A szénakészítés gépei

Jelenleg szénakészítés tekintetében a legáltalánosabb módszer ma is a renden történő szárítás, annak ellenére, hogy lucerna esetén ekkor lényeges tápláló- és hatóanyag-veszteséggel, illetve minőség-romlással kell számolni. A gyep jó minőségű és olcsó szálastakarmányt biztosít, viszont hozamai az eltérő éghajlati és termelési adottságok miatt rapszódikusan és erősen változnak. Ezzel szemben a lényegesen kisebb területen termelt lucerna termésmennyisége stabil és kiegyenlített, emellett kedvező bel- és táplálóanyag-tartalma miatt a minőségi és biztonságos takarmányellátás meghatározó eleme.

A gyep betakarítása és a gyepszéna szárítása - köszönhetően a fűfélék felépítésének és tulajdonságainak - megfelelő színvonalon gépesíthető és kivitelezhető. Lucerna esetében - a növény alapvető tulajdonságain túl, a vízleadási és levélpergési problémákból és az időjárási kiszolgáltatottságból adódóan - sokkal kényesebb helyzettel állunk szemben. Ezért megfelelő eredményt csak magas színvonalú gépesítéssel, újabb eljárások bevezetésével és szigorúan megkövetelt technológiai fegyelem mellett tudunk csak elérni.

A szénakészítés alkalmával a betakarítási művelet gépesítési megoldásait az alábbi ábra mutatja.

A kaszálásra, illetve rendrevágásra főként rotációs kaszákat használunk. A rotációs kaszák függesztett vagy vontatott változatban készülnek. A magajáró gépek rotációs vágószerkezetét is a függesztett gépekhez soroljuk, mint mellsõ függesztésû adaptert. A kisebb munkaszélességû (1,6-2,4 m) gépek oldalt függesztett, a kissé nagyobbak (2,4-3,2 m) homlok, vagy mellsõ függesztésû változatban készülnek. Ezeket „front” kaszáknak is nevezzük. A mellsõ függesztésû változatok egyes példányait, a nagy teljesítményû, 280-320 LE-õs magajáró gépekhez 6 m, vagy annál nagyobb munkaszélességben készítik.

A vontatott kaszák munkaszélessége általában 2,8-5,0 m. A dobos vágószerkezettel szerelt gépek robosztusabb kivitelûek, így a kevésbé gondozott õsgyepek, illetve a nagy hozamú telepített gyepek és pillangósok kaszálására is alkalmasak. A könnyebb szerkezetû tárcsás kaszákat a jó talajállapotú telepített és kisebb hozamú gyepek, valamint pillangósok kaszálására használjuk.

A száradási idõ csökkentésére, mind a dobos, mind a tárcsás kaszák szársértõkkel is felszerelhetõk. A rotációs kaszák vágószerkezetei tárcsás vagy dobos kivitelûek. A forgódobok hengeres háza a kaszagerendelyhez csatlakozik. A tengellyel a dob és a dob tányérja, valamint a csúszótalp együtt forog. A forgó dobok nagy mechanikai igénybevételnek kitett szerkezetek, ezért erõs csapágyazású robosztus építésûek. A forgó dobok csavarmenetes csapágyháza biztosítja a fokozatmentes vágási magasság beállítását.

A vágás minõsége és a tarlómagasság egyenletessége a kések kialakításától függ. A rotációs kaszák valamennyi változata felszerelhetõ szársértõ berendezéssel. Az alkalmazott szársértõ berendezések két nagy csoportba sorolhatók. A gyepekhez és fûfélékhez a dobos lengõujjas, a pillangósokhoz pedig a különbözõ anyagú hengerpárokból kialakított szársértõket alkalmazzuk. A dobos lengõujjas szársértõk általában komplett szerelésû egységet alkotnak. A munkaszélességük a vontatott kaszáknál az alapgép munkaszélességét megközelítik vagy azzal megegyezõk. A kisebb munkaszélességû függesztett kaszáknál a szársértõ munkaszélessége jóval kisebb a kaszáénál. Mivel a dobos lengõ ujjas szársértõk komplett szerelési egységet alkotó fõdarabok, s ha nincs a munkájukra szükség gyorsan leszerelhetõk. A lengõ ujjakkal szemben elhelyezett ellendarabok általában acélöntvények. A lengõ ujjak és az ellendarabok közötti rések állításával a szársértés hatékonysága szabályozható.

