MENÜ

A búza precíziós gyomszabályozása

Oldalszám:
2013.02.19.
A gyomszabályozás kifejezés használata a kalászos gabonáknál, közöttük a legfontosabb kultúra, a búza esetében helyesebb és idõszerûbb is, mint a régebbi gyomirtás szóé. Ugyanis a búza sûrû állományú, megfelelõ agrotechnika mellett jó gyomelnyomó képességû, ezért akár vegyszeres gyomirtás nélkül is termeszthetõ, ami természetesen a legritkább esetben jelent teljes gyommentességet. Az alacsony, néhány százalékos gyomosodás elfogadható, ha azt nem veszélyes gyomfajok alkotják. Az USA-ban a gabona területek csak mintegy 10-20 %-án végeznek vegyszeres gyomirtást, Nyugat-Európában ez az arány 40-60 %.
Ez bizonyítja azt, hogy jó tápanyag-ellátás mellett, megfelelõ tõszám és vetési hiba mentes, jó kondíciójú búza állományokban elhagyható a vegyszeres gyomirtás, feltéve, ha a táblán nagy tömegben nem fordulnak elõ veszélyes gyomfajok (ragadós galaj, mezei acat, székfûfélék, egyszikûek stb.) és az általános gyomosodás sem erõs. Fontos szerepe van az elõbb említettek alapján a prevenciónak (tiszta, gyommentes vetõmag) és a különféle agrotechnikai eljárásoknak.

A búza és a kalászosok precíziós gyomszabályozása kapcsán nem célszerû olyan általános gyomszabályozási kérdéseket részletezni, mint a búza gyomnövényzete, és a búzában felhasználható gyomirtó szereket (herbicideket) felsorolni. Ezeket számtalan szakkönyvben és közleményben megtalálhatjuk. Az alapelvek természetesen a hagyományos technológiákéhoz hasonlóak, azzal a kivétellel, hogy nem az egész táblát kezeljük, vagy nem homogén módon kezeljük a táblát, csak ott, ahol gyomfoltok találhatók, illetve a dózist, esetleg a gyomirtószer-kombinációt változtatjuk a gyomosodásnak megfelelõen.

Az elsõ feladat annak eldöntése, hogy területünkön érdemes-e, gazdaságos-e alkalmazni a precíziós technológiát. Döntõ tényezõ a tábla mérete. Kisebb, néhány ha nagyságú táblák talaj és gyomviszonyai többnyire eléggé egyöntetûek. Nagyfokú heterogenitás, foltszerû gyomelterjedés a nagyobb, 20-30 ha feletti táblákon figyelhetõ meg leginkább. Gazdaságos lehet a precíziós védekezés kis táblákon is, de jelentõsége igazán a nagy táblaméreteknél és a nagy területen gazdálkodók esetében van.

A következõ lépés a helyi gyomviszonyok ismeretében vagy gyomfelvételezések után annak megállapítása, hogy foltszerû-e a gyomosodás, vagy nagy eltérések vannak-e a tábla egyes részeinek gyomborítottsága között. Ha ez így van, célszerû a precíziós védekezés, akkor, ha annak elõzetesen kalkulált költségei alacsonyabbak az elérhetõ gyomirtószer-megtakarításnál.



A precíziós kezelések végrehajtásának lehetõségei:



Kisebb gazdaságokban, jó gépellátottság mellett alkalmazható a valós idejû (real time, on-line) eljárás. Nyugat-Európában számos helyen folytatnak ilyen kísérleteket, amelyek során a kezelendõ területen haladó erõgépre speciális kamerák vannak felszerelve, amelyek az állományt figyelik. A kép egy számítógépbe jut, ahol az erre a célra fejlesztett szoftver különbözõ paraméterek alapján képes egyes gyomfajokat egymástól, illetve a kultúrnövénytõl elkülöníteni. Ilyenek a színárnyalatbeli eltérések, a felület víztartalmában (ez jól vizsgálható az infravörös tartományban), és a levélalakban (pl. levélszél alakja, hosszúság-szélesség arány) megnyilvánuló különbségek, különbözõ geometriai viszonyszámok. Nagy elõnye az eljárásnak, hogy a kezelés azonnal megtörténik, emberi beavatkozást nem igényel (ugyanakkor ez hátrány is lehet), valamint nem feltétlenül szükséges a helymeghatározás. Természetesen, ha GPS segítségével a pozíció adatokat rögzítjük, információk raktározhatók el a kezelés körülményeirõl, amelyek késõbb értékelésre kerülhetnek. Hátrány a kis területteljesítmény, ami az alacsony haladási sebességbõl (2-4 km/h) és a kis munkaszélességbõl adódik. További problémát jelent az esetleges légmozgás, mivel a mozgó növényzet alakparamétereinek meghatározása számos hibát okoz. Üzemi szinten még elterjedten nem alkalmazzák e módszert, de ígéretes kísérleti eredményekrõl számol be a szakirodalom.

