MENÜ

A szõlõtelepítés ökológiai szempontjai, különös tekintettel a talajviszonyok alakulására

Oldalszám:
2013.02.19.
Hazánkban 22 borvidéket különítünk el, ahol az ökológiai, s azon belül a geológiai , a domborzati és ennek megfelelõen a makro és mikro klimatikus, továbbá a talajviszonyok is jelentõs eltérést mutatnak.

Mindezt az ültetvények létesítése során messzemenõen figyelembe kell venni.
A fiziológiailag hatékony környezeti tényezõk összessége alkotja a szõlõ ökológiai környezetét, ezeket KOZMA a következõképpen csoportosította :



  • a klimatikus tényezõk: a fény, a hõ, a csapadék, a levegõ hõmérséklete és mozgása,



  • az edafikus tényezõk : az alapkõzet, a talajok fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai,



  • a biotikus tényezõk : amelyek közvetlen és közvetett módon befolyásolják, módosítják a termõhelyi viszonyokat







  • Az EU-ban alkalmazott zóna rendszer egyik fontos alapelve az, hogy a tagállamok eltérõ agro-ökológiai sajátosságaiból származó különbségeket kiegyenlítse, más oldalról az, hogy a minõségi termelés érdekében a kedvezõtlen adottságú területeket célszerû kizárni a szõlõtermesztésbõl , és azokat a természeti adottságoknak megfelelõen más kultúrával okszerû hasznosítani.



    A fenti elvek összehangolása érdekében célszerû a megfelelõ szabályozás, ami fontos technológiai és gazdasági beavatkozást is szükségessé tesz.



    Az egyes kategóriákat a geológiai, a talajtani és a domborzati viszonyok alapján alakították ki. A környezeti tényezõkön túlmenõen további u.n. alkalmassági zónák is szerepelnek, ahol az éghajlati és a domborzati sajátosságokat is figyelembe veszik.



    A beosztás egyik alapelve az, hogy a szõlõtermesztésre nagyon kedvezõtlen termõhelyek kizárásra kerüljenek, és azokat más mezõgazdasági tevékenységgel, mûvelési ággal hasznosítsák.



    A hazai szõlõtermesztés ökológiai potenciálját a szõlõ termõhelyi kataszter alapján tartják nyilván, ami mintegy 380.000 hektár terület adatait tartalmazza, amit a Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet állított össze 1979-1982 évek között.



    A termõhelyeket 16 ökológiai és két ökonómiai jellemzõ alapján értékelték.



    A hazai szõlõtermesztés potenciáljának tényezõit négy csoportba lehet sorolni



  • A klimatikus viszonyokon belül : a téli fagykár , az õszi és a tavaszi fagy gyakorisága,
  • A talaj tulajdonságok részletes ismerete : a talajtípus, a talajképzõ kõzet, a talaj kémhatása, a fizikai talajféleség, a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai, a talaj humuszállapota, humusz- készlete,a termõréteg vastagsága, a terület homogenitása talajtani szempontból, a terület vízgazdálkodása, különös tekintettel a talajvíz mélységére, ingadozására és minõségére.
  • A domborzati viszonyok szerepe: a tengerszint feletti magasság, az égtáji kitettség és a lejtõviszonyok , a mezõ és mikro-domborzati viszonyok, az erózió mértéke, az egyéb környezeti viszonyok pl. erdõ, beépítettség.
  • Az ökönómiai viszonyokon belül meghatározó a tábla nagysága, az útviszonyok, amely a gépesítés és annak költségigényével van szoros kapcsolatban
  • A fenti tényezõkön kívül igen jelentõs szerepe van az antropogén , az emberi tevékenység hatásának, ezen belül különösen fontos a korábbi tereprendezés, beépítettség , a terület mûvelhetõsége , ami sok vonatkozásban összefügg a fenti tényezõkkel.



    A szõlõ termeszthetõségének lehetõségeit az edafikus, a fiziografikus és a biotikus tényezõk tehát együttesen határozzák meg.



    Magyarország a szõlõtermesztés északi határa közelében helyezkedik el, éppen ezért a klímán kívül az idõjárásnak is fontos szerepe van. Ez utóbbi kedvezõ vagy kedvezõtlen, , esetenként szélsõséges alakulása igen fontos szerepet játszik a szõlõültetvények életében.



    Mivel a szõlõ igen fagyérzékeny növény a vegetációs idõben -1 , -2 C/fokon már károsodhatnak az ületvények , ez a fagyérzékenység fajtánként is igen eltérõ.



