MENÜ

Képzelt riport az IBR-mentesítésrõl.....,

Oldalszám:
2013.02.19.
avagy a leggyakrabban elhangzó kérdések a mentességhez vezetõ úton.



A következõ cikkben a mentesítési tervek készítése során az állattenyésztõ,- és állatorvos kollégáktól illetve a telepek tulajdonosaitól leggyakrabban elhangzó kérdéseket gyûjtöttük öszsze.
Milyen mértékû a fertõzöttség hazánkban?

Magyarországon egy 1997-bõl származó szerológiai felmérés szerint a nagyüzemi állomá-nyok mintegy 80%-a, a kisüzemi állományoknak pedig kb.15%-a fertõzött. A szeropoziti-vitás állományokon belüli megoszlását vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az állományok jelentõs részében a tehenek kb. 70%-os szeropozitivitása mellett a növendék állatok IBR negativi-tásukat gyakran az egész felnevelési idõszak alatt megõrzik és csak vemhes üszõ korukban a tehenekkel való kontaktus után válnak pozitívvá. Az állományok kisebb részében kevésbé jó a helyzet, hiszen itt vagy borjúkori légzõszervi betegség formájában vagy szubklinikai módon már borjúkorban átesnek az állatok a primer IBR fertõzésen és vírusürítõkké válhatnak. Tovább bonyolítja az ilyen állományok járványügyi helyzetét az esetleges látens vírushordo-zás reaktiválódása, illetve az, hogy az átvészelt állatok védettsége és fogékonysága is vi-szonylagos, hiszen gyakran figyelhetõ meg szeropozitív állatokban titeremelkedés vírus-ürítõkkel való találkozás után, ami újabb fertõzõdést jelez. Bár az újrafertõzött állat csak cse-kély mennyiségû vírust ürít, a jelenség a vírus állományon belüli mozgására enged következ-tetni. Az állományon belüli vírusürítõk szerepe tehát jelentõs a víruscirkuláció fenntartásá-ban, vagyis a fogékony egyedek fertõzõdésében illetve az átvészelt egyedek újrafertõzésében végsõ soron a fertõzöttség fenntartásában és újratermelésében.

Milyen mértékû a fertõzöttség Nyugat-Európában?

Hat nyugat-európai ország(Ausztria, Svájc, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország) már mentes. Ezekben az országokban az állományok kevesebb, mint 10%-a volt fertõzött. Így a szeropozitív állatoknak a selejtezésével, a hagyományos vakcinázás teljes felfüggesztésével és az állatforgalom korlátozásával a mentesség gyorsan deklarálható volt. Nyugat-Európa több országában a hazánkéhoz hasonló fertõzöttségi szint mellett a 90-es évek közepén-végén nem-zeti stratégiák kidolgozásával kezdetét vette a betegségtõl való mentesítés.

Milyen károkat okoz a betegség?

A már mentes illetve a most mentesítõ országok már régen felismerték a betegség sokrétû és számokban kifejezhetõen is jelentõs kártételét.
1. táblázat
Borjú

Növendék

Tehén

Mesterséges termékenyítõ
állomás
Klinikai megbetegedés következtében történõ gyógykezelés és esetleges elhullás költségei Testtömeggyarapodás
csökkenése
Tejtermelés csökkenése Tenyészbikák idõ
elõtti selejtezése
  Takarmányértékesülés
romlása

Szaporodásbiológiai mutatók romlása és az ebbõl adódó
költségek növekedése
Sperma-forgalom korlátozása


  Klinikai megbetegedés következtében történõ gyógykezelés és esetleges elhullás költségei Vetélés közvetlen és közvetett költségei

A termelt sperma csökkent forgalmi értéke

  Idõ elõtti selejtezés Tehenek idõ elõtti selejtezése  

Németországi adatok alapján tudjuk, hogy egy 40 tehenet tartó állományban csak a fertõzött és a mentes tenyészállat árának különbségébõl származóan az évente realizálható bevétel mintegy 3000 euróval kisebb a pozitív állományban. Hollandiában egy IBR-mentes állomány mintegy 14 eurós tehenenkénti éves többletbevételt jelent. Egy felmérés szerint az IBR által okozott veszteség Hollandiában -1997-es árakon - 25 millió eurósra rúg évente. 2001-es ma-gyarországi adatok szerint a betegség által okozott veszteség kb. 3 milliárd Ft évente. A szá-mok magukért beszélnek…

Miért kell mentesítenünk?

