Kacsaállományok állategészségügyi technológiája
Oldalszám: 84
2014.09.26.
Kisüzemekben a vízi baromfi - ezen belül a kacsa is - széles körben elterjedt. Az állatok udvaronkénti kis létszáma külön tartási technológiai koncepció kialakítását nem igényelte, egy településen belül az általános járványvédelmi intézkedések betartása érvényesült. Az 1900-as évek középétõl a nagyüzemi vízibaromfi tartás az állattenyésztési és gazdasági irányelvek szerint fejlõdésnek indult. Az akkori piaci igénynek megfelelõen pecsenyekacsa törzstelepek, késõbb májkacsa végtermék „elõállítására” szakosodott törzstelepek létesültek. Az irányváltás megkövetelte a tervszerû állategészségügyi technológiák kidolgozását, a nagy genetikai értékû állományok megvédése érdekében.
Törzskacsa állományok tartása
A biztonságos tenyésztés alapja olyan törzsállományok létesítése, amely állományok biztosítják a fertõzésmentes, egészséges napos-kacsák keltetését.
Alapvetõen a járványvédelmi elõírásokat kell szigorúan betartani. Ez különösen az extenzív módon tartott állománynál követelmény, mert a nyitott környezet fokozottan járványveszélyes (vadmadarak). A telep létesítésénél figyelemmel kell lenni a telep védõtávolságára, a természetes határokra (pl. vízfolyás), a személyforgalomra, a jármûforgalomra és állatforgalomra .
Alapvetõ feltétel ezen kívül a takarmányellátás megszervezése. A takarmányt csak mûködési engedéllyel rendelkezõ üzembõl szabad beszerezni.
A betelepítésre kerülõ állomány állategészségügyi biztonságának megteremtése
A vízibaromfi állományok egyes betegségekre nagyon érzékenyek, ha megfelelõ védõoltást nem kapnak, komoly kár keletkezhet.
Melyek ezek a betegségek?
Meg kell említenünk mégegy vízibaromfi állományokban elõforduló betegséget. A Salmonella baktérium a tojás felületét szennyezi, azonban fertõtlenítéssel a szennyezõdés megszüntethetõ. Ezért a keltetõkben szigorított módon kell fertõtleníteni a tenyésztojásokat.
Növendék kacsaállomány felnevelése
A kacsanevelés általában két fázisban történik, függetlenül attól, hogy törzsállomány-nevelés, vagy végtermék-elõállításról van szó. Különbség a megelõzõ vakcinázások rendjében van.
A nevelés elsõ fázisa a napos kacsák letelepítésével kezdõdik. A napos állatokat fûtött ólba kell helyezni, a terem-hõmérséklet 30-33Co legyen. Az alom száraz, pormentes, faforgács vagy szalma legyen. A vizet és a takarmányt úgy kell adagolni, hogy az állatok elõtt folyamatosan legyen ivóvíz és takarmány, de a túladagolás megelõzésére ügyelni kell az alomszennyezõdés elkerülése érdekében. Ügyelni kell a páratartalomra, az elsõ napokon a relatív páratartalom 55-60 % legyen.
Az immunizált szülõktõl származó napos-kacsák védettek a fertõzõ betegségekkel szemben.
A nevelés elsõ fázisa során, az elsõ 14 nap alatt a kacsák fedett ólban legyenek. Amikor a külsõ hõmérséklet 15 C fok fölé emelkedik, az állatokat szabad kifutóba lehet engedni.
A növendék állományok vakcinázási programja:
Baromfi kolera ellen oltani elõször 7-8 hetes korban ajánlott, majd 4 hét múlva meg kell ismételni. Kacsák fertõzõ májgyulladása ellen erõsen fertõzött környezetben a vakcinázott kacsából származó kiskacsákat 7-10. napos korban kell elõször oltani.
Kacsapestis elleni oltás: fertõzött környezetben 3 hetesnél idõsebb állatokat 2-3 hetes idõközzel kétszer kell oltani.
Dr. Nemes Zoltán
A biztonságos tenyésztés alapja olyan törzsállományok létesítése, amely állományok biztosítják a fertõzésmentes, egészséges napos-kacsák keltetését.