    Meghatározó a lehullott csapadék mennyisége és megoszlása, amely országosan 500-600 mm , ami elvileg kielégíti a szõlõ vízigényét. A csapadék térbeli és idõbeli eloszlása azonban számos gondot okoz, okozhat.Esetenként a nagy intenzitású csapadék erózió okozta kár- elsõsorban a hegy és dombvidéki térségben - más esetben a vegetációs idõben fellépõ vízhiány pl a Duna- Tisza közi hátság területén lévõ ültetvényekben



    A SZÕLÕ KÖRNYEZETI TÉNYEZÕI KÖZÖTT MEGHATÁROZÓ SZEREPE VAN A TALAJTULAJDONSÁGOKNAK, TALAJ ADOTTSÁGOKNAK.



    Általános megítélés szerint a szõlõ a talajban nem válogatós. A szélsõséges talajtulajdonságok-



    így a szikes, vagy a szikes altalajú , erõsen savanyú kémhatású réti és láptalajok- kivételével,változatos talajadottságok mellett is termeszthetõ .



    A szõlõ hosszú élettartamú fás növény ,amely telepítése után 15-50 vagy több éven át ugyanazt a helyet foglalja el, sõt a borvidékeken ugyanazon a termõhelyen sokszor változtatás és pihentetés nélkül évszázadokon át újítják fel a korábbi ültetvényeket .



    Magyarországon, mint az európai szõlõ-termesztõ országokban általában a szõlõ telepítést szakmai irányelvek szabályozzák.E területen az állami beavatkozásnak számos feladata van , ezek közül az alábbiakat emeljük ki :



    a telepítéseket a hagyományosan kialakult és az újabban létesített , a szõlõtermesztésre legmegfelelõbb borvidékekre, bortermõhelyekre korlátozzák.Mindez szoros kapcsolatban van az állami telepítési támogatások mértékével, és azok elnyerésének feltételeivel.



    Az ültetvények - így a szõlõültetvények - telepítése és azok felújításának támogatása fontos szakmai feltételekhez kapcsolódik / 15/2001/III.3. FVM rendelet / , ezek közé tartozik a telepítést megelõzõ „ TALAJ ALKALMASSÁGI és TÁPANYAG FELTÖLTÉSI „ SZAKVÉLEMÉNY” amelyet a területileg illetékes NTSZ készít.



    A TALAJTULAJDONSÁGOK KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK :



    A talajtulajdonságokat FEKETE et. al., és STEFANOVITS szerint alapvetõen öt tényezõ alakította illetve alakítja ki:



  • az éghajlat,
  • a növényzet,
  • az alapkõzet, azaz a geológiai viszonyok,
  • a domborzati viszonyok,
  • a talajok kora
  • számottevõ mértékben befolyásolja a biológiai tevékenység és az emberi, antropogén hatás., és a mikrobiológiai tevékenység.
  • Mind ezen tényezõk közül hazai viszonyok között , a Kárpát medence térségében különösen nagy szerepe és hatása van a geológiai viszonyoknak, amelyek a 22 szõlõtermesztõ körzetben eltérõek..Igen jelentõs a domborzati, s azon belül a mezo és a mikro domborzati viszonyok hatása. . Ehhez szorosan kapcsolódik a hidrológiai viszonyok eltérése, ami nem csupán a talajvíz szintjének, annak ingadozásában, hanem minõségében is megjelenik.



    Mindez szükségessé teszi, hogy az igen költséges szõlõültetvény telepítést megelõzõen részletes TALAJVIZSGÁLATOT végezzünk , és csupán a kedvezõnek ítélt talajtulajdonságok esetében javasolt az ültetvény/szõlõ telepítése.



    Telepítést megelõzõen a terület általános jellemzõinek felvételezése után - domborzati viszonyok, hidrológiai viszonyok, eredeti növény társulás - alapján kiválasztjuk a térségre jellemzõ talajszelvényeket .Ezeknek az a feladata, hogy a vizsgált terület talajadottságait jellemezzük.



    Meghatározó, hogy a vizsgálandó területet hány talajszelvénnyel tudjuk jellemezni. Ez nagy mértékben függ a terület domborzati illetve hidrológiai sajátosságaitól, azaz , hogy a lejtõviszonyok hogyan alakulnak, illetve a talajvíz szintje , mélysége ingadozása hogyan és milyen mértékben hat a talajtulajdonságok kialakulására, ami egyben az ültetvény telepítését is döntõ mértékben meghatározza.



    A hazai elõírások szerint telepítést megelõzõen 3 hektáronként szükséges talajszelvényt kialakítani, és annak, fizikai és kémiai jellemzõi alapján lehet eldönteni, hogy a terület alkalmas-e szõlõ ültetvények létesítésére.



    Amennyiben kisebb tábláról van szó , úgy a területet jellemzõ helyen célszerû talajszelvényt kialakítani , és a vizsgálatokat elvégeztetni, 150-160 cm mélységig, mert a szõlõ gyökérzete a mélyebb talajszinteket is felkeresi, és amennyiben talajhiba van úgy az a növény pusztulásához vezet.