Az elõbbiekben láthattuk a betegség okozta károk mértékét illetve, hogy az európai méretû probléma megoldására Nyugat-Európában már évek óta jelentõs lépéseket tesznek. A már mentes országok által - mentességüket védendõ - bevezetett kereskedelmi szigorításokat EU-jogszabályok is megerõsítik. A 64/432, 88/407 és a 89/556 EU-jogszabályok elõírják, hogy az exportra szánt élõ szarvasmarhának, szarvas-marhaspermának és embriónak az IBR kórokozójától mentesnek kell lennie. Közelgõ Uniós csatlakozásunk, a betegség okozta jelentõs károk enyhítésének szükségessége és a mentességgel járó jobb állategészségügyi helyzet illetve a korlátozásoktól mentes élõállat-, sperma és embrióexportból származó elõnyök nem tehetik kérdésessé egy magyar nemzeti mentesítés elindítását

Milyen mentesítési stratégiák ismeretesek?

Állománycserés mentesítés esetén valamennyi egyedet eltávolítjuk az állományból, majd a te-lep alapos takarítása, fertõtlenítése és rágcsáló-mentesítése után igazoltan mentes állomány-ból származó egyedekkel töltjük fel azt. Hagyományos szelekciós mentesítés során a telepen lévõ állatokat nem vakcinázzák, a szeropozitív állatokat kiselejtezik és eltávolítják az állo-mányból. Generációváltáskor a hagyományos inaktivált vakcinával oltott tenyészállomány u-tódainak elkülönített felnevelésével hozzák létre az új mentes állományt. Az így létrehozott mentes állományok egyedei - ha azokat valamilyen okból vakcinázni kell - hagyományos vak-cinákkal már nem olthatók.

A már mentesítõ nyugat-európai országok tapasztalatai alapján Magyarországon - a mintegy 80%-os fertõzöttség ismeretében - a marker-vakcinás szelekciós mentesítésnek van létjogo-sultsága.

Mi a különbség a hagyományos és a marker-vakcina között?

A marker-vakcinában lévõ vírustörzset mutációval fejlesztették ki.. A vírus genetikai analí-zise során bizonyítást nyert, hogy a vadvírus (gE+) burkában lévõ gE glukoproteint kódoló génszakasz és így ez a glukoprotein is a vakcinatörzsbõl (gE-) hiányzik. A hiányzó gE faktor a virulencia hordozója. Ezen génszakasz hiánya lehetetlenné teszi a vadvírus rekombinálódását és ezáltal a virulencia visszatérését. Tehát ez a markertulajdonság és az attenuáltság gyakor-latilag irreverzibilis. Az IBR-markervakcina lehetõvé teszi az állományban a fertõzött és a vakcinázott állatok szerológiai elkülönítését, hiszen a gE- vakcinatörzzsel szemben keletkezett ellenanyagok a vadvírussal szemben termelõdõ ellenanyagoktól egy diszkriminatív ELISA -próbával elkülöníthetõk . Így egy vakcinázott állományban a fertõzöttség mértéke nyomon követhetõ.

Mi a marker-vakcinával történõ mentesítés lényege?

Az IBR-markervakcinára alapozott szelekciós mentesítés során gE-negatív állatok és állományok kialakítása a cél. A gE-negatív állapot automatikusan IBR-mentességet jelent. A markervakcinázás azáltal nyújt védelmet, hogy benne az utcai vírust jó immunogenitású de avirulens vírustörzzsel helyettesítjük. A markervakcina jó és homogén állományvédettséget biztosít, vagyis hatékonyan csökkenti és elõzi meg a vírus továbbterjedését az állományban; ennek eredményeként a vakcinázott fogékony állatok megfertõzéséhez nagyobb minimális fertõzõ vírusmennyiség szükséges illetve a vírushordozók jóval kevesebb vírust ürítenek, mint a nem vakcinázottak.

