MENÜ

Mûszeres növényvédelmi elõrejelzés Zalában

Oldalszám:
2013.02.19.
A károsítók okozta kártételi veszélyhelyzet akkor következik be, ha kellõ tömegben fordul elõ kártevõ, illetve kórokozó fertõzõ képlete, továbbá a klimatikus körülmények kedveznek a kártételnek, fertõzésnek, ezenkívül még a termesztett növénynek kártételre és fertõzésre fogékony állapotban kell lennie.
Ha bekövetkezett a kártételi-fertõzési veszélyhelyzet, védekezni kell. A védekezés hatékonysága szintén három tényezõtõl függ:

  1. A készítmény (kombináció) megválasztásától
  2. A kijuttatás idõpontjától (optimális védekezési idõpont meghatározása)
  3. A kijuttatás szakszerûségétõl (egyenletes, megfolyás mentes permetlé-borítottság a kártételnek, fertõzésnek kitett növény és termés felületére).


A felsoroltak közül még a legfelkészültebb szakember sem képes az idõjárás változásait olyan gyakorisággal nyomon követni, amilyen gyakorisággal egy-egy kórokozó biológiája ezt megkövetelné.

A befolyásoló tényezõk párhuzamos értékelése csak precíz méréseken alapuló, szakmailag kifogástalan szoftver által történõ feldolgozásával lehetséges, amelynek a végeredménye a fertõzési veszélyhelyzet bekövetkezésének megállapítása. Ez pedig egyenlõ a védekezés szükségességének meghatározásával és ezen az alapon a védekezés optimális idõpontjának megválasztásával. Ezzel a növényvédelmi beavatkozások szakmailag megalapozhatók, a készítmények hatékonyságában rejlõ lehetõségek maximálisan kihasználhatók, a felesleges védekezések elkerülhetõk. Ily módon minden esetben a környezet indokolatlan terhelése elmarad és a növényvédelmi tevékenység költsége is csökkenhet.



Mindezeket felismerve a Balaton-Melléke Borvidék Hegyközségek Tanácsa a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával összefogva megkezdte Zala megyében a mûszeres növényvédelmi hálózat kiépítését a szõlõbetegségek elõrejelzésére.



Az elsõ 4 db készülék hálózati telefonos kapcsolattal rendelkezett a mérõállomások és a számítógép között.

A mérõállomások elhelyezésénél fontos szempont volt, hogy a lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenész fertõzésre leginkább hajlamosító terepadottságok mellett is legyen egy-egy készülék. A mérési adatok ezekben az esetekben vezetékes (MATÁV) vonalon jutottak el a számítógéphez. Mivel a készülékek biztonságos helyre való telepítése is a célok között szerepelt, magánházak közelében helyeztük el õket. Ezekben az esetekben a család saját telefonján keresztül kértük le a készülék adatait, ami problémákhoz vezetett a kommunikáció során.

Ezen tapasztalatokból merítve döntöttünk úgy hogy a további beszerzéseink a GSM-kommunikációval ellátott készülékek közül kerülnek majd ki, hiszen így a készülék saját telefonszámmal rendelkezik, ami az adatokhoz való korlátlan hozzáférését biztosítja a nap bármely szakában.

A következõ évben megyénk déli részén került üzembe helyezésre 2 db GSM (Pannon GSM) adattovábbítású mûszer. Ezek adattovábbítási biztonsága jobbára csak a mikrohullámú térerõtõl függ. Errõl a telepítés elõtt könnyûszerrel meg lehet gyõzõdni.



További elõnye ezeknek a mûszereknek, hogy az üzemeltetéshez saját áramforrással (napelem + akkumulátor) is rendelkeznek.

A mobiltelefon rendszerû mûszerekhez gyakorlatilag korlátlan számban kapcsolódhatnak a termelõk, ha számítógéppel rendelkeznek, így részükre az informálódás is korlátlan.

Ezek üzemeltetése során mûszaki jellegû probléma nem merült fel.

Az ilyen típusú mûszerek üzemeltetése során szerzett kedvezõ tapasztalatokból kiindulva az elmúlt év õszén újabb 6 db mobiltelefon hívású elõrejelzõ mûszer telepítése kezdõdött meg.

A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 2 db automata elõrejelzõ mûszerével együtt 2003. évtõl összesen 14 db készülék áll a szõlõsgazdák szolgálatában.



A mûszerhálózatot célszerû lenne tovább bõvíteni, hogy minden hegyközség területén legalább egy mûszer mérési adataira lehessen alapozni a védekezéseket.

