Az Ügyfél regisztrációról,és a MePAR-ról

Az ügyfélregiszter

Milyen jogszabály alapján kell a nyilvántartásba vételt elvégezni?



A Kormány 2003. szeptember 9-én hozott rendeletével - 141/2003. (IX. 9.) - szabályozta az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozását és az ehhez kapcsolódó nyilvántartásba vételt. A gazdálkodók nyilvántartásba vétele alapvetõ feltétele annak, hogy uniós (közösségi) és nemzeti agrártámogatásban részesüljenek.





Miért van szükség az újfajta regisztrációra?



A korábbi regisztrációs eljárásban évente meg kellett újítani a nyilvántartásba vételt, valamint egy jól mûködõ, de ma már korszerûnek nem mondható eszközzel oldották meg a nyilvántartás hátterét szolgáltató informatikai rendszert. A korábban mûködõ rendszer megyei szinten mûködött, az új, egységes rendszer országos kiterjedésû lesz, amely megfelel az EU-csatlakozás után megkívánt követelményeknek.





Ki vehetõ nyilvántartásba?



A Kormányrendelet szerint a nyilvántartásba azok a személyek, illetve meghatalmazottaik -másképpen ügyfelek - kerülhetnek be, akik közösségi vagy nemzeti támogatást kívánnak igényelni, továbbá mindazok, akiket a Közös Agrárpolitika intézkedései érintenek.





Szükséges-e évente megújítani a regisztrációt?



Nem. Az új regisztrációs rendszer kialakításának egyik eredménye lesz, hogy az egyszer kiadott regisztrációs szám a nyilvántartás megszüntetésig tartó azonosítóként szolgál.





Szükséges-e évente adatokat szolgáltatni, mint korábban?



Nem. A korábbi regisztráció során teljes körû adatszolgáltatáshoz kötött volt a nyilvántartásba vétel. Az új nyilvántartási rendszerben a bejelentett adatok változását kell 15 napon belül a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tudomására hozni. Az adatváltozás-bejelentés elmulasztásának következménye a regisztrációs rendszerbõl való törlés, ami veszélyeztetheti az ügyfelek támogatás iránti kérelmének beadását.





Milyen esetekben szûnik meg az ügyfél nyilvántartása?



Az ügyfél a nyilvántartásból kikerül saját kérelmére, halála, illetve jogutód nélküli megszûnés esetén. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szünteti meg a nyilvántartást az adatszolgáltatás elmaradása esetén és szándékosan megtévesztõ, vagy hamis adatszolgáltatás teljesítése után. Utóbbi esetben súlyos jogkövetkezménnyel sújtják az ügyfelet: hat hónapig nem kérheti ismételt nyilvántartásba vételét.





Hol történik az ügyfelek regisztrálása?



A regisztrációs eljárás a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi kirendeltségeinél zajlik. Minden ügyfélnek a lakóhelye illetve székhelye szerint illetékes területi kirendeltségnél kell magát regisztráltatnia, amelyek a Megyei, (Budapesten a Fõvárosi) Földmûvelésügyi Hivatalokkal azonos helyen találhatók meg.





Felhasználják-e a korábbi nyilvántartások adatait az új ügyfél-regisztrációs rendszer kialakításához?



Igen. A Kormányrendelet lehetõvé teszi, hogy azok, akik korábban támogatásért folyamodtak, vagy állattartóként kerültek nyilvántartásba, a már meglévõ adataik alapján kerüljenek be az új nyilvántartási rendszerbe. Szükséges, hogy az ügyfelek hozzájárulásukat adják adataik kezeléséhez.





Személyesen kell felkeresni a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt?



Nem. A kormányrendelet rendelkezik arról is, hogy a korábban már bevezetett nyilvántartási rendeletek - 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, 39/1994. (VI. 28.), 29/2000. (VI. 9.), 98/2001. (XI. 29.) és 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletek - alapján nyilvántartott ügyfeleket az adatokkal rendelkezõ szervezetek keressék meg, és hozzájárulásuk kikérésével az MVH által kialakított új ügyfél-nyilvántartási rendszerbe adataikat bevigyék. Ehhez nem szükséges felkeresni a hivatalt, ugyanis valamennyi leendõ ügyfelet személyesen vagy levélben keresik meg a regisztrációs eljárás végrehajtásában résztvevõk.





Hogyan segítik a falugazdászok a nyilvántartásba vételt?



