MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

A borstabilizálás és érlelés összefüggései

Stabilizálás szempontjából a boroknak többféle követelménynek kell megfelelni. Így az oxidációs károsodás, a kristályos kiválások a fémes törések, a fehérjezavarosság és a mikrobiológiai zavarosságok elkerülése a cél. Mivel a bentonitos derítéssel a fehérje stabilizálás biztosítható, valamint a fémes törések megfelelõ eszközök (saválló fém, vagy mûanyag) alkalmazásával megelõzhetõ így a stabilizálás döntõen a borkõkiválás és a mikrobiológiai elváltozások megelõzésére korlátozódik. A borkõkiválás természetes folyamat, amelyet több tényezõ befolyásol

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

A nitrogén mûtrágyák hasznosulása és talajra gyakorolt hatása

A növényi tápelemek közül a nitrogén jelentõségét nem kell hangsúlyozni. A termés mennyiségét és minõségét egyaránt látványosan befolyásolja, mivel nélkülözhetetlen alkotórésze számos olyan szerves molekulának melyek meghatározó szerepet játszanak a növények élettani folyamataiban.

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

A paradicsom rossz terméskötõdésének okai

Késõ õsszel, télen és kora tavasszal a hajtatásban a kedvezõtlen klimatikus viszonyok, mindenek elõtt a fényhiány miatt, gond szokott lenni a paradicsom virágzásával és terméskötõdésével. Nem fejlõdnek ki a virágok, nem képzõdik bogyó, vagy ha igen, akkor csak nagyon apró üreges terméseket hoz a paradicsom De nemcsak a kedvezõtlen fény, számos más tényezõ is akadályozhatja a megtermékenyülés és a termésképzés folyamatát, és elõsegíti a növény fejlõdésének túl erõs vegetatív jellegét. A növények fejlõdésére vegetatív és generatív hatást kifejtõ tényezõk a következõk:

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

A szõlõültetvények termõegyensúlya

Bevezetés A szõlõkultúra kialakulása szorosan összefügg a metszéssel. A legenda szerint a kecske vezette rá az embereket a metszés jelentõségére. A szõlõskertben egy télen szinte tövig rágta a vesszõket. A következõ esztendõben az elcsüggedt gazdák csodálatára a rövid csonkokból erõteljes hajtások, rajtuk hatalmas fürtök fejlõdtek.

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások

Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások mértéke 2003. évben 72,2 milliárd Ft, 10,7%-kal több, mint 2002. évben volt. Ezen belül az agrárhitelek kamattámogatására 13,9 milliárd Ft fordítható. Újszerû a magángazdálkodók birtokfejlesztési hiteleinek kamattámogatása, melyre 2,7 milliárd Ft használható fel.

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

Intenzív körteültetvények metszése

Alakító metszés A törzs a gyümölcsfa gyökérnyaki részétõl az alsó koronaelágazásig terjed, s így a gyökérrendszert és a koronát köti össze. A törzs szállítja a gyökérzet által felvett vizet, szervetlen tápanyagokat, valamint az asszimiláták egy részének raktározása szintén itt történik. Szabvány szerint a gyümölcsfák törzsmagassága az alábbiak szerint alakul: bokor törzs 30-50 cm, alacsony törzs 60-80 cm, közepes törzs 90-120 cm, magas törzs 130-150 cm. A törzsmagasság részben meghatározza a rajta kialakítandó koronaformát is

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

Koratavaszi határszemle - áttelelõ szántóföldi kultúrák állapotminõsítése

Amint a hó eltakarodott, a növénytermesztõ egyik fontos teendõje a határszemle. Célja annak alapos felmérése mit hagyott maga után a tél, melyek a legsürgõsebb talajmunkák, milyen állapotban vannak az áttelelõ kultúrák, mit hogyan és milyen mértékben kell fejtrágyázni, el lehet-e kezdeni a kora tavaszi vetésû növények vetõágy elõkészítését, majd a vetést.

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

Szövetkezések, szervezõdések támogatása

Ezen a jogcímen a 2002. évi 1,5 milliárd Ft állami támogatással szemben 2003. évben 3,7 milliárd Ft használható fel. Újszerû támogatási forma a termékpályás termelõi csoportok támogatása, amely mûködtetésére 1 milliárd Ft került elkülönítésre. Egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatástnyújtó szövetkezések (BÉSZ-ek) és egyéb gazdálkodói szervezetek támogatása

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

Terményszárításról - Mindenkinek

A gabonaszárítás jelene és jövõjeA szárítástechnika alapjai1. részAz 1960-as, -70-es évek nem csupán a szántóföldi termelés gépesítésében hoztak igen jelentõs fejlõdést, de megújultak, (vagy még inkább ekkor alakultak ki) a nagyüzemi szárító-tároló telepek is, amelyek még ma is meghatározzák az ország ilyen irányú kapacitásait. Ezek alatt az évek alatt közel 1.200 db B-1-15, mintegy 100 db DSZP, mintegy 150 db Sirokkó és közel 400 db többféle egyéb szárítótípussal épített telep kezdte meg mûködését.

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

Területalapú támogatás

Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatásokra a 2002. évi 65,2 milliárd Ft-tal szemben 2003. évben 72,2 milliárd Ft használható fel. Ezen belül a területalapú támogatásra fordítható összeg 9 milliárd Ft-tal nõ, és 2003. évben eléri a 27 milliárd Ft-ot.

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növénytermesztés

Trágyázás hatása az õszibarack rügyek téli fagykárosodására

Ezen eredményeink nem az idei, hanem egy korábbi szigorú tél végén születtek. A lehûlés mértéke a kísérlet évében nem volt olyan erõs, mint a 2001/2002. téli idõszaké. Sajnos az elõzõ tél (különösen Csongrád megyében) nemcsak a termõrügyeket pusztította, hanem a hajtórügyeket és a fás részeket is. A 2003. januári minimumok is sok helyen kritikus értéket értek el. Az õszibarack esetében a mélynyugalmi idõszakra vonatkozó T50-es értékként (a termõrügyek felét elpusztító fagy) a -20, -23 Co-ot tekintik irányadónak, amit a fák kondíciója, az õszi idõjárás és a fajta érzékenysége is befolyásolhat. Csak reménykedhetünk, hogy a múlt évi károk nem ismétlõdnek meg.