A pillangósok szársértésére alkalmas hengeres szársértõk aktív elemei az egymással szembe forgó hengerek. A szársértõ hengerek csapágyai lengõkarokba kerültek elhelyezésre, amelyek jól tudják követni az anyagáram változó vastagságát. A felsõ lengõkarok rugóterhelésûek, s a rugók elõfeszítésével a szársértés hatékonysága beállítható. Mindkét henger hajtott kivitelû, a kerületi sebességük általában eltérõ. A hengeres szársértõk bordázott fém- vagy gumihengerek, illetve a kettõ kombinációi.

A rendterelõk használata a kasza után visszamaradt rend keresztmetszete, tömörsége szempontjából meghatározóak. Ezek esetek többségében a szársértõ berendezés mögé szerelt lemezbõl kialakított terelõlapok. A terelõlapok szögállása a nagyobb munkaszélességû gépeken a rend kívánt méreteinek megfelelõen változtathatók.

Rendkezelés

A szálastakarmány-betakarítás egyik legfontosabb munkamûvelete a rendkezelés, amely különösen csapadékos idõjárás esetén elsõrendû fontosságú. A gyártók széles típusválasztékban ajánlanak rendkezelõket. A gyepszénában a sodró rendszerû gépek is megfelelõek. Az idõjárási viszonyok miatt esetenként kívánatos a rendterítés is. A betakarítás következõ munkamûvelete szükségessé teheti a rendösszerakást, a bonyolultabb rendszerû rendforgatók, rendrakók alkalmazását is. Gyepszéna készítéséhez megfelelnek az egyszerû merev, nem vezérelt ujjas gépek. A lucerna vagy más pillangósok rendkezelésére csak a vezérlet ujjas berendezések a megfelelõek.

A rendkezelõk feladata:

• sodrás (rendrakás),
• forgatás,
• lazítás és
• terítés.

A rendsodró gépek:

• erõsen sodornak (sodratot készítenek),
• a forgó munkájuk mérsékelt,
• a lazító és a terítõ hatásuk pedig alig érvényesül.

Szerkezeti kialakításukat tekintve megkülönböztethetünk vízszintes és függõleges tengelyû munkavégzõ elemekkel szerelt gépeket.

Csillagkerekes rendsodrók

A vízszintes tengelyû gépek legegyszerûbb változatai, a kisebb munkaszélességû gépek 3-4 forgórésszel, függesztett, a nagyobb munkaszélességûek (5-6 forgórésszel) pedig vontatott kivitelûek.

A rugóacélból kialakított csillagkerekek a vázszerkezethez kapcsolódnak. A csillagkerekek felfüggesztése talajkövetõ, hajtásukat a haladási sebesség hatására a talajon ébredõ súrlódás biztosítja.

Dobos rendsodrók

Mûködésük a vezérelt lapátos motollákéhoz hasonlítható. Készülhetnek függesztett, illetve vontatott változatban. A rendsodródob vezérelt ujjas lapátjai a dob két oldalán elhelyezett vezérlõpályán mozognak. A függesztett változatú gépek a hajtásukat a traktor TLT csonkjáról, míg a vontatottak a járókerékrõl kapják.

Szalagos rendsodrók

Szalagos rendsodró gépek kisebb munkaszélességben, nagyon egyszerû merev ujjas (nem vezérelt) munkavégzõ elemekkel, függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességû vontatott kivitelû, vezérelt ujjas gépek bonyolultabbak, de kíméletesebb munkát végeznek.

Rendterítõk

A rendterítõ gépek 6-7 m munkaszélességgel vontatott változatban készülnek. A gépek vázkerete vonórúddal kapcsolódik az üzemeltetõ traktorhoz. A berendezést állítható magasságú és dõlésszögû kerekek támasztják alá. A forgórészek minden esetben hajtottak, hajtásukat az üzemeltetõ traktor TLT-rõl kapják kardántengelyen át. A rendterítõk általában 6 forgórésszel készülnek, szállítási helyzetben kétoldalt két-két forgórészük felhajtható.