A számítógép képernyõjén megjeleníthetõk a szenzorokkal (léghõmérséklet-páratartalom, csapadék, nedves levél állapot érzékelõkkel) mért adatok is.

A kissé drágább készülékek ezeken kívül szélerõsség (és szélirány, napfénytartam, talajhõmérséklet és talajnedvesség, víztelítettség) mérésére is alkalmasak.

Ezek az adatok nagyban elõsegíthetik a tápanyagutánpótlás (levéltrágyázás) és az öntözés szükségességére vonatkozó döntéseket. De természetesen szõlõ esetében a lisztharmat, peronoszpóra (és a nálunk nem jellemzõ elõfordulású feketerothadás) primér és szekunder fertõzõ képletek szóródásának realitásáról, a fertõzésveszély bekövetkezésérõl, a lappangási idõ lefolyásáról, a fertõzésveszély fokozatairól és az egyidõben zajló fertõzési ciklusok stádiumairól kaphatunk információt a szükséges gyakoriságnak megfelelõen.

Minél több mérõmûszer van egy számítógéphez csatlakoztatva, annál jobban rajzolódik ki a szaktanácsadó részére a fertõzés helyi vagy járvány jellege, amely a védekezési „stratégia” felállítása szempontjából fontos.



A védekezések sikerességéhez a termelõk mindegyikének tisztában kell lennie az általa termesztett fajták fertõzésre való fogékonyságáról (fajtaismertetõkben megtalálhatók), ill. az adott termõhelynek a mûszer elhelyezéséhez viszonyítottan a fertõzésre kevésbé, vagy nagyobb mértékben hajlamosító terepviszonyaival („széljárta vagy szélárnyékos, harmat- és ködképzõdés, égtáj szerinti fekvés, a terület lejtésének egyenletessége, stb.).

A mûszeres elõrejelzésre alapozott szõlõ növényvédelmi tevékenység eleddig sikeresnek mondható, amit bizonyít a mûszerhálózat bõvítésének a termelõk részérõl felmerülõ igénye, de leginkább az a tény, hogy a megyei sajtóban megjelent felhívások alapján 2001-ben 8 alkalommal, 2002-ben 6 alkalommal végzett kezelésekkel gyakorlatilag csak észlelési szinten elõforduló lisztharmat, peronoszpóra és alacsony (1-5 %-os) botritisz végfertõzöttség mellett sikerült megvédeni a szõlõültetvényeket.

A szõlõmolyok elleni védekezés megalapozásához a hegyközségek többségénél már a feromoncsapdák fogási eredményeire alapozott szaktanácsadás alapján került sor - a szórványosan - szükségessé vált kezelésekre (a betegségek elleni védekezésekhez hasonló eredményességgel).

A rajzás idõpontjának meghatározásánál segítséget nyújthat a feromoncsapdákon kívül még a készülék által kiszámított hõösszeg-érték is.



A károsító-biológiai ismeretek szintje és a technikai színvonal fejlettsége most már lehetõvé és egyben szükségessé is teszi a mûszeres elõrejelzésre alapozott növényvédelmi tevékenységet.

Az elõrejelzési mûszerek kiválasztásánál azokat a rendszereket célszerû elõnyben részesíteni, amelyeknél:

  1. a mérõmûszerekhez közvetlenül és korlátlan számban csatlakozhatnak a termelõk saját számítógépükkel,
  2. amelyek üzemeltetése nincs elektromos hálózati áramhoz ill. vezetékes telefonhoz kötve,
  3. a rendszer kiépítését feleslegesen nem drágítja az átjátszók telepítése,
  4. a készülékek akár hegyközségen belüli áttelepítése is gyakorlatilag nem jár külön költséggel és könnyen kivitelezhetõ,
  5. a számítógép képernyõjén megjelenõ információk szakmailag helytállóak és könnyen értelmezhetõk, a mûszerek külön ápolást, karbantartást a „beüzemelést” követõen nem igényelnek (alacsony fenntartási költségûek).


A felsorolt kívánalmaknak a Magyarországon fellelhetõ automata meteorológiai állomások nagy része megfelel. Beszerzésüknél ma már inkább az árfekvés, a készülékekhez kapcsolódó szoftver használhatósága, könnyû kezelhetõsége, kompatibilitása más rendszerekkel a döntõ.

A Zala megyében mûködõ elõrejelzõ készülékek maradéktalanul megfelelnek ezen követelményeknek.



Dr. Hertelendy Lajos

növényvédõ szakmérnök