Széria gyártású érzékelõ-számítógép-permetezõ rendszerekkel nagyon alkalmas lehet a valós idejû eljárás õszi állománykezelések elvégzésére egyes veszélyes gyomfajok ellen, pl. ragadós galaj, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, különösen, ha azok elõfordulása foltszerû a táblán.

A hagyományos tavaszi gyomirtáshoz korlátozottabb a módszer felhasználhatósága. Ugyanis a kis munkaszélesség miatt a bokrosodó gabonában a taposási kár nagyobb, sûrû mûvelõút elhelyezés nem gazdaságos. Ezen kívül a nagyobb levélfelületû, sûrûbb állományban a gyom-kultúrnövény elkülönítés is nehezebb. Ekkor a kezelés általában a sorokra korlátozódik.



A nem valós idejû (not real time, off-line) precíziós kezelés során a gyomok felvételezése, azonosítása, a döntés és a gyomirtószer-kijuttatás idõben ketté válik. Ebbõl adódnak fõ hátrányai: a munkaigényesség és az, hogy általában a felvételezéstõl a kezelésig rövid idõ áll rendelkezésre. A gyomossági értékek minden esetben rögzítésre kerülnek a pozíció adatokkal egy földrajzi adatbázisban (GIS), és a kezelést vezérlõ kijuttatási terv a szakember döntése során, tehát nem automatikusan készül.

Elõnyei elsõsorban a nagy, vagy igen nagy területteljesítmény és az emberi beavatkozás, döntés lehetõsége.

Elsõ lépésben a tábla gyomossági adatai alapján a kijuttatási terv (térkép) elkészítése a feladat. Legnagyobb teljesítménnyel a távérzékelés használható erre a célra, légi- és ûrfelvételek felhasználásával és értékelésével, aminek ma még jelentõs korlátai vannak. Ilyen a kis felbontás. A Landsat TM mûhold térbeli felbontása 28,5x28,5 m, az újabb Ikonos mûhold multispektrális módban 4x4m, ami már korlátozottan alkalmas lehet a precíziós gyomirtás céljaira. Gondot jelent a több napos visszatérési idõ, tehát a felvételek a mûhold keringése miatt egy területrõl csak bizonyos napokban készülnek. Felhõs idõben készült fotók nem értékelhetõk. A Landsat TM 7 hullámhossz tartományban készít felvételeket, amelyek korlátozottan alkalmasak az egyes növénycsoportok elkülönítésére. Viszont fajlagos költsége nagyon alacsony: a Landsat TM 185x185 km nagyságú felvétele kb. 250 000 Ft-ba kerül, ez hektáronként csupán 7,3 fillért jelent, ami 1000 ha-os területre mindössze 73 Ft. Természetesen ehhez kapcsolódva külön költséget jelentenek a felvétel kiértékelésével kapcsolatos kiadások. A jövõben az áttörést a napi visszatérési idejû, 1 m körüli felbontású hiperspektrális mûholdak fogják jelenteni, amelyek akár több száz sávban készítenek felvételeket. A képfeldolgozást végzõ szolgáltató ezekbõl alacsony fajlagos költséggel készíthet térképeket a megrendelõ tábláiról. A képkiértékeléshez mindig szükségesek a földön kijelölt tanuló területek, amelyeken a megjelölt növénycsoportok összehasonlíthatók a tábla más részein elõforduló növényzet által visszavert sugárzás értékeivel. A képelemzés elõtt a felvétel pontos földrajzi tájékozása, a leképezést terhelõ geometriai, és a domborzatból adódó hibák kiküszöbölése miatt ún. ortofotó készítése szükséges.

A légi fényképezés jóval nagyobb térbeli felbontást biztosít (akár néhány cm), viszont fajlagos költsége nagyságrendekkel nagyobb a mûholdas felvételekénél. Sajnos e célra ma még Európában hiperspektrális kamerák nem állnak rendelkezésre. A fotók feldolgozása a mûholdfelvételek kiértékeléséhez hasonló.

Jelenleg a gyakorlatban a terepi, manuális térképezés valósítható meg legkönnyebben. A mintaterek gyomfelvételezésével kapott adatokhoz a (GPS-el mért) földrajzi pozíciót hozzárendelve egy adatbázist kapunk, (ami térképként is megjeleníthetõ), amely alapján történik a gyomirtószer-kijuttatás vezérlése.

A térképet célszerûen a terepen rácshálószerû mintatér elosztásban (négyzetháló vagy sávos formában) elhelyezett mintaterek adataiból állíthatjuk elõ. A mintavételi sûrûséget úgy értéket kell megválasztanunk, hogy az a megfelelõ pontosságot a legkisebb mintaszám mellett biztosítsa, így az a legkevesebb munkával megvalósítható, gazdaságos legyen. Kísérleteink szerint közepes táblaméreteknél (20-30 ha) a 0,4-0,6 ha-os mintasûrûség 40-50 mintatér felvételezésével megfelelõ eredményt ad.