A terítést végzõ rugós ujjak stabil rögzítése nagy jelentõségû, mert a szálastakarmányba került fémtárgyak a következõ munkamûveletnél, a szecskázó gépekben vagy bálázókban nagy károkat okozhatnak. Ezért az ujjakat - az újabb gépeken - mûanyag kötéllel biztosítják az elveszés ellen.

Rendrakó gépek

A rendrakó gépek a szálastakarmány-technológiában a rendterítõk után következnek. Rendszerint vezérelt ujjasak, de elõfordulnak speciális kialakítású merev ujjas berendezések is. A rendrakó gépek 3,4-4,2 m munkaszélességnél általában függesztett kivitelûek nagyobb 7-9 m munkaszélesség esetén pedig vontatottak. A forgórészek villakarjai görgõkkel kapcsolódnak az acélöntvény agyhoz. Az agyon kialakított pályán mozognak a villakarok vezérlõ görgõi. A rendrakó gépek másik nagy csoportjában a forgórészekre a rugós ujjakat csap körül elfordíthatóan szerelik fel, s a vezérlést a centrifugális erõ végzi. A nagy kerületi sebességgel forgó dobok palástján elhelyezett rugós ujjak a centrifugális erõ hatására nyílnak ki. A rendrakó gépek kivétel nélkül hajtott forgórésszel dolgoznak. Munkahelyzetben állítható magasságú kerekek támasztják alá a berendezéseket.

Univerzális rendkezelõ gépek

Az univerzális rendkezelõ gépek - megfelelõ beállítás esetén - az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában vezérelt ujjas forgórésszel készülnek. A konstrukciójukat tekintve a rendrakó gépekhez hasonló kialakításúak. A forgórészek forgásiránya változtatható. Ennek megfelelõen a forgórészek rendterítésben egymástól el, rendrakásban pedig szembe forognak.

A nagy állatállománnyal és nagy termõterülettel rendelkezõ gazdaságok számára a nagy munkaszélességû, nagy területteljesítménnyel dolgozó vontatott rendterítõkbõl és rendrakóból álló - két gépes - technológiai változatok használata a célszerû. A kisebb állatállománnyal, és kisebb termõterületen gazdálkodók részére pedig az univerzálisan használható - egy gépes - rendkezelõ technológia javasolhatók. A gyep és szalma rendkezelési munkáinak elvégzésére megfelelnek az egyszerûbb szerkezeti kialakítású, nem vezérelt ujjas gépek. A lucerna rendkezelési munkáihoz már nagyobb körültekintéssel kell kiválasztani a rendkezelõ gépeket. A lucernaszéna-készítéshez - ha ezt a megfelelõ szársértõs rendrevágó gép hiánya és a kedvezõtlen idõjárás szükségessé teszi - szinte kizárólag vezérelt ujjas rendkezelõ berendezések használata javasolható (a rendterítést kivéve).

A gyepszénakészítésnél a rendrakást 20 % körüli nedvességtartalomnál lehet végezni. A lucernaszéna-készítésnél a rendterítés közvetlenül a rendrevágás után 80-75 % nedvességtartalomig a kedvezõ hatású. Lucernánál különösen fontos, hogy feleslegesen ne mozgassuk a rendet, mert a levélpergési veszteség minden manipulálással növekszik. Ezért fontos, hogy a rendösszerakást, rendkettõzést is 40-45 % nedvességtartalom mellett végezzük, amikor a levél még nem pereg. Nagyon fontos, hogy laza szellõs rendet rakjunk, mert az anyag így képes utánszáradni. Csapadékos idõjárásban nem kerülhetjük el a rend forgatását és a rendlazítást. Különösen ügyeljünk arra, hogy ezeket a munkákat mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A levélpergés így sem kerülhetõ el, de a veszteség kisebb lesz, mint a penészesedésbõl származó kár.

