok készítéséhez túlérésben szüreteljük a szõlõt. Az erõsen jellegzetes illatú és zamatú szõlõfajtákat, valamint a vörösborszõlõfajtákat teljes érettségben szedjük.

A szüret idejének megválasztásához a termés cukortartalma mellett savtartalmát is figyelembe kell venni; fõleg a lelágyulásra hajlamos szõlõfajtáknál. Ebben az évben különösen figyelni kell a savtartalom változására, mivel az esõs idõszak elõtt a nagyon meleg nappalok és meleg éjszakák hatására – fõleg a korai érésû szõlõfajták bogyóiban – a savtartalom csökkenése nagy mértékû lehet.

Mint ahogy arra már utaltam, a szüret tervezett idejét a csapadékos idõ miatt fellépõ és elhatalmasodó rothadás kényszerítõen módosítja.

A termés szedését és feldolgozását úgy szervezzük, hogy a leszedett szõlõt a szedés napján fel tudjuk dolgozni, illetve vörösbor készítésénél zúzás-bogyózás után a héjontartást (erjesztést) el tudjuk kezdeni.

Dr. Sz. Nagy László