MENÜ

Mentesítési programok sertéstelepeken

Oldalszám:
2013.02.19.
( I. Az orsóféreg-gyérítés jelentõsége és lehetõsége)

Hazai körülmények között a háztájiban és a nagylétszámú sertéstelepek túlnyomó többségében az orsóféreg (Ascaris suum) fertõzöttség gyengébb-erõsebb mértékben elõfordul. A Budapesti Sertésvágóhídon 1959-ben végzett felmérés azt mutatta, hogy a vizsgált sertésbelek 27,9 %-a tartalmazott orsóférgeket, ami 5,6 millió kg élõtömeg veszteséget és akkori áron 84 millió Ft kárt jelentett. Az Országos Állategészségügyi Intézet ugyanakkor közölt vizsgálati adataiban az orsóféreg peték elõfordulása sertés bélsárban 41 %-os volt. A vizsgálati anyag az ország különbözõ területeirõl és vegyesen, fiatal és idõs állatokból származott.
Az USDA 1979-es adata szerint az Ascaris fertõzöttség az USA-ban 85 %-os volt és a takarmányértékesítés csökkenése által okozott kár meghaladta a 86 millió dollárt. Hasslinger 1985-ös németországi közlése alapján az Ascaris fertõzöttség legmagasabb a hízók és vágósertések körében (82,1 %), míg a malacoknál és választott süldõknél az 53 %-ot éri el, és legalacsonyabb (28,1 %) a tenyészsertéseknél.

A több év alatt végzett felmérésem alapján a 155 vizsgált sertéstelep 78 %-ában enyhébb-súlyosabb orsóféreg fertõzöttség van jelen. A különféle hasznosítási- és korcsoportok közül a hízó állomány és a többnyire ezekbõl kiválogatott tenyésztésre szánt kocasüldõk fertõzöttsége volt a legerõsebb.

Az orsóféreg fertõzöttségre irányuló felmérés adatai (A fertõzöttség mértéke kor és hasznosítás szerint)
  Vizsgált (db) Fertõzött (db) Fertõzött (%)
Vemhes koca 3857 210 5,5
Szoptató koca 2526 126 5,0
Kocasüldõ 2918 462 15,8
Tenyészkan 948 39 4,1
Malac 902 11 1,2
Hízó 3307 439 13,3
Összesen 14458 1287 8,9


Ez a viszonylag alacsony fertõzöttség is jelentõs gazdasági kárt okoz azáltal, hogy a fertõzött hízók napi testtömeg gyarapodása 2 %-kal, takarmányértékesítése pedig 5 %-kal marad el a nem fertõzött társaikénál. Az adatokat Stewart 1996-os vizsgálataiból ismerjük, de más kutatók is hasonló eredményekrõl számoltak be. 1997-ben az aktuális táp- és felvásárlási árakat figyelembe véve - a vágóhídon levágott sertések száma alapján - az orsóférgesség miatt elmaradt hasznot 755 millió Ft-ra becsültük (A Sertés 1999/3.) Ebben nincs benne a gazdaságok saját vágása és a háztájiban levágott hízóknál okozott kár!

A fertõzöttség természetesen hátrányosan befolyásolja a tenyészállatok szaporasági mutatóit, valamint a született malacok természetes ellenálló képességét és növekedési erélyét is. A természetes ellenálló képesség csökkenése fogékonyabbá teszi a sertéseket a különféle betegségek iránt. Egyre nagyobb figyelmet érdemel és nem elhanyagolható az orsóférgességnek az a negatív hatása, amellyel az egyes fertõzõ betegségek (Aujeszky-féle betegség, mycoplazmózis, parvovirus, stb.) elleni immunizálási programok sikerét veszélyezteti.