Rendfelszedés

A rendfelszedés történhet rendfelszedõ pótkocsival, különféle bálázógépekkel, vagy szecskázókkal, attól függõen, hogy milyen takarmányt kívánunk készíteni, illetve a továbbiakban, milyen tartósítási és tárolási lehetõségünk van.

Rendfelszedõ pótkocsi. A kisgazdaságokban ma is elterjedt a rendfelszedõ pótkocsival történõ betakarítás. A rendfelszedõ pótkocsira is az univerzális használhatóság a jellemzõ. Jól használhatók a fonnyasztott lucernából szárítással történõ szénakészítésnél. A szeletelõberendezéssel felszerelt változatok használata elsõsorban a szénapajtás tárolásnál jelent elõnyt. A fogadóasztalra történõ ürítés érdekében a pótkocsikat oldalra kihordó adagolókkal szerelik fel.

A szeletelõvel felszerelt rendfelszedõ pótkocsikat a kisgazdaságokban használják szenázskészítésre. A teljesítõképességüket tekintve leginkább a 10-100 szarvasmarhát tartó gazdaságok igényeinek felelnek meg. Rotációs kaszával is felszerelhetõk, vagy frontfüggesztésû kaszával felszerelt traktorokkal üzemeltetve egymenetben használhatók a napi zöldtakarmány-betakarításra.

Rendfelszedés, bálázás

A kis- és a közepes vállalkozások számára a szögletes kisbálakészítõ gépek a leginkább megfelelõek. A kisbálakészítõ gépek az elmúlt évtizedekben világszerte elterjedtek. Legnagyobb darabszámban és típusválasztékban a vontatott gépeket használnak. A bálatömörítés módját tekintve megkülönböztetünk lengõ dugattyús és csúszó dugattyús gépeket. A csúszó dugattyús gépekkel minõségi bálák készíthetõk. A lengõ dugattyús gépek egyszerû bálacsúszdával az elkészített bálát a talajra helyezik. A nagyobb teljesítményû és nagyobb bálamérettel dolgozó csúszó dugattyús gépeket rendszerint kocsirakó csúszdával, illetve bálaröpítõvel üzemeltetik. A bálacsatornában az anyagot a dugattyú tömöríti a kívánt mértékben. A dugattyúk erõs kazánlemezbõl álló hegesztett szerkezetek. A forgattyús hajtómû hajtását robusztus öntvényházban elhelyezett és a nagy teherbírású hengergörgõs csapágyakba ágyazott kúpfogas kerekekbõl kialakított hajtómû végzi. A túlterhelésbõl adódó törések elkerülésére rugóterhelésû tengelykapcsolót, vagy nyírócsapszeges biztosítást alkalmaznak. A dugattyú által összetömörített anyag a bálacsatornában hátrafelé csúszik.

A szögletes kisbálakészítõ gépek automata kötözõ szerkezettel vannak felszerelve. A kötözõ szerkezetet a bála beállított hosszúságát érzékelõ vezérlõ mechanizmus kapcsolja be. A bálán csipkés kerék gördül végig és megfelelõ fordulat után mûködteti a vezérlõ mechanizmust. A vezérlõ mechanizmus kapcsolja a tûtengelyt. A kötözõ csõrök a zsineget megfogják és összecsomózzák, majd a kés elvágja. A szögletes kisbálakészítõ gépek két kötözõ fejjel dolgoznak és mûanyag kötözõ anyagot használnak.

A bálaröpítõ szerkezetek többsége egymással párhuzamosan futó végtelenített szalagpárból áll. A szalagok felgyorsítják a közéjük került bálát és azt az átadott mozgási energia a szállítójármûre röpíti. Lucernaszénában, a kaszáló gépek után visszamaradt rendeket ~24-25 % nedvességtartalom elérésekor kell bálázni. Ennél a nedvességtartalomnál a lucerna levele még nem pereg.