2. táblázat
  Állománycsere Hagyományos
szelekció
Generációváltás

Marker-vakcinára
alapozott szelekció
Immunitás növelése nem nem nem igen
Alkalmazhatóság magas
fertõzöttség esetén
nem nem nem igen
Végsõ virológiai státus BHV-1 mentes állomány BHV-1 mentes állomány BHV-1 mentes állomány BHV-1 mentes állomány
Végsõ szerológiai státus gE-és gB-negatív gE-és gB-negatív gE-és gB*-negatív gE-negatív
* Teljes mértékben IBR-ellenanyag negatív
BR> A marker-vakcinázás mellett szükségesek-e járványvédelmi intézkedések?

Bár a marker-vakcinázás csökkenti az utcai vírus terjedését, a vakcinázás teremtette kedvezõ szerológiai és immunológiai állapotot védõ és a fertõzés szóródását megelõzõ járványvé-delmi intézkedések is természetesen fontosak. Az állomány minden egyedére kiterjedõ alap-immunizálással, a rendszeres emlékeztetõ oltásokkal és az esetleges immunszupresszív kóro-kozó által okozott betegség (pl. BVD) elleni inaktivált vakcinával való egyidejû védekezéssel és az oltások tényének pontos adminisztrációjával, az állatmozgatás korlátozásával, ra-gályfogó tárgyak, anyagok, közlekedési eszközök és személyek forgalmáénak a korlátozásával hatékonyan segítjük a vakcinás védekezést.

Élõ vírusos vagy inaktivált vakcinát használjunk?

Bár a humorális immunválasz tekintetében az élõ vírusos vakcinák kevésbé hatékonyak, mégis gyakorlati tapasztalat, hogy a klinikai tünetek megelõzésében, kivédésében az élõ vakcinák akár egyszeri alkalmazásával is jobb eredményt lehet elérni, mint ismételt inaktivált vakcinával. Ezt azzal szokták magyarázni, hogy a lokális és celluláris immunválasz kiváltásában eredményesebbek az élõ vakcinák. A vírus állományon belüli cirkulációjával kapcsolatos vizsgálatok alapján is egyértelmûen elmondható, hogy az élõvírusos marker vakcinák hatékonyabbak az inaktivált vakcináknál. Az inaktivált vakcina egyedül a reaktiválási kísérlet esetén adott jobb eredményt, amikor a fertõzött állatokat vakcinázták, és a vírus reaktivizálódása után kevesebb vírust ürítettek a vakcinázott tehenek, mint a kontrol csoport egyedei. A vírusürítés tehát -ha kisebb mennyiségben is-, de fennmaradt az inaktivált vakcinánál is.

A napi gyakorlat oildaláról érdemes emlékeztetni a sok analógiát mutató Aujeszky-mentesítésre, melyben nagy állatsûrûség mellett is leghatékonyabbnak az élõvírusos vakcinák mutatkoztak világszerte.

Mennyi idõ alatt mentesíthetõ az ország?

A jelenlegi IBR-fertõzöttség megszüntetése élõvírusos marker-vakcinával átlagosan 3-5 évig tart. S ne feledjük ; mindez folyamatos termelés mellett és a szokásosnál nagyobb arányú se-lejtezés nélkül.

Mennyibe kerül a mentesítés?

Hollandiai tapasztalatok szerint az élõ vírusos marker-vakcinás szelekció a legjövedelmezõbb stratégia. A taáblázatban állományszintû IBR-mentesítési stratégiák költségei láthatók 60 tehenes tejelõ állományra vonatkoztatva.

3. táblázat
A gE-pozitív tehenek
aránya
Marker-vakcinás szelekciós
mentesítés költsége euróban
Mentesség eléréséhez szükséges
idõ marker-vakcinázással, év
A gE-pozitív állatok azonnali szelekcióján alapuló mentesítési stratégia költsége euróban
20% 3162 3.5 3347
50% 4658 5.5 6219

Ha a mentességbõl származó tehenenkénti többletbevételt (14 euro/tehén/év) vagy a marker-vakcinás védelem költségeit (kb-8 euro/tehén/év)

hasonlítjuk egy esteleges járvány-kitörés költségéhez (50 euro/tehén/év ) a különbség még egyértelmûbb. A holland gazdasági szíámítások egyértelmûen bizonyítják, hogy a klinikai tünetek és a termeléscsökkenés kivédése révén a vakcinázás költségei már a mentesítés alatt megtérülnek.