MENÜ

Trágyázás hatása az õszibarack rügyek téli fagykárosodására

Oldalszám:
2013.02.19.
Ezen eredményeink nem az idei, hanem egy korábbi szigorú tél végén születtek. A lehûlés mértéke a kísérlet évében nem volt olyan erõs, mint a 2001/2002. téli idõszaké. Sajnos az elõzõ tél (különösen Csongrád megyében) nemcsak a termõrügyeket pusztította, hanem a hajtórügyeket és a fás részeket is. A 2003. januári minimumok is sok helyen kritikus értéket értek el. Az õszibarack esetében a mélynyugalmi idõszakra vonatkozó T50-es értékként (a termõrügyek felét elpusztító fagy) a -20, -23 Co-ot tekintik irányadónak, amit a fák kondíciója, az õszi idõjárás és a fajta érzékenysége is befolyásolhat. Csak reménykedhetünk, hogy a múlt évi károk nem ismétlõdnek meg.
Nemcsak a -20 Co-alatti minimumok jelentenek veszélyt. Már a -12, -14 Co-is hasonlóan kockázatos lehet, ha megelõzõen egy vagy több melegebb (plusz 8-10 Co) periódus feloldja a növények mélynyugalmát. Sajnos a Kárpát medence klímájában megvan a lehetõsége az ilyen felmelegedéseknek már decemberben és januárban is, és ugyanakkor nem ritka a -10 Co alatti februári lehûlés sem.

Ezen kockázati tényezõk mérsékelhetõk, ha a hõingadozásnak kevésbé kitett termõhelyre ültetik a gyümölcsöst, pl. az Alföld gyorsan melegedõ homokjával szemben a dombvidékre. A fajták eltérõ tûrõképessége mellett a fák télre való felkészültsége (hajtás beérés, elegendõ tartalék szénhidrát), egészségi állapota, tápelem ellátottsága is szerepet játszanak a kár mértékében. A tápanyag ellátottságnál a hangsúly az arányosságon van. Ugyanis pl. hiányos nitrogénszint esetén elõnyös a nitrogén trágyázás a fagytûrésre, mert a lombozat aktívabb asszimilációjából jut elegendõ a tartalék tápanyag képzésre is. Ugyanakkor a szükségesnél bõségesebb nitrogén adag használatakor a növény szöveti szerkezete is fellazul, a fokozott fiziológiai aktivitás miatt a fák késõbb kerülnek nyugalmi állapotba, vagy a kora õszi fagy "megzavarja" a téli felkészülést. Hasonló következménye lehet az erõsen csapadékos, enyhe, hosszú õsznek is, vagy a probléma nagyobb, ha ez sok nitrogénnel is társul.



Kísérletünk elsõsorban a kálium trágyázás kedvezõ hatását igazolja a téli fagytûrés javításában. A termõkorú Dixired fák rügyeit hosszú, egyenletes nyugalmi idõszak végén vizsgáltuk. Ezalatt - 22 Co volt a legalacsonyabb hõmérséklet. A K1 kezelésû fák a telepítés elõtt 1200 kg K2O/ha-nak megfelelõ kálisót kaptak a talajforgatással bekeverve. A K2 esetén ennek háromszorosát adagoltuk. A nitrogén alapadag évente, tavasszal kiszórva 75 kg N/ha-t jelentett, míg a nagy dózisnál ennek a négyszeresét kapták a fák.



A trágyázás hatása az õszibarack termõrügyek fagytûrésére
Kezelés jele 0 N1 N4 K1 N4K1 K2 N4K2
Fagykár % 27,5 28,2 30,0 20,6 22,2 17,4 20,1


Az adatok szerint az N/K arány vagy a nitrogén trágyázás negatív hatása nem szignifikáns, de elég következetes tendenciával jelzi a megfelelõ kálium trágyázás mellett tápelem arány fontosságát is.

Ha a trágyázási kezeléstõl eltekintve a lomb kálium tartalma szerint hasonlítjuk össze az adatokat, akkor az 1. ábrán látható lineáris összefüggést kapjuk.

A fák kálium ellátottságának javulásával csaknem felére csökkent a károsodott virágrügyek száma. Természetesen a tápláltság és azon belül is a kálium csak egy része a befolyásoló tényezõknek. Az õszibarack mindenképpen az érzékenyebb gyümölcsfajaink közé tartozik. Lényeges különbség van még a csonthéjas fajok között is. Azonos évben és hasonló körülmények között lévõ meggy trágyázási kísérletünkben nem fordult elõ említésre érdemes rügykárosodás.

Lényeges a harmonikus tápanyag ellátottság megvalósítása, ahol elõször a minimumban lévõ tényezõt kell korrigálni és ezzel arányosan változtatni a többit. Az ismertetett kísérletünkben a fák alapvetõen káliumhiányosak voltak. Így a nitrogén adagolása - az abszolút K-hiány mellett - a relatív kálium hiány elõidézésével tovább rontotta a helyzetet.

Az eredmények alapján az õszibarackfák levelében augusztus elején mérve 2,7-3,3 % kálium tartalmat és 1-1,3 N/K arányt tartunk kedvezõnek.



Dr. Szûcs Endre

Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.

1223 Budapest, Park u. 2.