További lehetõség a tábla bejárása és a talált gyomfoltok határvonalának rögzítése GPS vevõvel. Azonban ez csak akkor hatékony, ha kis számú, nagy méretû, jól körülhatárolt gyomfoltok találhatók a táblán. Különösen évelõ fajok (mezei acat, apró szulák) felvételezésére alkalmas ez a módszer.

A térkép elkészítésére az állománykezelések elõtt csak néhány nap áll rendelkezésre. Ha viszont a következõ évre prognózist akarunk készíteni, amibõl esetleg õszi alapkezelést is tervezhetünk galaj és egyszikû gyomok ellen, már jóval több idõnk van.

Legegyszerûbben kivitelezhetõ az ún. igen-nem kezelés állandó dózissal és kombinációval, a permetezõkeret szakaszolása nélkül. Ekkor a gyomfoltokon áthaladó traktor a fedélzeten elhelyezett GPS vevõvel az aktuális pozícióját összehasonlítja a térképen megadott foltok kiterjedésével és ennek megfelelõen a foltokon be-, azokat elhagyva kikapcsolja a permetezõ keretet. Hagyományos permetezõgépeken a menet közbeni kombináció változtatásra nincsen lehetõség, a dózis is csak a permetlémennyiség szabályozásával befolyásolható. Azonban a nyomás növelésével a kijuttatott dózis kevésbé változik, viszont a cseppméret jelentõsen csökken. Speciális fúvókák alkalmazásával és üzem közben változtatott szórófej használattal a kijuttatott mennyiség megnövelt határok között szabályozható.

A legmodernebb megoldás során a permetezõgép állandó nyomáson és vízmennyiség mellett dolgozik, az egyes gyomirtószer-komponenseket külön tartályokból a tiszta vízbe adagolják a kívánt arányban és mennyiségben. Ha ez a rendszer a permetezõkeret szakaszolásával együtt mûködik, tökéletes precíziós kezelések hajthatók végre, ugyanis egészen kis foltok egyedileg kezelhetõk a szükséges arányú és dózisú kombinációval.



Jelenleg a gyakorlatban alkalmazható megoldások



Kalászosokban táblarész specifikus gyomszabályozásra legegyszerûbb lehetõség a sávokban, tankolásonként változtatható kezelések végrehajtása. Ha a táblán rácsháló elosztásban kijelölt mintatereken elvégezzük a gyomfelvételezést, és az adatokat számítógépen elemezzük, a területet bizonyos nagyságú (pl. 10 ha körüli méretû) sávokra osztva, azokon külön-külön értékelhetjük az eredményeket. Ha az egyes sávok között jelentõs gyomosodásbeli eltéréseket figyelünk meg, vagy eltérõ az uralkodó (domináns) fajok összetétele, lehetõségünk van az egyes sávokra (amelyek egy-egy tankolást jelentenek) eltérõ dózisokkal, illetve eltérõ összetételû gyomirtószer-kombinációval technológiát tervezni. E módszer elõnye, hogy a hatékonyabb kezelés és a gyomirtószer-megtakarítás GPS és automatizálás nélkül, bármely permetezõgéppel végrehajtható.

Hazánkban már rendelkezésre áll olyan rendszer, amely a GPS segítségével történõ pozícionálás alapján, helyspecifikus kezelésekhez, permetezõgépek automatizálására alkalmas. Üzemi szintû kísérletekben szuszpenziós mûtrágyák precíziós kijuttatására eredményesen alkalmazzák, elvébõl adódóan gyomirtó permetezésre is használható. Ilyen rendszer birtokában, vagy bérmunkaként végeztetve lehetõség van már a vetés elõtt, tarlókezelések formájában az évelõ egy- és kétszikû gyomok ellen foltkezeléseket végezni, amihez térkép szükséges, mely a foltok GPS vevõvel végzett körüljárásával készíthetõ el. Ugyanis az évelõ fajok visszaszorításában csak a szisztematikus, összehangolt és következetes gyomszabályozás ad megfelelõ eredményt. Ennek egy fontos eszközei a tarlókezelések. A tûzoltásszerû, egyszeri kezelés nem oldja meg a problémát.

A foltokban elõforduló mezei acat és apró szulák ellen a tavaszi gyomirtáskor precíziós kezeléssel gyomirtószer-takarékosan védekezhetünk. A foltkezelések elõnye a herbicid-megtakarítás mellett az, hogy kisebb területen, drágább és hatékonyabb kombinációkat alkalmazhatunk a foltszerûen elõforduló, nehezen irtható (galaj, vadzab stb.) gyomok ellen, ezzel alacsonyabb átlagos hektárköltséggel hatékonyan védekezhetünk e fajok ellen.