MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés Gyümölcs Termesztés szilva

A szilvatermesztés jövője, a feldolgozás lehetőségei

A szilvatermesztés jelenlegi helyzete A szilva (Prunus domestica L. és Prunus italica L. (ringló)) õshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig tehetõ, termesztése a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékérõl indult. A szilvafajok a Prunus nemzetséghez tartoznak. Európai és ázsiai fajok ismeretesek így a P. domestica, P. insititia, P. cerasifera ssp. Mirabolana (amely a nemes fajták alanyaként ismert) és P. spinosa. A kínai és japán szilvák a P. salicina japán és a P. simonii kínai szilvától származnak. Amerikai szilvák szintén ismeretesek: a P. nigra és P. americana. A világ szilvatermesztése hosszú idõn át 7,2-7,3 millió tonna körül alakult (1. táblázat).

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés szőlő Talajművelés talaj

A szőlőültetvények talajművelése, talajainak szervesanyag- gazdálkodása

A termesztéstechnológiai műveletek fontos része a talajművelés, e helyett gyakran használják a talajápolás fogalmát, ami magába foglalja a takarónövények ápolását is. A talajművelés és a talajápolás célja , az AGROÖKOLÓGIAI feltételek szinten tartása, illetve azok kedvező irányba való módosítása.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés Zöldség talaj sótűrés

A zöldégfélék sótűrése és sóérzékenysége

Az már régóta ismert a zöldségtermesztésben, hogy az egyes zöldségfajok eltérõ módon reagálnak a talaj szikesedésére. Vannak amelyek az enyhén szikesedõ talajon is elfogadható mértékû fejlõdést mutatnak, míg másoknak az ilyen talajon vagy a rossz minõségû - szikesítõ hatású - öntözõvíz hatására a fejlõdésük, gyorsan leáll. Az utóbbi tíz évben a tápoldatozás elõretörésével (víz és a tápanyag egyszerre történõ kijuttatásával), ennek a növényi tulajdonságnak a szerepe elõtérbe került, a termesztési technológia fontos része lett.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés meggy NPK Trágyázás

Az NPK trágyázás hatása a meggyfák tápelem-ellátottságára és terméshozamára

Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés Öntözés agronómia

Az öntözés agronómiai alapjai

Az öntözés alapvetõ jelentõségét hazánkban az képezi, hogy a szántóföldi kultúrák túlnyomó többségének vízigényét a természetes csapadék mennyisége, idõbeni megoszlása nem elégíti ki. Kijelenthetjük, hogy a termés mennyiségére, de gyakran minõségére is a legnagyobb korlátozó a csapadék hiánya. A meteorológiai elemek közül viszont a csapadék az, aminek hiányát, kedvezõtlen szezonális eloszlását képesek vagyunk mesterségesen korrigálni. Ezért a szántóföldi kultúrák öntözésének elsõdleges célja (egyúttal definíciója is): a növények vízigényének kielégítése a természetes csapadék mesterséges kiegészítésével gazdaságilag indokolt mértékben. A kertészeti termelésben ehhez egyéb célok is kapcsolódhatnak, pl. fagyvédelem, termék attraktivitás (színezõ öntözés). Az öntözés multifunkcionális jellegébõl adódik, hogy a hozamnövelésen, minõségjavításon keresztül egyéb gazdasági elõnyök hordozója:

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés Támogatás Kukorica Csemegekukorica

Csemegekukorica termelésének támogatása

Igénylő: Termelő, TÉSZ, integrátor, regisztrált feldolgozó aki egyben integrátor is. Általános feltételek: Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsi tagság. A tagságból származó kötelezettségek teljesítése. Termeltetési és értékesítési szerződés megléte. Szerződéskötés legkésőbb 2003. május 15-ig. Általános és részletes minőségi követelmények (hűtőipari és/vagy konzervipari célra) teljesítése. Konkrét feltételek: Termesztéstechnológiai és minőségi követelmények betartása. Ellenőrzött (fémzárolt) vetőmag használata. Integrátor, TÉSZ esetében: a kapott támogatás kézhezvételét követő 15 napon belül a termelőhöz történő visszajuttatása.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés szőlő hajtások

Hajtásválogatás a szőlőben

A szõlõn fejlõdõ hajtások számát alapvetõen a metszéssel szabályozzuk. A tõkén azonban nem okvetlen annyi hajtás fejlõdik, mint amennyi világos rügyet metszéskor meghagyunk. A rügyek egy része alva maradhat, másrészt képzõdhetnek olyan hajtások is, melyek nem a világos rügyek fõrügyeibõl jöttek létre. Hajtások kialakulhatnak a tõke idõs fás részeibe ágyazódott rejtett rügyekbõl, a vesszõ alapi részén elhelyezkedõ rügyekbõl, továbbá a világos rügyek mellékrügyeibõl. A tõkénkénti hajtásszám pontos beállítása érdekében célszerû elvégezni a felesleges hatások eltávolítását, a hajtásválogatást, más néven zöldmetszést, zöldválogatást, vagy fattyazást.