Alapvetõen a járványvédelmi elõírásokat kell szigorúan betartani. Ez különösen az extenzív módon tartott állománynál követelmény, mert a nyitott környezet fokozottan járványveszélyes (vadmadarak). A telep létesítésénél figyelemmel kell lenni a telep védõtávolságára, a természetes határokra (pl. vízfolyás), a személyforgalomra, a jármûforgalomra és állatforgalomra .
Alapvetõ feltétel ezen kívül a takarmányellátás megszervezése. A takarmányt csak mûködési engedéllyel rendelkezõ üzembõl szabad beszerezni.
A betelepítésre kerülõ állomány állategészségügyi biztonságának megteremtése
A vízibaromfi állományok egyes betegségekre nagyon érzékenyek, ha megfelelõ védõoltást nem kapnak, komoly kár keletkezhet.
Melyek ezek a betegségek?
- Baromfikolera - baktérium okozta betegség, a védõoltás megfelelõ védelmet ad a betegség ellen. Az elsõ vakcinázást 7-8 hetes korban kell végezni és 4 hét múlva meg kell ismételni. Törzsállományokat 5-6 hónap múlva újra kell oltani.
- Kacsák vírusos májgyulladása - vírusok okozzák a betegséget, vakcinázással történõ védekezés ajánlott. Elsõ oltás 7 hetes korban, emlékeztetõ oltás 2 héttel a tojószezon elõtt.
- Kacsapestis ellen is célszerû védekezni, olyan területen, ahol vírussal fertõzõdhet a törzsállomány. Az állomány immunizálható, forgalomban van a betegség elleni vakcina. Minden védõoltás akkor ad teljes védelmet, ha a törzstelepen a járványvédelmi elõírásokat betartják. A törzsállományok betegségek elleni védõoltása után a törzsállományok tojásaiból kelõ napos-kacsák is védettek lesznek (szikimmunitás).
Meg kell említenünk mégegy vízibaromfi állományokban elõforduló betegséget. A Salmonella baktérium a tojás felületét szennyezi, azonban fertõtlenítéssel a szennyezõdés megszüntethetõ. Ezért a keltetõkben szigorított módon kell fertõtleníteni a tenyésztojásokat.
Növendék kacsaállomány felnevelése
A kacsanevelés általában két fázisban történik, függetlenül attól, hogy törzsállomány-nevelés, vagy végtermék-elõállításról van szó. Különbség a megelõzõ vakcinázások rendjében van.
A nevelés elsõ fázisa a napos kacsák letelepítésével kezdõdik. A napos állatokat fûtött ólba kell helyezni, a terem-hõmérséklet 30-33Co legyen. Az alom száraz, pormentes, faforgács vagy szalma legyen. A vizet és a takarmányt úgy kell adagolni, hogy az állatok elõtt folyamatosan legyen ivóvíz és takarmány, de a túladagolás megelõzésére ügyelni kell az alomszennyezõdés elkerülése érdekében. Ügyelni kell a páratartalomra, az elsõ napokon a relatív páratartalom 55-60 % legyen.
Az immunizált szülõktõl származó napos-kacsák védettek a fertõzõ betegségekkel szemben.
A nevelés elsõ fázisa során, az elsõ 14 nap alatt a kacsák fedett ólban legyenek. Amikor a külsõ hõmérséklet 15 C fok fölé emelkedik, az állatokat szabad kifutóba lehet engedni.
A növendék állományok vakcinázási programja:
Baromfi kolera ellen oltani elõször 7-8 hetes korban ajánlott, majd 4 hét múlva meg kell ismételni. Kacsák fertõzõ májgyulladása ellen erõsen fertõzött környezetben a vakcinázott kacsából származó kiskacsákat 7-10. napos korban kell elõször oltani.
Kacsapestis elleni oltás: fertõzött környezetben 3 hetesnél idõsebb állatokat 2-3 hetes idõközzel kétszer kell oltani.
Dr. Nemes Zoltán
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
AM: Termelői összefogás segíthet a tormatermelésben
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]