Hengeres nagybálakészítõ gépek

A kézi munkaerõ-felhasználás csökkentése céljából fejlesztették ki a hengeres nagybálakészítõ gépeket. A hengeres nagybálakészítõ gépek konstrukcióját tekintve, a bálakamra kialakításában találunk jelentõs különbségeket. A bálakamra kialakítása lehet állandó térfogatú, illetve a készített bála méretéhez, átmérõjéhez igazodó változó térfogatú. A bálakamra kialakítása a tömörítés módját is meghatározza. Az állandó bálakamrás gépek az anyagot a bálakamra palástja mentén kezdik tömöríteni és így halad a bála szimmetriatengelye, vagyis közepe felé. A változó bálakamrás gépek a tömörítést a bála magjának elkészítésével kezdik és így halad a tömörítés a bála kerülete, vagyis palástja felé. Ebbõl következõen az állandó bálakamrás gépek a palást mentén tömör, de belül laza, könnyû bálákat készítenek, melynek elõnye a pillangósok bálázásánál jelentkezik az utószellõzés révén. A változó bálakamrás gépek egyenletes tömörségû bálákat készítenek, ami a gyepszéna, illetve szalmabálázás esetén a jó kazalozhatóság szempontjából elõnyös.

A hengeres bálázógép a renden lévõ szálastakarmányt vagy szalmát a vezérelt ujjas rendfelszedõvel emeli fel a talajról és juttatja el a következõ szerkezeti elemhez. A rendfelszedõ berendezés két oldalt függesztõ karokkal és csapszegeken keresztül kapcsolódik a bálázó vázához. A függesztõ karokba kétoldalt csapágyazták a rendfelszedõ tengelyét. A rugóacélból készített felszedõ ujjak a tengely körül általában 4 sorban excenteres vezérlõpályán mozgó tartókon vannak elhelyezve.

A rendfelszedõ berendezés mûködési magassága a csúszótalpak, illetve a támasztó görgõk magasságának állításával szabályozható. Valamennyi típusnál a munkahelyzetbe állítás, illetve a kiemelés a traktor hidraulika hálózatáról mûködtetett munkahengerekkel történik. Az állandó bálakamrás hengeres bálázó gépeknél a rendfelszedõ a hevederes, a láncos vagy a vezérelt továbbítóra juttatja az anyagot. A változó bálakamrás gépeknél az elõtömörítõ henger juttatja az anyagot a bálakamrába. A bálakamra szélességénél nagyobb rend, illetve munkaszélesség miatt a rendfelszedõ által felemelt anyagot általában a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre az elõtömörítõ hengerre.

Az állandó bálakamrás gépeknél tömörítést, illetve a bála formázását a bálakamra hengerpalástján elhelyezett szerkezeti elemek végzik.

Ezek lehetnek:

• fémgörgõk,
• több részbõl álló gumihevederek,
• láncból álló és rudazattal összekötött szerkezetek.

A változó bálakamrás gépek esetében gumihevederek, vagy láncos rudas szerkezet végzi a tömörítést, illetve a bála formázását. A hengeres bálakészítõ gépeknél a bálakötözés a gép álló helyzetében történik, általában mûanyag zsineggel, de szinte valamennyi típus felszerelhetõ fóliás vagy hálós kötõszerkezettel. A változó bálakamrás gépek többségét zsineges kötözõszerkezettel szerelték fel.

Szögletes nagybálázó gépek

A szögletes nagybálakészítõ gépek üzemeltetéséhez 90-130 kW motorteljesítményû traktorok szükségesek.

A renden lévõ szálastakarmányt, vagy szalmát vezérelt ujjas rendfelszedõ berendezés emeli fel a talajról, s a gépet csúszó talpak, vagy görgõk támasztják alá. A mûködési magasság a támasztó talpak, illetve a támasztó görgõk állításával szabályozható. Az újabb gépek aprítóberendezéssel is felszerelhetõk. A rendfelszedõ által felemelt anyagot a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre, majd külön mechanizmus juttatja az elõtömörítõ csatornába. A tömörítõ szerkezete lengõ, vagy csúszó dugattyús kialakítású. A lengõ dugattyús tömörítõ szerkezet egyszerûbb, de a bálák nem eléggé tömörek. A csúszó dugattyút forgattyús hajtómû mûködteti. E gépeket automata kötözõszerkezettel szerelik fel. A kötözõszerkezet tisztítását ventilátor, vagy kompresszor által elõállított nagynyomású levegõvel végzik. A gépekhez bálarendezõ kocsik kapcsolhatók. A szögletes nagybálázók szálastakarmányok, szalma és kukoricaszár bálázására alkalmasak. A lengõ dugattyús gépek közepes teljesítménnyel dolgoznak, széna-, szalmabálázásban általában megfelelõk. A csúszó dugattyús szögletes nagybálázó gépek teljesítménye nagy és jó a munkaminõségük is.

