Sokszínû martonvásári kínálat vetés elõtt
Oldalszám:
2013.02.19.
Az idei búzatermesztési tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar búzatermesztésben a technológiai színvonal változásával, a tápanyagellátás visszaesésével, a minõségi követelmények szigorodásával a fajta szerepe felértékelõdött az elmúlt tíz évben. A termelõk nagyobb hangsúlyt helyeznek a fajta kiválasztására, mint korábban. Az eltérõ termesztési technológiák és az idõjárási anomáliák következtében a termelõk szemében a termelés stabilitása jobban felértékelõdött, mint az esetleges rekordteljesítmény, és ez különösen a minõségi tulajdonságoknál lett fontos fajta kiválasztási szempont. A fajta valójában fontos, de nem egyedüli eszköz lehet a minõség garantálásában.
A termelés biztonságára és minõség orientált fejlesztésére történõ törekvés többéves tapasztalatai azt bizonyítják, hogy megnõtt a martonvásári búzafajták iránti érdeklõdés és kereslet a köztermesztésben. A fajtaváltás során azok a martonvásári búzafajták kerültek elõtérbe, melyek terméshozamban, termésbiztonságban és minõségi tulajdonságokban egyaránt megfeleltek a nyereséges búzatermesztés követelményeinek.
Az elmúlt évek és az idei szezon tapasztalatai egyaránt a martonvásári nagy sikértartalmú búzafajták sikeres termesztési eredményeit erõsítik meg. A két vezetõ búzafajtává elõlépett Mv Magdaléna, az Mv Csárdás mellett továbbra is jó teljesítményt nyújt kiváló reológiai tulajdonságai révén az Mv Emma.
A keményszemû, jó malom és sütõipari minõségû martonvásári fajták között több, jól bevált, kipróbált fajta található meg. Ebben az aszályos évben kiugró eredményekrõl számolhatunk be a korai érésû Mv Tamara, Mv Kucsma fajtával. Továbbra is országosan jó teljesítményt nyújtott az Mv Pálma és az Mv Magvas. Mindkét fajta mind termésben, mind minõségben számos új fajtát megelõzött nagyszerû eredményével.
Az elmúlt két évben állami minõsítést kapott új fajtáink közül kiemelkedõ eredményekkel lett igen gyorsan népszerû az Mv Palotás. A martonvásári minõség búza kutatás legújabb eredményeihez sorolható az Mv Verbunkos. Népszerûségét jelzi, hogy még ebben az évben sem tudjuk kielégíteni vetõmag igényét. A fajtaváltás során szélesíteni kívánjuk kínálatunkat a keményszemû, nagy termõképességû, jó sütõipari minõségû fajtákkal is. Ide tartozik az igen korai érésû Mv Emese és Mv Dalma, valamint az Mv Mambó és az Mv Marsall. Új színfolt a martonvásári búzafajták sorában az 50%-ban Mv Pálma utód, tar kalászú Mv Amanda. Az Mv Mambó, Mv Marsall és Mv Amanda igen jól bírta ebben az évben az aszály és a hõsokk okozta stresszhatásokat, amit jelez az átlagosnál nagyobb ezerszem tömegük is.
A martonvásári nemesítési program és a cseh Monsanto Hybritech együttmûködése keretében honosítottuk, választottuk ki a más országban nem elismert Boszanova fajtát, amely véleményünk és az eddigi eredmények alapján magyarországi körülmények között jól képes alkalmazkodni. Hasonlóan sikerre vezetett honosító munkánk az odesszai származású Ukrainka állami minõsítésével és termesztésbe vonásával.
A tritikálé fajták között az elmúlt és az ez évi eredmények alapján a Kitaro és a Disco elõrelépést jelent a termesztésben, de a már jól bevált fajták közül sokan jogosan ragaszkodnak a korai érésû és sütõipari célra is felhasználható Presto termesztéséhez. Különösen a kistermelõk kedvelték meg a Prestot, ami talajtípustól függetlenül széles alkalmazkodóképességgel rendelkezik. A martonvásári kalászos gabona fajtakínálat nemcsak a tritikálé fajtákkal, hanem új õszi árpa fajtával is korszerûsödik. Az egyik legnépszerûbb õszi árpa, a Petra mellett ebben az évben vezetjük be a Luca fajtát.