A falugazdászok, akik rendszeres kapcsolatban állnak a mezõgazdasági termelõkkel, konzultáció keretében, és szükség esetén lakcím szerint fogják megkeresni az ügyfeleket. Ennek során elsõsorban azokat keresik meg, akik nem rendelkeznek adminisztrációs szervezettel. Részükre a személyes megkeresés során segítséget is nyújtanak az adatlapok kitöltéséhez.





Mikor kezdõdik a regisztrációs eljárás?



Novembertõl megkezdõdik a korábban már valamelyik nagy, a mezõgazdasággal kapcsolatos nyilvántartásban megtalálható ügyfelek megkeresése. Ez a szakasz várhatóan az év végére befejezõdik. Az új esztendõtõl kezdve csak a mezõgazdasági termelõ tevékenységet késõbb megkezdõknek, illetve azoknak kell bejelentkezniük, akik valamilyen okból nem kerültek be az új nyilvántartási rendszerbe, és nemzeti vagy közösségi támogatást kívánnak igényelni.





A regisztrációval kapcsolatos nyomtatványokért fizetni kell?



Nem. A regisztrációs eljárás során a szükséges nyomtatványokat térítésmentesen biztosítja a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.





Milyen adatok kerülnek be a nyilvántartásba?



Csak az egyértelmû azonosításhoz szükséges alapadatokat, illetve a kapcsolattartást lehetõvé tévõ címadatokat kell az ügyfeleknek megadniuk. A természetes személyeknek meg kell adniuk természetes személyazonosítóikat (név, édesanyja neve, állampolgársága, születési helye és születési ideje), lakcímüket. Nem természetes személyek esetében a nevet, címet, adószámot, cégeknek cégjegyzékszámot. Aki támogatást kíván igénybe venni, annak minden esetben meg kell adnia bankszámlaszámát (ezzel minden támogatást igénylõnek rendelkeznie kell!).Az egyéni vállalkozóknak meg kell adniuk egyéni vállalkozói igazolványuk számát, az õstermelõknek õstermelõi igazolványuk számát.





Milyen igazolást kapnak a regisztráció során az ügyfelek?



A regisztrációs igazolás tartalmazza a további eljárások során használatos tízjegyû regisztrációs számot, és az ügyfél alapazonosítóit. A regisztrációs igazolást meg kell õrizni, hiszen ez az okirat biztosítja az ügyfél egyértelmû azonosítását valamennyi közösségi és hazai támogatási eljárásban.





Mi a teendõ, ha valaki elveszíti a regisztrációs igazolást?



A regisztrációs igazolás elvesztése esetén az ügyfélnek ismételten kérnie kell nyilvántartásba vételét. Amennyiben az ügyfél egyértelmûen azonosítható, akkor korábbi regisztrációs számát kapja vissza.





Annak is érdemes regisztráltatnia magát, aki nem vesz igénybe támogatást?



Igen. A nyilvántartásba vétel után az ügyfél bármilyen, az MVH-val kapcsolatos eljárás során már regisztrált ügyfélként tud eljárni, ami megkönnyíti számára az ügyintézést.





Hogyan kapcsolódik az ügyfél-regisztráció a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszerhez (MePAR)?



A nyilvántartásba bekerülõ ügyfelek részére kiküldésre kerül az ügyfélblokk adatlap, amelyen az ügyfél bejelenti a MePAR szerinti fizikai blokkjait. Az adatok bejelentése a Kormányrendelet szerint nem kötelezõ. Azok, akik 2003.december 20-ig visszaküldik a rájuk vonatkozó blokkazonosító adatokat, a 2004.évi területalapú támogatásokhoz szükséges kérelemcsomagokat személyre szólóan megkapják. Ez az eljárás segíti és meggyorsítja az ügyfél számára az ügyintézést.

A Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR)





2003. július 1-jével alakult meg hazánkban a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), amely az uniós mezõgazdasági és vidékfejlesztési célú támogatások lebonyolítását végzi majd. A támogatások fogadására történõ országos felkészülés része a megfelelõ földterület-azonosítási rendszer kiépítése is, a szükséges térképi és térinformatikai háttér megteremtésével együtt. A felkészülés biztosítja, hogy a gazdálkodók a támogatási kérelemhez csatolt térképek segítségével azonosítani tudják az általuk hasznosított mezõgazdasági táblákat.





Mi a MePAR?



