Minõségi terményszárítás gazdaságosan

A magyar mezõgazdaságban 1975-1985 között telepített szárító berendezések jelentik a szárítópark gerincét, melyek cseréje mai aktualitás.



Egy mezõgazdasági üzem vagy egyéni vállalkozás szempontjából hosszú évekre meghatározó döntést jelent a szárítóberendezés cseréje, illetve új beruházás esetén a megfelelõ típus kiválasztása, melyhez e cikk keretén belül szeretnénk áttekintést adni, kiemelve a beruházással és késõbb az üzemeltetéssel kapcsolatos legfontosabb szempontokat, nevezetesen:

Telepíthetõség

Környezetvédelem

Energia igény

Szárítási folyamat szabályozhatósága

Különbözõ terményféleségek és szárítási üzemmódok



Fenti szempontoknak leginkább a hengeres kialakítású, torony rendszerû, folyamatos üzemû, vékony (25-30 cm) termény-rétegû szárítást megvalósító berendezések a legalkalmasabbak, melyek örvendetes módon már megjelentek a magyar mezõgazdasági üzemekben, illetve a vállalkozók telephelyein.



I. Telepíthetõség:



Akár meglévõ szárítóberendezés cseréjérõl, vagy új telepítésérõl van szó, fontos szempont a berendezések hely igénye és technológiai folyamatba illesztésének lehetõségei.



A vékony rétegû szárítást megvalósító berendezések egyszerû felépítésûek, 4-4,5 m átmérõjû alapterület szükséges telepítésükhöz, továbbá elõnyt jelent, hogy a berendezést nem kell hõszigetelni, mivel a termény réteg egyben hõszigetelésként is funkcionál. Ezeknél a berendezéseknél a szõnyeg égõ a hengeres szárító belsõ palástjába van beépítve, ami biztosítja az egyenletes hõ eloszlást és a pontos szabályozás feltételeit.



A torony rendszerû kialakítás a termény be- és kitárolása a berendezésbõl könnyen adaptálható a már meglévõ, vagy kialakítás alatt álló telepi anyagmozgatási rendszerekhez. A szárítóberendezések egyaránt üzemeltethetõk földgáz vagy LP gáz betáplálással.



II. Környezetvédelem:



A vékony (25-30 cm) rétegû terményoszlop szárítása 0,4-0,6 m/s légsebességgel történik, amely biztosítja a termény kíméletes, kiporzás mentes szárítását. Gyakorlati mérések igazolják, hogy a felületi porkibocsátás mértéke –még elõtisztítás nélküli termény esetében- sem haladja meg a 15-20 mg/m3 értéket. A szárítóberendezés mûködéséhez szükséges légmennyiség szállítására alkalmazott centrifugál ventillátorok zajszintje 65 dB (stand by), amely még zajterhelés szempontjából kritikus környezetben is lehetõvé teszi a berendezés telepítését.



III. Energia igény:



Az elõzõ fejezetben említett 0,4-0,6 m/s szárítólevegõ légsebesség biztosítása -25-30 cm vastag terményoszlop esetében- nagyságrenddel kisebb teljesítmény igényt jelent a ventilátorhajtásnál, mint a korábban telepített toronyszárítóknál. Míg egy hagyományos -10 % vízelvonás mellett- 15 t/óra teljesítményû toronyszárító esetében a ventilátor teljesítmény igénye 100-120 kW, addig ez a teljesítmény igény egy ugyanilyen kapacitású, vékony (25-30 cm) terményrétegû szárítóberendezésnél, csak 45-50 kW.



Az alacsonyabb légsebesség (0,4-0,6 m/s) mellett a szárítás kíméletes módon jó hatásfokkal történik, melynek alapján ezeknél a szárítóberendezéseknél üzemi viszonyok között 780-850 kcal/kg víz fajlagos energia felhasználás érhetõ el.



IV. Szárítási folyamat szabályozása:



A terményminõség megõrzése szempontjából a szárítóberendezés szabályozhatóságának alapvetõ fontossága van. A vékony (25-30 cm) termény rétegû berendezésekben, nagyságrenddel kevesebb (kb.1/3-a) mennyiségû termény van a szárítási folyamat alatt, mint a hagyományos toronyszárítókban, amely a mindenkori szárítási viszonyokhoz (termény nedvességtartalom, levegõ páratartalom, hõmérséklet stb. változása) jobban alkalmazható szárító vezérlést tesz lehetõvé. A belépõ nedves- és a kilépõ száraz termény nedvesség tartalmának folyamatos érzékelése és a beprogramozott szárítási üzemmód paraméterei vezérlik a szárító levegõ hõmérsékletét és a termény kitárolás mértékét, melyek biztosítják, hogy változó nedvesség tartalmú belépõ termény esetében is a kimenõ termény nedvesség tartalma- és hõmérséklete állandó, tárolás szempontjából optimális értéken legyen.



Ily módon elkerülhetõ a termény túlszárítása és a párakicsapódás, melyek meghatározó tényezõk a termény minõsége, tárolhatósága és beltartalmi értéke szempontjából. A vékony (25-30 cm) termény rétegû folyamatos üzemû toronyszárítókban lejátszódó szárítási folyamat számítógépes vezérlése lehetõvé teszi úgy a nedvesség-, mint a hõmérséklet alapú folyamatszabályozást a különbözõ szárítási igényeknek megfelelõen.



VI. Különbözõ terményféleségek, szárítási üzemmódok:



Nagyon kevés olyan szárítóberendezés van a piacon, melyek az adott termény vagy szárítási folyamatnak megfelelõen kompromisszum- mentesen és biztonságosan üzemeltethetõ. A vékony (25-30 cm) termény rétegû, folyamatos üzemû terményszárítók e kevesek közé tartoznak. Az egyszerû szerkezeti felépítés mellett az egyes üzemmódok nagyon gyorsan és könnyen beállíthatók, ugyanúgy, mint az egyes szárítási módokhoz tartozó folyamatvezérlés. Az alkalmazható szárítási üzemmódokat az alábbi ábrák szemléltetik:



Az egyes üzemmódok lehetõvé teszik ezen szárítóberendezések hatékony és biztonságos üzemeltetését, a magas nedvességtartalmú kukorica, szárítás szempontjából kritikus olajos magvak és vetõmagok, valamint speciális szárítást igénylõ termény féleségek (pl.pop corn) szárításánál egyaránt, melynek eredménye a piacon jól értékesíthetõ minõségi termény.