Növényvédelem

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növényvédelem

A búza precíziós gyomszabályozása

A gyomszabályozás kifejezés használata a kalászos gabonáknál, közöttük a legfontosabb kultúra, a búza esetében helyesebb és idõszerûbb is, mint a régebbi gyomirtás szóé. Ugyanis a búza sûrû állományú, megfelelõ agrotechnika mellett jó gyomelnyomó képességû, ezért akár vegyszeres gyomirtás nélkül is termeszthetõ, ami természetesen a legritkább esetben jelent teljes gyommentességet. Az alacsony, néhány százalékos gyomosodás elfogadható, ha azt nem veszélyes gyomfajok alkotják. Az USA-ban a gabona területek csak mintegy 10-20 %-án végeznek vegyszeres gyomirtást, Nyugat-Európában ez az arány 40-60 %.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növényvédelem

A KUKORICA KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI

A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a betegséget okozó kórokozók, valamint a víz, tápanyag és fény elvonásával a gyomnövények. A kukoricát egészséges növénynek tartottuk. Napjainkban megszaporodott a kártevõ állatok és kórokozók fajszáma. Újabb veszélyt jelentenek a magas hõmérsékletû nyarakon a gyapottok bagolylepke és a honosodás folyamatát élõ amerikai kukoricabogár. Gradáció esetén visszatérõ szerepe van a terricol rovarlárváknak (drótférgek, pajorok), a vetési bagolylepkének és a levéltetveknek. A kórokozók közül a fuzáriumokkal minden évben számolni kell.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növényvédelem

ALMA ÉS KÖRTE VARASODÁSA

A venturiás varasodás az alma és a körte egész évi védelmét alapvetõen meghatározza. A fajták érzékenysége között nagy különbség van. Varasodásra fogékony a Jonathan, Starking, Golden Delicious, Cox narancs renett, McIntosh és a Kovauguszt. A Golden Deliciosus keresztezésével nemesített Charden és a Smoothee lényegesen kevésbé fogékony mint az alapfajta. A Goldstar, Freedom, Lena, Prima, Rajka, Rubinola, Topaz és a Németországban nemesített, elsõsorban ipari feldolgozásra alkalmas „RE” fajták mint a Reanda, Reglindis, Releika, Relinda, Remo, Renora, Resi, Rewena varasodás rezisztens alma fajták. A varasodásra való fogékonyság miatt néhány régi fajta, mint az Arabitka, Avranchesi jó Lujza, Liegel vajkörte, Erdei vajkörte és a Napóleon vajkörte a termesztésbõl már kiszorult. A termesztett körtefajták közül varasodásra fogékony a Hardenpont téli vajkörte, Diel vajkörte, Téli esperes, Nyári Kálmán és a Vilmos körte. Közepesen fogékony az Aromata de Bistrica, a Bosc kobakja, Pap körte, Serres Olivér, Mirandino rosso és a Tongre.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növényvédelem

Csonthéjas gyümölcsfák növényvédelmi elõrejelzése

A tavaszi hóolvadás után a gyümölcsösökben elõ kell készíteni a fákat a vegetációs idõszakra. Növényvédelmi szempontból, az egyik feladat az õsszel lehullott lombozat összegyûjtése és megsemmisítése. A kéreg alatt telelõ károsítók pusztításához, kéregkaparást végezhetünk. A csonthéjasok metszésének idõzítése, azért igényel odafigyelést, mert a gutaütés betegségéért, részben felelõs baktérium, a nyugalmi idõszakban fertõz. Ezért a metszést a tavaszi felmelegedés után, és a metszõolló fertõtlenítésével végezzük. A rágcsálók, és a vadak, vagy az idõjárás okozta sebek felületét tisztítsuk meg, kaparjuk ki a mézgafolyást és szennyezõdéseket, -folyamatosan fertõtlenített eszközökkel- és kezeljük a fákat sebfertõtlenítõ szerekkel. A kora tavaszi elsõ permetezés az áttelelõ károsítók elleni védelmet szolgálja, réztartalmú készítményekkel.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növényvédelem

Gyommagkészlet a „láthatatlan” gyomosító tényezõ

A talajok gyomosító képességét jelentõsen befolyásolja azok gyommagtartalma, amely a nemzetközi és hazai kutatók szerint leggyakrabban 16 000-240 000 db között változik a talaj felsõ 20 cm-es rétegében m2 -ként. A 20 cm-es tartomány hazánkban a mûvelési zónát is jelenti a legtöbb esetben. Az eltérõ talajmûvelési rendszerek különbözõ hatással vannak a gyomflórára, ezzel együtt a gyommagkészletre és a magvak elhelyezkedésére. A forgatásra alapozott mûvelési rendszerek gyomkorlátozó hatása a legmarkánsabb, az egynyári gyomok mellett az évelõk fékentartására is alkalmas.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/3 > Növényvédelem

Mûszeres növényvédelmi elõrejelzés Zalában

A károsítók okozta kártételi veszélyhelyzet akkor következik be, ha kellõ tömegben fordul elõ kártevõ, illetve kórokozó fertõzõ képlete, továbbá a klimatikus körülmények kedveznek a kártételnek, fertõzésnek, ezenkívül még a termesztett növénynek kártételre és fertõzésre fogékony állapotban kell lennie.

Tovább olvasom