A Mezõgazdasági Parcella (tábla)Azonosító Rendszer (MePAR)a földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere. Kizárólagos abban az értelemben, hogy a földterülethez kapcsolódó részben vagy egészben Európai Uniós támogatások igénylése során csak ennek az azonosítási rendszernek az adatait lehet használni. Az ilyen jellegû támogatások igénylésekor semmiféle más nyilvántartás (pl.: az ingatlan-nyilvántartás)adatait a MePAR adataival szemben nem lehet figyelembe venni, legyenek azok a mezõgazdasági táblák elhelyezkedésére, azonosító számára, vagy éppen a tábla területére vonatkozó adatok. A MePAR-t a kérelmezéskor maguk a gazdaságok, a kérelemkezelés és az ellenõrzés során pedig a hivatal használja. A MePAR használatát azonban a gazdálkodóknak is meg kell ismerniük.





Miért van szükség az uniós támogatásokhoz erre a táblaazonosító rendszerre?



Alapvetõen azért van szükség erre a rendszerre, mert az Európai Unió vonatkozó jogszabályai az érintett támogatások vonatkozásában kötelezõ jelleggel elõírják. A 2004-es támogatási évtõl a MePAR biztosítja a földterülethez kapcsolódó támogatások alapját képezõ mezõgazdasági táblák helyének egyértelmû azonosítását, valamint adataival segíti területük egyszerû és pontos meghatározását. Térinformatikai rendszerben és nyomtatott térképeken, térképhelyes légifelvétel-háttérrel megjelenítve állnak majd rendelkezésre a kérelmezéshez szükséges és az azt segítõ adatok.





Mi a mezõgazdasági tábla?



A mezõgazdasági tábla (más néven mezõgazdasági parcella) egy olyan összefüggõ mezõgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelõ egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt. (A táblaképzés szempontjából egyetlen „növényfajnak ”tekintjük a kevert vetést, a pihentetett terület növényborítását és a mezõgazdasági területek erdõsítési programjában résztvevõ területek erdõállományát is.)Külön kell feltüntetni a kukorica-, silókukorica- és vetõmagkukorica-táblákat.)



A mezõgazdasági tábla a földterülethez kapcsolódó támogatások esetében az úgynevezett azonosítási alapegység, vagyis minden gazdálkodónak ilyen táblánként kell megadnia támogatási kérelmében az általa hasznosított mezõgazdasági földterületet.



A mezõgazdasági tábla legfontosabb jellemzõje, hogy a föld használójához, megmûvelõjéhez kötõdik, nem pedig a tulajdonoshoz. (Természetesen, ha valaki tulajdonosként mûveli földjét, ô egyben földhasználó is.) Másik fontos tulajdonsága, hogy a ténylegesen mûvelt terület alapján határozható csak meg, tehát területébe nem számítható bele pl. a mûvelt terület és az út közötti nem hasznosított terület. A mezõgazdasági táblák harmadik fontos tulajdonsága, hogy évrõl évre változnak a gazdálkodás jellegének és a vetés szerkezetének megfelelõen (pl. vetésforgó esetén ugyanazon a fizikai földterületen más és más mezõgazdasági tábla lesz évrõl évre). A földterület-azonosítás viszonyítási kerete a fizikai blokk, ami a mezõgazdasági tábláknál nagyobb egység. Ennek oka, hogy hazánkban az egyes földterületek használói, a mûvelt növény, illetve a mûvelés határai sok területen évente váltakoznak, ezért a táblánkénti nyilvántartás elképzelhetetlen, hiszen ezeket a változásokat folyamatosan nyomon kellene követni. Ezért alkalmaznak Európa-szerte a tábláknál tágabb, és idõben kevésbé változékony határokkal rendelkezõ egységeket, blokkokat a táblák azonosításának hivatkozási alapjául.





Mi a fizikai blokk?



A mezõgazdasági táblák nagyobb tömbökben, ún. fizikai blokkokban helyezkednek el. A fizikai blokk a mezõgazdasági mûvelés szempontjából idõben állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl. utak, vasutak, csatorna, töltés, erdõszél stb.) rendelkezik, és többnyire azonos típusú mûvelés alatt lévõ földterületeket (pl.: szántó, gyep, ültetvény, erdõ stb.) foglal magába. Egy fizikai blokkban általában több mezõgazdasági tábla van, és területét több gazdálkodó is mûvelheti. A blokkok országosan egyedi azonosítóval vannak ellátva, tehát egy blokkazonosító segítségével azonnal kideríthetõ a blokkra vonatkozó valamennyi adat (pl.: hol helyezkedik el, mekkora a területe stb.).