Szellõztetéses szárítás és állagmegóvás

Ahhoz, hogy az értékes, magas táplálóanyag-tartalommal rendelkezõ lucernából jó minõségû szénát készíthessünk, a betakarítást követõen a tárolásra is megfelelõ gondot kell fordítanunk. Sõt minõségi végterméket ebben az esetben csak akkor kapunk, ha az eleve magasabb betakarítási nedvességtartalomból indulunk ki és annak végsõ, de nem elhanyagolható hányadát a tárolással egy idõben vonjuk el. Ennek alapján a hagyományos, fedett és több oldalról nyitott tárolókon és szénapajtákon túl olyan, legalább két oldalról zárt létesítményeket kell kialakítanunk, amelyek szellõztetõ rendszerrel is el vannak látva. Ezek egyaránt alkalmasak a magasabb nedvességtartalmú hengeres és szögletes bálák, illetve a szálasanyagok szárítására, valamint állagmegóvására is.

A létesítményeket és berendezéseiket, valamint az alkalmazott tartósítási eljárások fajtáit alapvetõen az alapanyag betakarítási formája és szárazanyag-tartalma határozza meg. Így az egyensúlyi nedvességtartalmú szálas- és bálázott takarmányok tárolásához a már említett, minimum két oldalról zárt pajták, magasabb nedvességtartalom esetén pedig a nagy légszállítással és nyomástartománnyal jellemezhetõ ventillátorokra alapozott szellõztetõ rendszer, illetve a tárolók fokozatos „bezárása” szükséges. Ezek alapján az adalékanyaggal kezelt szálas és bálázott anyag hasonló létesítményekben 80-82 % szárazanyag-tartalom mellett biztonságosan megóvható. A 20-22 % nedvességtartalom elérésekor legtöbbször elég a környezeti levegõvel elvégzett szellõztetéses-szárítás, mikor is bálázott anyag esetén saját magából megvalósított, szálas anyagnál pedig mesterségesen kialakított csatornarendszer szükséges.

A mûszaki fejlesztés jelenlegi helyzete ma már lehetõséget teremtett a levélpergést kiküszöbölõ szárazanyag- tartalmú betakarítást követõ szárításra és állagmegóvásra is. Természetes, hogy ebben az esetben mind a betakarítás, mind pedig a tartósítás technológiája és létesítményei már alapvetõen mások. Ma már a teljesen gépesített, modern szálas szénapajták mellett rendelkezünk olyan technológiákkal és kiszolgáló hátterükkel, melyekkel hasonló nedvességtartalmú bálázott takarmány is biztonságosan leszárítható az egyensúlyi állapotig. A belül lazább „magot” tartalmazó, állandókamrás gépekkel elõállított bálákat egyrészt modul rendszerben felépített mobil, másrészt pedig a betárolt egyedek anyagjellemzõinek, illetve a környezeti- és elõmelegített levegõ állapotjellemzõinek figyelembevételével történõ, automatizált szárításra alapozott, stabil létesítményekben kezelhetünk.

A fent említett, szálas és bálázott termékek tartósítására alkalmas, szellõztetéses rendszerû szénapajták a nagyüzemek, az elõmelegített levegõvel dolgozó, bálaszárításra alapozott stabil létesítmények viszont a minõségi és kereskedelmi árut elõállító középüzemek és kisvállalkozók, illetve az alacsony darabszámra kifejlesztett mobil berendezések pedig a kisüzemek, valamint a bér- és kisvállalkozások létesítményei.

Dr.Kelemen Zsolt

Dr. Bellus Zoltán

Dr. Bak János

FVM MGI, Gödöllõ