Visszatekintve a 2001/2002-es szezonra elmondhatjuk, hogy a szárazság és a magas hõmérséklet volt a két legfontosabb jellemzõ. Így egyszerre volt jelen a talajok vízvesztésébõl adódó aszály és a növény harmonikus érési folyamatát gátló hõsokk. A növény június második felében igen gyorsan elvesztette asszimilációs felületét, lerövidült a szembeépülési idõszak, felborítván a szemben a fehérje: keményítõ arányt.
A szemtermés mennyisége mintegy húsz százalékkal csökkent az elõzetes várakozásokhoz képest országos átlagban, de az aszállyal leginkább sújtott régiókban a termés a felére esett vissza.
A szemtermés minõségének egyik kereskedelmi szempontból is meghatározó tulajdonsága a nedvessikér tartalom jelentõsen megnõtt, igen gyakori volt a 35-40% közötti érték, sõt efölötti mennyiségeket is mértek helyenként, ami több évtizedre visszamenõleg is a legnagyobb sikértartalmat jelentette. A nagy sikértartalom egyik velejárója volt, hogy megnõtt a sikér terülése. A sütõipari érték szintén szélsõséges variabilitást mutat, de általában jobbnak nevezhetõ, mint azt a sikérterülésbõl következtetni lehetne, és szintén jobb az elmúlt évek terméséhez képest. Ezt húzza alá az általában jó Zeleny szedimentációs érték is, amely egyre több gabona felvásárlási, átvételi rendszer fontos tájékoztató elemévé válik. A száraz évjárat egyik következménye a nagy, sokszor az optimális tartományt is meghaladó esésszám volt, amit a lisztek enzimszegénysége okoz. Összességében elmondhatjuk, hogy országosan átlagosnál jobb minõségû búzát kis termésátlag mellett tudtunk betakarítani.
A martonvásári vetõmagszaporítás és -kereskedelem a partnereinkkel kialakított kölcsönös bizalomra és az elit vetõmagtól a II. szaporulati fokig terjedõ zárt vetõmagtermelési rendszerre épül. A vetõmag elõállítóktól kiinduló a termelõket és a végfelhasználókat magába foglaló partnerség lehet a biztosítéka a magyar búzatermelés integrációjának fejlesztésére, a szélsõségek visszaszorítására, a közepesen fejlett gabonatermelés helyett a nemzetközileg versenyképes színvonal elérésére.
Az elmúlt évek és az idei szezon tapasztalatai egyaránt a martonvásári nagy sikértartalmú búzafajták sikeres termesztési eredményeit erõsítik meg. A két vezetõ búzafajtává elõlépett Mv Magdaléna, az Mv Csárdás mellett továbbra is jó teljesítményt nyújt kiváló reológiai tulajdonságai révén az Mv Emma.
A keményszemû, jó malom és sütõipari minõségû martonvásári fajták között több, jól bevált, kipróbált fajta található meg. Ebben az aszályos évben kiugró eredményekrõl számolhatunk be a korai érésû Mv Tamara, Mv Kucsma fajtával. Továbbra is országosan jó teljesítményt nyújtott az Mv Pálma és az Mv Magvas. Mindkét fajta mind termésben, mind minõségben számos új fajtát megelõzött nagyszerû eredményével.
Az elmúlt két évben állami minõsítést kapott új fajtáink közül kiemelkedõ eredményekkel lett igen gyorsan népszerû az Mv Palotás. A martonvásári minõség búza kutatás legújabb eredményeihez sorolható az Mv Verbunkos. Népszerûségét jelzi, hogy még ebben az évben sem tudjuk kielégíteni vetõmag igényét. A fajtaváltás során szélesíteni kívánjuk kínálatunkat a keményszemû, nagy termõképességû, jó sütõipari minõségû fajtákkal is. Ide tartozik az igen korai érésû Mv Emese és Mv Dalma, valamint az Mv Mambó és az Mv Marsall. Új színfolt a martonvásári búzafajták sorában az 50%-ban Mv Pálma utód, tar kalászú Mv Amanda. Az Mv Mambó, Mv Marsall és Mv Amanda igen jól bírta ebben az évben az aszály és a hõsokk okozta stresszhatásokat, amit jelez az átlagosnál nagyobb ezerszem tömegük is.