A fizikai blokkokat a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), illetve az MVH megbízásából a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) alakította ki az egész országra kiterjedõen. A fizikai blokkon belül a különbözõ mezõgazdasági hasznosítások (pl.: szántó, gyep, ültetvény, erdõ, halastó, mozaikos mûvelés stb.), valamint a beépített és infrastruktúrának használt területek vannak elkülönítve. A blokk és belsõ, elkülönített részei határainak rögzítése korszerû eljárásokkal (légi- és ûrfelvételek feldolgozásával) és helyszíni adat-felvételezéssel történt.





Hogyan tájékozódunk a MePAR táblaazonosító rendszerben?



A mezõgazdasági táblákat az erre a célra elkészített térképeken, az ún. MePAR blokktérképeken lehet megtalálni, a hivatkozási alapegységként használt fizikai blokkok segítségével. A mezõgazdasági táblákat a fizikai blokkon belül kell majd azonosítani és bejelölni. A gazdaságok ez év õszén és jövõ tavasszal találkoznak a MePAR blokktérképekkel. Novembertõl lehet majd megtekinteni a falugazdász területközpontokban, illetve az önkormányzatoknál azokat az áttekintõ blokktérképeket, amelyek egész településeket, illetve körzeteket mutatnak be. Az áttekintõ térképeken könnyûszerrel azonosíthatók az egyes gazdákhoz tartozó mezõgazdasági földterületek, a térképhelyes légifelvétel-háttéren ugyanis nagyon könnyen felismerhetõek az állandó földfelszíni elemek (utak, épületek, csatornák, erdõs részek stb.), melyek alapján a fizikai blokkok és az azokon belül elhelyezkedõ mezõgazdasági táblák azonosítása már egyszerû és egyértelmû.





Mit jelent egy blokk támogatható területe?



A fizikai blokkon belül azon területek összessége adja a blokk támogatható területét, amelyekre földterülethez kapcsolódó támogatás jogosan igényelhetõ. Ezt a területet úgy kapjuk meg, ha a blokk összterületébõl kivonjuk az igénylésre nem jogosító területeket. Az ilyen nem támogatható területek egyértelmûen el vannak különítve a térképeken. A nem támogatható területek leggyakoribb esetei a különféle lakó-és gazdasági épületek, illetve a blokk területére esõ kisebb facsoportok, csatornák.





Hogy ismerkednek meg a gazdálkodók az uniós támogatásokkal, a kérelmezéssel és a táblaazonosító rendszerrel?



A mezõgazdasági területhez kötõdõ uniós támogatásokat az MVH-tól kell majd igényelni. Annak érdekében, hogy az igénylés minél gördülékenyebben történjen, az FVM és az MVH az õsz folyamán nagyszabású tájékoztatási, felkészítési programot szervez. A tájékoztatási program részleteirõl a gazdálkodók az MVH megyei kirendeltségein, valamint az országos és helyi sajtón keresztül a közeljövõben értesülhetnek.





Hogyan jön létre a gazda-blokk kapcsolat?



A gazdálkodóknak 2003. novemberétõl meg kell nézniük az áttekintõ blokk-térképeket a falugazdászoknál és az önkormányzatoknál. Minden regisztrált gazdálkodónak meg kell adnia az általa teljesen vagy részben mûvelt fizikai blokkokat. Ezeket az adatokat az ügyfél-regisztrációs rendszer GAZDA-BLOKK ADATOK LAPJA címû nyomtatványán kell benyújtani a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.





Miért van szükség arra, hogy az MVH még 2003-ban megtudja, hogy mely gazdálkodó hol és mekkora területet mûvel?



A 2004. évi kérelmezéshez a támogatási kérelemcsomagban lesznek a gazdaságra szabott színes, A/3-as méretû egyedi blokktérképek. Ezek az egyedi blokktérképek egy-egy fizikai blokk ábrázolására szolgálnak. Ezeket kell majd a gazdálkodóknak a kitöltés után visszaküldenie a támogatási kérelem részeként az MVH-nak. Ahhoz azonban, hogy minden gazdaság a saját mûvelt területérõl (az általa hasznosított fizikai blokkokról) kapjon egyedi térképet, szükséges már most tudni, hogy egy regisztrált gazda melyik fizikai blokkokban mûvel.