Egy sertéstelepen az Ascaris suum által okozott fertõzöttség mértékét csökkenteni, és késõbb a mentességet elérni csak akkor lehet, ha a telep tenyésztési, tartási és takarmányozási technológiáját konkrétan ismerjük. A mentesítés megkezdése elõtt a telep fertõzöttségi állapotát fel kell mérni. A bélcsatornában élõsködõ féreg által termelt peték az ürülékkel kerülnek a szabadba, ahonnan ismét az állatok szervezetébe kerülve újra fertõzhetik azokat. Az ürülék (bélsár) vizsgálatával a fertõzött egyedek kimutathatóak. Az ilyen irányú felmérésnek ki kell terjedni a vemhes és a szoptató kocákra, a tenyésztésbe állítandó kocasüldõkre és hizlaldában lévõ állatokra. Ott, ahol mód van rá, célszerû ezt kiegészíteni a vágóhídon levágott állatok szerveinek (máj, tüdõ, vékonybél) vizsgálatával is.

A fertõzöttségi adatok és a technológia ismeretében meg lehet határozni azokat a pontokat, ahol gyógyszeres és egyéb beavatkozásokkal a fertõzõdési láncot meg tudjuk szakítani, illetve a környezetnek orsóféreg petékkel való szennyezõdését tudjuk csökkenteni.

Folyamatábra

Alapelv, hogy a fertõzött vemhes kocákat és kocasüldõket csak elõzetes gyógyszeres kezelés és a testfelület orsóféreg petéktõl való megtisztítása után szabad a tiszta elletõbe telepíteni!

Fertõzött telep esetén a süldõket a hizlaldába telepítés elõtt ismét gyógyszeres kezelésben kell részesíteni. A hizlaldában végzett gyógyszeres beavatkozásnál az élelmezés-egészségügyi várakozási idõt be kell tartani. A gyógykezelés költségét növeli a késõi hizlaldai kezelés a nagyobb testtömeg miatt.

A tenyészkocák pótlására beállított (saját állományból, vagy idegenbõl hozott) kocasüldõket a vemhesítõ istállóba telepítés elõtt kell gyógykezelésben részesíteni és a testfelületükrõl a petéket eltávolítani.

A tenyészkanokat - fertõzöttségük esetén - 60 naponként kell gyógykezelni, testfelületüket lemosni és tiszta, fertõtlenített boxba helyezni addig, amíg a többször ismételt koprológiai vizsgálat a mentességüket nem igazolja.

A gyógyszeres beavatkozásoknál minden esetben a praeimmaginális dehelmintizáció elvének megközelítésére kell törekedni. Ez azt jelenti, hogy a gyógykezelések idõpontját úgy kell megválasztani, hogy petét üríteni képes (ivarérett nõstény) férgek ne fejlõdhessenek ki a két kezelés között eltelt idõ alatt.

A fertõzöttség csökkentéséhez többféle hatóanyag és gyógyszerforma áll rendelkezésre. A használandó gyógyszer megválasztása több dologtól, így a telep személyi, tárgyi és anyagi feltételeitõl függ. A több mint 30 készítmény takarmányba keverhetõ por, granulátum és premix, egyedileg szájon át adható szuszpenzió vagy injekció formájában szerezhetõ be.

Az eredményes program alapja a kiválasztott gyógyszer megfelelõ adagjának elõre meghatározott rendszerességgel történõ alkalmazása mellett a telep higiéniai állapotának javítása (pl.: a trágya rendszeres és gyakori eltávolítása; az eszközök tisztítása; stb.), a telep járványtani zártságának biztosítása és a beavatkozásunk eredményének rendszeres ellenõrzése koprológiai és vágóhídi vizsgálatokkal.

Egy korábban fertõzött telep „mentességét” esetenként több évig tartó munkával lehet elérni, amelynek költség-haszon számítását (figyelembe véve a forintban nem kifejezhetõ negatív hatásokat is) célszerû elõre elvégezni. Az ötletszerûen végrehajtott egy-egy gyógykezelés nem vezet eredményre, csak a költségeket növeli.

(Dr.Merényi László)