MENÜ

Búza fuzáriózis

Oldalszám:
2013.02.19.
A fuzáriumos növénybetegségek a világ valamennyi termõtáján elterjedtek. Számos növényt megbetegítenek, rontják a termés minõségét, piacképességét. A Fusarium-ok kiválóan alkalmazkodnak a szélsõséges éghajlati és talajadottságokhoz. Nemcsak egy- és kétszikû lágyszárú kultúr- és gyomnövények, de fásszárú, erdészeti kultúrák betegségeit is elõidézik. A kórokozók a legõsibb gombák közé tartoznak. Spóráikat 200 millió éves kövületekben is megtalálták. A gomba nemzetség elsõ tudományos leírása 1809-bõl származik. Magyarországi megjelenésérõl 1925-ben számoltak be. Rendszertanilag a mikroszkópikus fonalas gombák közé tartoznak. Rendszerezésük rendkívül nehéz, ezért a folyamatos és eredményes kutatások ellenére a szakirodalom sem teljesen egységes a fajok számát és rokonsági kapcsolatait tekintve.
A Fusarium fajok által okozott betegségek közül a legjelentõsebbek egyike a gabona fuzáriózis. A kórokozók többgazdás, úgynevezett polifág szervezetek. A betegség nem csak a kalászos gabonákon, hanem a kukoricán és különbözõ fûféléken is megjelenik. A kórfolyamat és a tünetek a gazdanövények eltérõ tulajdonságai, jellemzõi miatt különbözõek.

A búza fuzáriózist több Fusarium faj okozhatja. Ezek közül a legjelentõsebbek a F. graminearum, a F. culmorum és egyes években a F. nivale, újabb nevén Microdochium nivale. A gombák mint talajlakó szaprofita szervezetek fontos szerepet játszanak a szervesanyagok lebontásában. Életszakaszuk bizonyos stádiumában azonban - fõleg legyengült növényeken - súlyos betegségeket okozhatnak. A kórfolyamatban szereplõ fajok aránya termõhelyenként és évjáratonként változhat.

A betegség a világ valamennyi búzatermõ területén fellelhetõ. A fertõzés következtében kialakuló veszteség járványos években elérheti az 50%-ot. A Fusarium fajok jelentõségét növeli, hogy azok nagy része olyan méreganyagokat, toxinokat termel, melyek emberre és a haszonállatokra nézve egyaránt veszélyesek. Ezek részben a szántóföldön, részben a tárolás során termelõdnek. Súlyos emésztõrendszeri és ivarszervi elváltozásokat okoznak. Csökken a szaporulat, romlik az állatok takarmányhasznosítása, egyes toxinoknak takarmányvisszautasító, vagy hánytató hatása van. Súlyos esetekben a toxinszennyezettség az állatok pusztulását okozhatja. Vizsgálatokkal igazolták, hogy a takarmányozásra szánt búza tételeknek mindössze 8,1%-ában nem mutatható ki gombatoxin. A felhasználásra alkalmatlan tételek aránya 2,8%, de további 33,2% is csak feltételesen alkalmas takarmányozásra. A mikotoxinhatás közömbösítésére több lehetõség ismert. Ezek azonban többletköltséget jelentenek és nem minden esetben érünk el velük tökéletes eredményt.

A Fusarium fajok a növényt minden fejlõdési állapotában megtámadhatják. Az elsõ tünetek a csírázáskor láthatók. A fertõzés indulhat a talajból, vagy a fertõzött vetõmagból. A csíranövény vagy elpusztul, vagy gyengén fejlett, csavarodott, deformált lesz. Az így fejlõdõ állomány egyenetlen, tõhiányos. Késõbb, a már kikelt, fiatal növényeken a levelek sárgulása jellemzõ. Elõfordul, hogy az õszi fertõzéseket nem jelzi látható tünet, de a beteg növények fagytûrõ képessége gyenge, hideg, hótakaró nélküli teleken az állomány kiritkul.

A fuzáriumos megbetegedés másik formája az úgynevezett hópenész. Kórokozója a M. nivale. Vastag hótakaró alatt, erdõsávok, vagy hófogók mellett a lassan olvadó hó által fedett búza leveleit fertõzi a gomba, mely pelyhes fehér, majd piszkosszürke micéliumszövedék formájában jelenik meg. A hótakaró alatt a növények a fertõzés következtében foltokban kipusztulhatnak.

A gombák gyökérrothadást és a szár alapi részének fertõzését is okozhatják. A táblán foltokban található beteg növények szárának alsó szárcsomóin barna foltok, szabálytalan barna csíkok alakulnak ki. Nedves, párás idõben a fertõzött részeken megjelenik a gomba rózsaszínû spóratömege. A szárakat felhasítva azok belsejében fehér micéliumoszövedéket találunk. Az érésben lévõ kalászon látható a kalászfuzáriózis jellegzetes tünete. A kalász egyes részei, kifehérednek, a koraérés jeleit mutatják. Ha a fertõzés a kalász tengelyét éri, a fertõzés feletti rész elhal. Nedves idõben a beteg kalász részeken szintén megjelenik a fehér, majd rózsaszínû penészbevonat, illetve spóratömeg. A felületen apró fekete pontok, a gomba ivaros termõtestei, a peritéciumok jelennek meg. A fertõzött kalászkák sterilek, vagy többségében töppedt, értéktelen szemek képzõdnek bennük. A beteg kalászkákban képzõdött szemek szintén fertõzöttek.

A kórokozók a számukra kedvezõtlen idõszakot növényi maradványokban, a talajban, vagy a talaj felületén vészelik át. Fontos fertõzési forrás a vetõmag, melynek felületén és belsejében is túlélhetnek a gombák. Az áttelelést a gomba micéliuma, peritéciumai, vagy vastagfalú kitartóspórái, a klamidospórák biztosítják. A fertõzést ivartalan, vagy ivaros spórák - konídiumok, vagy aszkospórák - és a micélium indíthatja el.

A búza fuzáriózis kialakulását és a kártétel mértékét több környezeti tényezõ befolyásolja. A betegség különbözõ formáinak kialakulásához más-más feltételek szükségesek. A csírakori fertõzések létrejöttében az elõveteménynek, a talaj és a vetõmag fertõzöttségének fontos szerepe van. Az idõjárási, vagy agrotechnikai okok miatt elhúzódó kelés szintén fertõzésre hajlamosító tényezõ. A kalászfuzáriózis kialakulásához kedvezõ, ha a kalászolás és a virágzás közötti idõszak hûvös, csapadékos. A túlzott nitrogén trágyázás szintén növeli a fertõzés lehetõségét.

A betegséggel szembeni védekezés - a betegség kóroktanából adódóan - összetett feladat. Elsõdleges jelentõségû az egészséges vetõmag használata. A szabvány szerint nem szabad 20%-nál fertõzöttebb tételt vetésre felhasználni. Számos kórokozó fertõzését eredményesen megakadályozhatjuk a vetésváltás betartásával. A gabona fuzáriózis kórokozói azonban polifág gombák, így a vetésforgó kialakítása nagy körültekintést igényel. Kerülni kell a kalászos és kukorica elõveteményt, de az egyes fajok gazdanövényköre kiterjedhet a répára, burgonyára és a pillangósokra is. A tarlómaradványok gyors aláforgatása, az árvakelések és gyomok irtása csökkenti a fertõzés kialakulásának esélyét. Az õszi nitrogén trágyázás gyorsítja a fertõzött növényi maradványok lebomlását. A késõi vetésnél a csírakori fertõzésekhez rendelkezésre álló idõ csökken. A optimális tápanyagellátás, a jó minõségû talajelõkészítés, a megfelelõ csíraszámmal és idõben végzett vetés a fertõzés veszélyét mérsékli.

Ha a hótakaró vastag, tartósan megmarad, akkor felületén az enyhébb és hidegebb napok váltakozása során összefüggõ jégréteg alakul ki. Ebben a levegõtlen, oxigénhiányos környezetben a növények legyengülnek, nagyobb a hópenész kialakulásának valószínûsége. Ilyenkor célszerû a jégréteget tüskéshengerrel, vagy ennek hiányában gyûrûshengerrel megtörni.

Az agrotechnikai módszerek mellett elengedhetetlen a kémiai kezelések alkalmazása. Egészséges vetõmagot használva sem nélkülözhetjük a csávázást. A kontakt hatóanyagú készítmények a talajból induló korai fertõzések, míg a felszívódó hatóanyagok a szemfertõzésbõl eredõ, illetve a csíranövényt a talajból érõ fertõzések ellen védik az állományt.

A kalászfuráriózis elleni vegyszeres védekezést a kalászhányás vége és a virágzás kezdete közötti idõszakra kell idõzíteni. A kémiai védekezés magas költségei miatt fontos a védekezési idõ és az alkalmazott gombaölõ szer pontos megválasztása. A növényvédõszer gyártó és forgalmazó cégek több olyan készítményt is kínálnak, melyek hatóanyagai nem csak a Fusarium fajok, hanem a lisztharmat, a levélfolt betegségek és a rozsdák kórokozói ellen is védelmet nyújtanak. Ezek felhasználásával csökken a kijuttatás költsége és estlegesen a taposási kár is.

A Fusarium fajokkal szemben ellenálló búza fajtát jelenleg nem ismerünk. Az egyes fajták között azonban jelentõs fogékonyságbeli különbség van. A kalászfuzáriummal szembeni tolerancia és rezisztencia vizsgálatára Szegeden a Gabonatermesztési Kutató Intézetben indítottak nemesítési programot. Ennek keretében számos perspektívikus törzs tesztelésére került sor, melyek fajta szinten történõ megjelenése, elismerése és köztermesztésbe vonása jelentõsen csökkentheti a búza fuzáriózis által okozott veszteségeket.



Dr. Németh Lajos

Fuzárium elleni védekezés állománykezeléssel
A készítmény neve Forg.kat. Kultúra Kombináció
Alert S I õb, õá, tá  
Alto Combi 420 II õszi kalászosok  
Amistar III kalászosok +karbendazim
Amistar Ter II kalászosok +karbendazim
Archer 425 EC II kalászosok +karbendazim
Artea 330 EC II õb, tá  
Benazol 50 WP III õszi kalászosok  
Bravo 500 II õszi kalászosok +benomil
Bumper 25 EC III kalászosok +karbendazim
Bumper Super II õb, õá ,tá  
Caramba SL II kalászosok  
Charisma EC I õb, õá, tá, tri +karbendazim
Cerelux I kalászosok +karbendazim
Clortosip L II kalászosok +benomil
Duett II kalászosok  
Eminent 125 SL II kalászosok  
Falcon 460 EC II kalászosok  
Flamenco II kalászosok  
Folicur Solo II õb, tri, õá, tá  
Folicur Top II õb, õá  
Fundazol 50 WP Plus III kalászosok +mankoceb
Granit SC II õb, tb, õá, tá  
Impact II õb +karbendazim
Juwel II kalászosok  
Kolfugo 25 FW II kalászosok +mankoceb
Kolfugo Kén III õb  
Kolfugo Szuper II kalászosok +mamkoceb
Milstar II õb, tb, õá, tá  
Mirage 45 EC II õb, tb, õá, tá  
Model II kalászosok  
Mycoguard 500 SC II kalászosok +benomil
Opus II õb, õá, tá +karbendazim
Polyram DF III õb, õá +karbendazim
Rombus 250 EC II õb, õá, tá +kombináció
Sfera 267,5 EC II õb, tá +karbendazim
Sportak 45 EC I õb, õá, tá  
Tango Star II kalászosok  
Topsin-M LV I kalászosok  
Topsin-M 70WP III õb  
Vondozeb Plus III õb +benomil
Védekezés: bokrosodás végén, szárbaindulás kezdetén önmagában, és kalászhányás végén, virágzás kezdetén a javasolt kombinációban. Kultúra: õb = õszi búza, tb = tavaszi búza õá = õszi árpa, tá = tavaszi árpa, tri = triticale.

Fuzárium elleni védekezés csávázással
A készítmény neve Forg.k. Kultúra Kombináció
Agrosild I õb, õá, tá  
Baytan F I kalászosok  
Baytan Universal I õb, rozs, tá, zab  
Biosild BD II õb, õá, tá  
Buvisild BR II õb, õá, tá  
Dithane M-45 III kalászosok +benomil
Dividend 030 FS I õb, tá  
Eversild I õb, õá, tá  
Kolfugo Kolor II kalászosok  
Kolfugo Szuper II kalászosok +mankoceb
Maxim 025 FS I õb  
Panoctin 35 I õb, rozs  
Panoctin Plus I õá, tá  
Premis 25 FS I kalászosok  
Quinosild 150 II õszi kalászosok  
Raxil 060 FS II õb, õá, tá  
Raxil 40 FS II õá, tá  
Raxil Vital I õb, õá, tá  
Romin I kalászosok  
Topsin-M 70 WP III õb  
Vitavax 200 FS I õb, õá, tá  
Vitavax 2000 I õb, õá, tá  
Vitavax Extra I õá, tá  
Vondozeb Plus III kalászosok +benomil
A csávázott magot elkülönítve kell tárolni, és étkezési vagy takarmányozási célra felhasználni tilos! Kultúra: õb = õszi búza, õá = õszi árpa, tá = tavaszi árpa,