A gazda-blokk adatok lapján 2003-ban meg kell adni azoknak a fizikai blokkoknak az azonosítóját, ahol a mûvelés folyik, az egyes blokkokban használt összes szántóterületet, gyepterületet, és az egyéb hasznosítású területeket hektárban. Abban az esetben, ha több területet neveznének meg egy blokkra a gazdálkodók, mint amennyi lehetséges, segítségképpen még a 2004-es kérelmezés elõtt tájékoztatást kapnak, hogy ezt a hibát jövõre „élesben” már ne kövessék el, tehát a támogatás kézhezvételét pontatlan adatok szolgáltatásával ne nehezítsék. Ha a gazda-blokk adatlap kitöltése után a kérelmezõ gazdasága új területtel, blokkal bõvül, az MVH-tól pót-blokktérképet kérhet majd.





Milyen információkat tartalmaz az egyedi blokktérkép?



Az egyedi blokktérképen fel vannak tüntetve egy-egy fizikai blokk és azon belül, az ott meghatározó mûveléstõl eltérõ és a támogatásra nem jogosító területek határvonalai. A lehatárolt területekhez tartozó területadatok: a támogatható és nem támogatható területek mérete hektárban és a blokkazonosító. A blokktérkép háttere a tájékozódást jól biztosító színes, térképhelyes légi- vagy ûrfelvétel. Az egyedi blokktérképen feltüntetjük azt is, ha a blokk területe valamely területileg meghatározott támogatástípusra jogosult. Ilyen lehet például a „Kedvezõtlen Adottságú Területek ” támogatása.





Mire használja a MePAR-t az MVH a kérelmezésen kívül?



A MePAR területadatainak felhasználásával végzi majd el az MVH a kérelmek ellenõrzésének bizonyos lépéseit. A hibás, jogtalan területi túligénylések kiszûrésén az összes beérkezett kérelem átmegy majd. Az egy blokkra érkezett kérelmekben összes megjelölt terület nem haladhatja meg a blokk támogatható területét. A blokkokhoz kötött területi jogosultságokat is ellenõrizni fogja az MVH minden kérelemnél. A kérelem részeként visszaküldött blokktérképeken feltüntetett mezõgazdasági táblák rajzai alapján lehet majd az azonos táblára érkezõ kettõs igényléseket is kiszûrni. A számos ellenõrzési lépés közül a blokktérképek a terepi ellenõrzésnél is segítséget nyújtanak majd.





Ingyenesek lesznek-e a blokktérképek vagy térítést kell értük fizetni?



A kérelemcsomag részeként küldött blokktérképek térítésmentesek. Saját, vagy nem az ügymenetben kötelezõ használat céljára a térképekért fizetni kell. A térképek szolgáltatási díjait egy, a közeljövõben megjelenõ FVM rendelet szabályozza majd.





Milyen gyakran és hogyan lesznek a blokktérképek felújítva?



A blokktérképeket az MVH a FÖMI közremûködésével évente programszerûen felújítja. Az ország területének 1/3-ára készül minden évben új légi felvétel. Ennek alapján a blokkok átvizsgálása és szükség szerinti felújítása megtörténik. Az ország másik 2/3-án a gazdálkodóktól és az MVH-tól érkezõ bejelentések alapján történhetnek majd változtatások szükség szerint. Mindezekkel biztosítható, hogy a blokkokat érintõ változások a megfelelõ ütemben nyomon követhetõek legyenek.





Mikor élhet a blokkot illetõ bejelentéssel a gazdálkodó?



Ha a gazdálkodót, az ügyfelet a támogatási eljárás során a blokk-kialakítás miatt érdeksérelem érné, bejelentést tehet. A bejelentéseket az arra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani az MVH illetékes megyei hivatalához. A következõ évi kérelmezéshez az évente május 1-ig benyújtott bejelentésekben foglalt, az MVH által elfogadott változások kerülnek átvezetésre.





Milyen kötelessége van a gazdálkodóknak, ha a MePAR rendszert érintõ változtatást végez?



A kérelmezõ köteles az MVH felé bejelenteni az általa végrehajtott illetve az õt érintõ, a fizikai blokkhatárral vagy a blokkon belüli támogatható területek határaival kapcsolatos változásokat. A bejelentést az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az MVH illetékes megyei hivatalához. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit a kérelmezõ viseli.





Varga Gábor