A martonvásári nemesítési program és a cseh Monsanto Hybritech együttmûködése keretében honosítottuk, választottuk ki a más országban nem elismert Boszanova fajtát, amely véleményünk és az eddigi eredmények alapján magyarországi körülmények között jól képes alkalmazkodni. Hasonlóan sikerre vezetett honosító munkánk az odesszai származású Ukrainka állami minõsítésével és termesztésbe vonásával.
A tritikálé fajták között az elmúlt és az ez évi eredmények alapján a Kitaro és a Disco elõrelépést jelent a termesztésben, de a már jól bevált fajták közül sokan jogosan ragaszkodnak a korai érésû és sütõipari célra is felhasználható Presto termesztéséhez. Különösen a kistermelõk kedvelték meg a Prestot, ami talajtípustól függetlenül széles alkalmazkodóképességgel rendelkezik. A martonvásári kalászos gabona fajtakínálat nemcsak a tritikálé fajtákkal, hanem új õszi árpa fajtával is korszerûsödik. Az egyik legnépszerûbb õszi árpa, a Petra mellett ebben az évben vezetjük be a Luca fajtát.
Visszatekintve a 2001/2002-es szezonra elmondhatjuk, hogy a szárazság és a magas hõmérséklet volt a két legfontosabb jellemzõ. Így egyszerre volt jelen a talajok vízvesztésébõl adódó aszály és a növény harmonikus érési folyamatát gátló hõsokk. A növény június második felében igen gyorsan elvesztette asszimilációs felületét, lerövidült a szembeépülési idõszak, felborítván a szemben a fehérje: keményítõ arányt.
A szemtermés mennyisége mintegy húsz százalékkal csökkent az elõzetes várakozásokhoz képest országos átlagban, de az aszállyal leginkább sújtott régiókban a termés a felére esett vissza.
A szemtermés minõségének egyik kereskedelmi szempontból is meghatározó tulajdonsága a nedvessikér tartalom jelentõsen megnõtt, igen gyakori volt a 35-40% közötti érték, sõt efölötti mennyiségeket is mértek helyenként, ami több évtizedre visszamenõleg is a legnagyobb sikértartalmat jelentette. A nagy sikértartalom egyik velejárója volt, hogy megnõtt a sikér terülése. A sütõipari érték szintén szélsõséges variabilitást mutat, de általában jobbnak nevezhetõ, mint azt a sikérterülésbõl következtetni lehetne, és szintén jobb az elmúlt évek terméséhez képest. Ezt húzza alá az általában jó Zeleny szedimentációs érték is, amely egyre több gabona felvásárlási, átvételi rendszer fontos tájékoztató elemévé válik. A száraz évjárat egyik következménye a nagy, sokszor az optimális tartományt is meghaladó esésszám volt, amit a lisztek enzimszegénysége okoz. Összességében elmondhatjuk, hogy országosan átlagosnál jobb minõségû búzát kis termésátlag mellett tudtunk betakarítani.
A martonvásári vetõmagszaporítás és -kereskedelem a partnereinkkel kialakított kölcsönös bizalomra és az elit vetõmagtól a II. szaporulati fokig terjedõ zárt vetõmagtermelési rendszerre épül. A vetõmag elõállítóktól kiinduló a termelõket és a végfelhasználókat magába foglaló partnerség lehet a biztosítéka a magyar búzatermelés integrációjának fejlesztésére, a szélsõségek visszaszorítására, a közepesen fejlett gabonatermelés helyett a nemzetközileg versenyképes színvonal elérésére.
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Szilveszterkor leállnak a Nébih szakrendszerei
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]