Hol a helye a réznek és a triazoloknak az õszi kalászosok növényvédelmében?

A felsorolt hatóanyagok zöme triazol, amelyek közül egyeseket a gyakorlat nem állománykezelésre, hanem vetõmag csávázásra használ.

„….. a triazol hatóanyagú szerek a kezeletlenhez képest késleltetik a kelést, a kezeletlen parcellákon késõbb sorol ki a vetés, a növényállomány a késõbbiekben is alacsonyabb marad. Más készítmények ellenkezõleg gyorsítják a kelést és növekedést” – idézi a szerzõ Dr.Dienes Gyula-Follárdt János-Dr.Kövics György: „Az õszi kalászosok vetõmagcsávázása”. c. munkáját (Agrárium 2001/4.sz.)

Ilyen a csírázási erélyt, a kelési %-ot és a növekedést kedvezõen befolyásoló készítmény a csak rézoxikinolátot tartalmazó Quinosild 150 is.

A készítménnyel 2000. õszén vizsgálatokat állítottak be a Gödöllõi Agrárközpont Közhasznú Társaságnál. A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálják a csak kontakt hatású rézoxikinolát biológiai hatékonyságát. A vizsgálatot Tilletia caries patogénnel mesterségesen fertõzött GK Zugoly õszi búzában végeztek laboratóriumi és szabadföldi körülmények között, melyek közül csak a szabadföldi vizsgálatok eredményeit ismertetjük.

A szabadföldi vizsgálatban a kelés kezdeti idõszakában nem volt különbség! A csávázatlan és a csávázott vetõmagból kelõ növények azonos idõben jelentek meg a felszínen. Az eltérések kétleveles korban mutatkoztak, amikor a rézoxikinoláttal kezelt vetõmagból fejlõdõ növények – egyöntetû kelésükkel és egészséges fejlõdésükkel – szemmel észrevehetõen elváltak a kezeletlen növényektõl.

Összefoglalva megállapítható, hogy míg a triazol hatóanyagú csávázószerek (mint ismert) kedvezõtlenül befolyásolják a gabonafélék kezdeti fejlõdését, addig a rézoxikinolát serkenti azok fiatalkori növekedését.

A rézoxikinolát fiatalkori növekedést serkentõ hatása természetesen nem csak önmagában érvényesül, hanem akkor és amikor azt kombinációban használják felszívódó hatású gombaölõ csávázószerekkel együtt. Ezek a kombinációk lehetnek gyári elõállításúak (pl. Buvisild BR), de lehetnek helyileg elõállítottak is, amikor a kontakt hatású Quinosild 150-et és valamely csak felszívódó hatóanyagú csávázószert (pl. Buvisild CB) fele-fele adagban kombinálnak (Agrárinfo 2002 augusztus).

Gazdasági szempontból is érdemes lehet mérlegelni a Quinosild 150 egyedüli, vagy kombinációban történõ használatát csak szisztemikus hatóanyago(ka)t tartalmazó csávázószerekkel, hiszen a többlet biológiai hatás a csávázószer-költség csökkenésével is jár. Végezetül – a címben feltett kérdésre válaszolva – megállapíthatjuk, hogy a gabonafélék fiatalkori fejlõdését serkentõ hatása miatt a réz (rézoxikinolát) vetõmagcsávázásra, míg a triazolok, így elsõsorban állománykezelésre javasolhatók.

Dr.Sebestyén Endre
Budapesti Vegyimûvek Rt.

1. táblázat
A Quinosild 150 csávázószer hatása a T. caries patogénre, ill. az õszi búza csírázásának (kelésének) változása szabadföldön Gödöllõ 2001.
Csávázószer	Dózis (ml/100 kg)	T.caries fertõzöttség %	Csírázási erély %	Kelési % kétleveles állapotban	Növényhossz két­- leveles állapotban
Csávázatlan kontroll	–	7,71	69,0	82,0	12,3
Quinosild 150	200	0,003	92,0	89,0	13,0

2. táblázat
A rézoxikinolát és a karbendazim fungicidek hatása a kalászosok csírakori betegségeire
Hatóanyag	FUSARIUM		SEPTORIA	HELMINTHOSPORIUM			USTILAGO			TILETIA	ERYSIPHE
	Nivale	Roseum	Nodorum	Sativum	Teres+Gram	Avenae	Avenae	Teres+Nuda	Hordeum	Caries	Graminis
Rézoxi- kinolát	XX	XX	XXX	X	XX		XXX		XXX	XXX
Karban- dazim	XXXX	XXX	XXX	XX	XX	XX	XXXX	XXX	XXXX		XXX
X= hatásspektrum, hatáserõsség