    A talajszelvény szintenkénti kialakulása, az egyes rétegek fizikai és kémiai jellemzõi - megfelelõ talajvizsgálat után - lehetõséget adnak arra, hogy a talajok kémiai és fizikai tulajdonságait megismerjük, és ennek alapján választ adhatunk arra, hogy az adott termõhely, tábla alkalmas- e a szõlõ ültetvény telepítésére.



    A termõhely kiválasztása során meghatározó a TERMÕRÉTEG vastagsága , amely szõlõ esetében minimálisan 100 cm . A termõréteg az a talajréteg amely a gyökerek lehatolását, víz és tápanyag felvételét biztosítja. Egyes térségekben a gyökerek a tömör, vagy tömörnek hitt talajrétegeket is átszövik / törmelékes mészkõ, dolomit, törmelékes bazalt, bazalttufa / és ezekben az esetekben az eredetileg meghatározott termõréteg lényegesen mélyebb, amit a gyökérzet elhelyezkedése is bizonyít.



    A telepítésre kiválasztott területeken meghatározó a TALAJVÍZ szintje, és annak ingadozása. Szõlõ ültetvények esetében legalább 150 cm mélységben legyen a talajvíz. Ez különösen olyan vonatkozásban fontos - elsõsorban a Duna-Tisza közi hátság területén telepített, illetve telepítendõ ültetvények esetében - mert a talajvíz szint emelkedésével redukciós folyamatok alakulnak ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyökér zónában oxigén hiány lép fel. Ez igen súlyos gyökér pusztulást, tápanyag felvételi zavarokat idézhet elõ .



    A termõhely megválasztása során fontos tényezõ a TALAJ KÖTÖTTSÉGE , gyakorlati szempontból azt mondhatjuk hogy a homokos-vályogtól, a vályog illetve az agyagos vályog fizikai talajféleség a kedvezõ. Kivételt jelent tehát az igen laza, szerves anyag mentes homok és az igen erõsen kötött agyag talaj.



    A talaj HUMUSZÁLLAPOTA - a humuszréteg vastagsága és humusztartalma- döntõ módon befolyásolja a telepítés sikerét és az ültetvény kondicióját.Amennyiben a humusztartalom 0,3 -1,0 % között van, úgy megfelelõ talajjavítás, szerves anyag adagolás mellett / 80-100 tonna / hektár / sikeres lesz, lehet a telepítés.



    A talajok KÉMHATÁSA szempontjából a szõlõ viszonylag nagy toleranciát mutat / 5,5-8,3 pH / , kedvezõnek ítéljük meg a közel semleges vagy gyengén lúgos kémhatást / 6,5 - 7,8 pH érték / . Sem a savanyú, sem az erõsen lúgos kémhatás nem kedvezõ. A savanyú kémhatás elsõsorban a talajok vízgazdálkodása és egyes mikroelemek felvétele szempontjából káros, a



    lúgos, sõt az erõsen lúgos kémhatás már különösen káros talajtulajdonságokhoz kapcsolódik.



    Így a telepítést megelõzõ vizsgálatoknál amennyiben a talaj ÖSSZES SÓTARTALMA / 0,15 % / és SZÓDATARTALMA /0,05 % / értéket a termõrétegen belül meghaladja , úgy a terület telepítésre nem alkalmas.



    Az adatok közül különösen fontos a szóda lúgosság értékére felhívni a figyelmet, ami valójában minden kultúra , de a szõlõ telepítése esetében is kizáró talajtulajdonság.



    Való igaz, hogy a telepítésnél 100 cm tulajdonságait kell értékelni, de a fenti két talajtulajdonság - az összes sótartalom és fõleg a szóda lúgosság- esetében sok esetben nem elégséges, mert amennyiben a mélyebb talaj szintek összes só és szódatartalma növekszik , úgy az ültetvény a késõbbiek során - 5-8 év múlva - pusztul illetve vegetatív és generatív teljesítménye csökken.



    Igen fontos talajtani és élettani szempontból a talajok mésztartalmának ismerete , ennek részletes értékelésére a következõ fejezetekben még kitérünk.







    A szõlõ ültetvények telepítése során az ökológiai tényezõkön belül a talajtulajdonságoknak különösen nagy szerepe van. Éppen ezért a telepítést megelõzõ TALAJVIZSGÁLAT nem csupán az állami támogatás elnyeréséhez szükséges, hanem a sikeres telepítés alapvetõ feltétele.



    Tóthné dr. Surányi Klára a mez.gazd. tud. kandidátusa, c. egyetemi docens.



    SZIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék