A burgonyatermesztés ágazati géprendszere a szántóföldi termelés és a tárolás, feldolgozás gépeit foglalja magába. Az ágazati géprendszer - kiegészítve a funkcionális géprendszerek gépeivel - határozza meg az egyes termeléstechnológiákat. A burgonya termesztése, annak betakarításával nem fejezõdik be, hiszen a nagy tömegû termés - ez országosan évente ~ 1 millió tonna burgonyát jelent - megfelelõ minõségû tárolásáról is gondoskodni kell.
A hazai, kb. 300-350 ezer tonna kapacitású, a burgonya - nagy halmos, vagy konténer ládás - téli tárolására is alkalmas, szellõztetõ rendszerekkel ellátott, tárházakban (néha) 6-8 hónapig is biztosítani kell a burgonya fiziológiai „szükségletét”, a tárolás anyagcsere folyamatát. A burgonya viszonylag nagy nedvességtartalmú „élõ” anyag, azt a betakarítás, terményszállítás, tárolás-elõkészítés és a betárolás során jelentõs mértékû sérülés éri, amely nem kielégítõ tárolási körülmények között romlást, apadást, ennek megfelelõen nagy veszteségeket okozhat. A veszteségeket tovább növeli még a külsõ levegõ tárolási ciklus alatti jelentõs - pl. - 20 oC - + 20 oC -, összességében ~ 40 oC közötti hõingadozása, s az alacsony páratartalom. Ezek a veszteségek a tárolás során (akár) a 15-20 %-ot is elérhetik és így az ágazat jövedelmezõségét jelentõsen csökkenthetik. A következõkben néhány olyan korszerû burgonya tárházi gép és berendezés kerül bemutatásra, amelyek a tárolás-technika mûszaki-fejlesztése szempontjából figyelemre méltók, illetve az egyes burgonyatárolók üzemeltetéséhez számításba veendõk lehetnek. Valamennyi gép/berendezés 3-fázisú villanymotorokkal üzemeltethetõ és elektromos teljesítmény-felvételük - a kialakítástól függõen - ~ 0,5-6 kW közötti.
Termény fogadás, tárolás-elõkészítés
A szántóföldrõl - a betakarító gépektõl - szállító jármûvekkel beérkezõ burgonya tárolás-elõkészítése a beszállított termény fogadásával kezdõdik, amelyre a különbözõ teljesítményû beépített (stabil) vagy áttelepíthetõ (mobil) fogadógaratokat alkalmaznak. A beépített fogadógaratok (a tárház tárolókapacitásának megfelelõ méretben és helyszínen) a tároló mellett, a tárházak külsõ részén, süllyesztve kerülnek beépítésre. Ezen garatok - a betakarító gépektõl - a szállító jármûvekkel vagy jármûszerelvényekkel beérkezõ ömlesztett termény befogadására, elõtárolására, illetve a termény további feldolgozó, anyagtovábbító berendezéseire való juttatására szolgálnak. Ismérveik:
A mobil fogadógaratok, amelyek a beépítetteknél (a stabil berendezéseknél) kisebb - 5-16 m3 - térfogatúak, a kiegészítõ felszereltségükkel, (a termény fogadásán kívül meglévõ szennyezõdés eltávolító, rögleválasztó, méret szerinti osztályozó berendezéseikkel) sokoldalúan használhatók fel. Így a mobil fogadógaratok, a betárolás elõtt - a termény-átvétel helyét meghatározva - a tárházak „legkedvezõbb” helyére telepítve, az egyes betároló vonalak hosszúságát jelentõsen lecsökkenthetik. Az egyszerû - alap - kivitelû fogadógaratok (AMAC, BIJLSMA HERCULES, CLIMAX, DEHNE, DOWS, GRIMME, OLDENHUIS & PRINSEN, TOLSMA) a termény fogadása mellett a föld rög, és az apró (méreten aluli) burgonya leválasztását is elvégzik. Az elõzõekben jelzett gyártó cégek korszerûbb, több funkciós - az alap fogadógarathoz kapcsolható kivitelû - berendezésein a föld, rög és a méreten aluli burgonya leválasztók mellett, rögtörõ hengersorok, alap (méret szerinti) osztályozó részegységek is felszerelhetõk, s a leválasztott szennyezõdéseket külön-külön mûködtetett szállítószalagokkal lehet eltávolítani. A fenti gyártó cégek egyes fogadógaratjaikhoz, olyan - közvetlenül összekapcsolható - osztályozó-válogató gépsorokat is ajánlanak, amelyeknél pl. 4-6 fõ (kézi munkaerõ) felhasználásával a közvetlen, „piackész burgonya” is külön leválasztható, vagy elõválogatás után betárolható. Ezen berendezések többsége - egyes részegségek kicserélésével - a burgonyán kívül a zöldségfélék (pl. gyökérzöldségek, hagyma, stb.) osztályozására is alkalmazhatók, s így alkalmazási körük szélesíthetõ.
A burgonya osztályozása
Az osztályozó gépek a burgonya feldolgozó, manipuláló gépsorok egyik legfontosabb tagjai. Ezeket az osztályozó gépeket - a burgonya termelési céljától függõen - a be-, és kitároláskor egyaránt alkalmazzák a termelõk. A betároláskor az osztályozást akkor célszerû elvégezni, ha a termelõ egység vetõburgonya szaporítására szakosított gazdaság. Ebben az esetben a betakarító géptõl szállító jármûvekkel beszállított burgonya, a fogadógaraton és a rögleválasztó berendezésen keresztül kerül az osztályozó gépre. Az osztályozás itt két (alap) méret-frakcióra - a vetõ és az étkezési méretre - történik meg. A két értékes frakció innen, különbözõ szállítószalagok segítségével, a tároló térbe juttatható. A betakarítással (szinte) egyidejûleg végzendõ osztályozás a sérülések szempontjából nem túl szerencsés megoldás. A frissen betakarított burgonya sérülékenysége ugyanis nagyobb, amelyet még fokoz a betakarításkor uralkodó hûvösebb - 10-15 oC körüli - hõmérséklet. Általában 10 oC alatt a sérülékenység rohamosan növekszik, ezért betároláskor az osztályozást csak akkor célszerû elvégezni, ha erre a termelõ gazdaságot szervezési szempontok kényszerítik.
Abban az esetben, ha a betároláskor az osztályozás elvégzésére nem kerül sor, akkor a kitárolás során kell, a felhasználási igényeknek megfelelõ osztályozást elvégezni. Ez lehet vetõ - (< 60 mm) és étkezési (60 mm <) burgonya méret, illetve ezeken belül az egyes - a szabvány által megengedett - frakciók elõállítása. Egy ilyen szervezésnél a méreten aluli, apróbb burgonyát is a kitárolás idején kell eltávolítani.
Az osztályozó gépek - szinte kivétel nélkül - mechanikai elv szerint, a gumó keresztátmérõje, tehát gumóméret alapján dolgoznak, s a berendezéseket minden esetben villamos motorokkal hajtják meg.
Az osztályozó gépek mûködési elv szerinti felosztása:
osztályozás haladó (forgó) láncrostával: a haladó (forgó) láncrostán négyzetes, esetleg sokszögletû nyílások találhatók meg, és a végtelenített lánc az át nem hulló burgonya gumó továbbítása érdekében haladó mozgást végez (pl. BIJLSMA HERCULES, DEHNE, FORTSCHRITT, SCHOUTEN, stb.) A gépek a tárházi gépsorba illesztve, vagy önálló gépként is alkalmazhatók. A berendezések osztályozó láncai cserélhetõk és ezáltal az osztályozási méretek (pl. 20-85 mm között 14 frakcióban!) több lépcsõben is változtathatók;
Az osztályozó berendezések teljesítménye - kialakításuktól és a megkívánt frakció méretektõl függõen - igen változó: 3-10 t/h, illetve 20-30 t/h is lehet, 2-6 méretfrakció elõállításában.
Terményszállítás, halomrakás
Az osztályozott, méretfrakció(k)ra bontott, burgonya gumók szállítására - a terménynek a tárolótérbe juttatására - különbözõ (sík- és vályús) szállítószalagok alkalmazhatók. A termény mozgatására alkalmazott berendezések lehetnek vízszintesen szállító, emelhetõen szállító, különbözõ szélességû és átadási magasságú szalagok. Ezen szalagok különféle (sík- vagy vályús, bordázott, emelhetõ, mozgatható) típusait szinte valamennyi gyártó (pl. ALEX Kft., BIJLSMA HERCULES, DOWS, FORTSCHRITT, GRIMME, HERBERT, VISSER, stb.) ajánlja. Ezek mind mobil (áthelyezhetõ), 2-16 m hosszúságú, egybeépített vagy teleszkópos, 0-120-ig is elfordítható gumihevederes szállító szalagok, síkban futó és vályús hevederekkel. Az egyes berendezések szögbeállítása kézi és gépi is lehet. Szállítási teljesítményük általában 30-60 t/h közötti, de néhány típusnál a 100-120 t/h szállítási teljesítményt is elérheti.
Betárolás, halomrakás
A betároló, halomrakó berendezések különbözõ ~ 3-16 m hosszúságban, általában teleszkópos kivitelben és (állítható) 1,5-8,2 m rakodási magasságú kivitelben készülnek (pl. AMAC, BIJLSMA HERCULES, GRIMME, PROGRESS, stb.). Lényeges, hogy ezen betároló szalagok - 0-90o közötti - oldalirányú mozgást végezve, egyenletesen terítsék el a terményt. Ugyancsak lényeges, hogy halomba rakáskor a burgonya esési magassága minimális legyen, így a termény minél kisebb sérüléssel kerüljön betárolásra.
Dr. Fûzy József
FVMMI GM Kht., Gödöllõ