MENÜ

A szőlő pókszabású kártevõi és ellenük való védekezés

Oldalszám: 36
2014.09.26.

A szőlőlegkisebb károsítói a fonálférgek után az atkaalakúak rendjébe tartozó fitofág atkák. Az 1. táblázatban találhatóak a legfontosabbak, melyek kártételére illetve az ellenük való védekezésre fel kell készülnünk.

Szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis)

A gubacsatka-félék családjába tartozó kis állat a levelek fodrosságát, kanalasodását okozza. A fertõzött hajtások rövid szártagúak, fejlõdésben az egészségesekhez képest lemaradottak. A károsított leveleken átesõ fényben világoszöld, sárgás nem körülhatárolható foltok láthatóak.

Kifejlett alakban, kéregrepedésekben illetve a rügyekben telel. Fõ kártétele a vegetáció elsõ felében tapasztalható. Áttelelés után gyorsan felszaporodva megtámadja a rügyeket, fiatal hajtásokat. Az egész vegetáció alatt károsít. A nyári hónapokban inkább a hajtáscsúcsi levelek fonákján tartózkodik. A szõlõ egyik legfontosabb atka kártevõje.

A szőlő-levélatka és kártétele:

Szőlő-gubacsatka (Colomerus vitis)

Szintén a gubacsatka-félék családjába tartozik. A rügyekben telelõ kifejlett egyedek már a vegetáció megindulása elõtt megkezdik a rügyek szívogatását. A levelek már fertõzötten fakadnak. A fertõzés jól felismerhetõ a kidudorodó világos vörös késõbb zöld vagy sárga sejtburjánzásokról. Késõbb kizárólag a fonáki részen károsít.

Gyümölcsfa-takácsatka (Pannonychus ulmi)

A takácsatka-félék családjába tartozik. Tojás alakban telel, melyeket a nõstények szeptembertõl raknak le. A kelés április végén indul meg. Legnagyobb kárt közvetlenül a fakadás után okozzák a fiatal levelek megtámadásával. A károsított levelek megfakulnak, színtelenné válnak, késõbb szélük barnul, beszárad. Jelentõs károk csak erõs fertõzés esetén jelentkeznek, amikor is az asszimilációs felület (a levél élõ felülete) csökken.

Kétfoltos-takácsatka (Tetranychus urticae)

A takácsatka-félék családjába tartozik. Nöstény imágó alakban telel különbözõ helyeken. Kora tavasszal elsõsorban fûféléken tartózkodik, és csak túlszaporodás után károsítja a szőlőt. A nyári hónapok károsítója. A szívogatást apró foltok, sárgás-barnás elszinezõdés jelzi. Feltünõ deformáció alakul ki a leveleken: a levelek szûkülnek, legyezõ alakuvá válnak. Kár az asszimilációs felület csökkenésével keletkezik.

Védekezési lehetőség

  • Biológiai védekezés: Ebben az esetben cél a ragadozó atka populáció megvédése, felszaporítása. Olyan növényvédő szereket használjunk, melyek a ragadozó atkákat kímélik (IPM technológia)
  • Kémiai védekezés: A speciális atkaölõ készítmények közül olyanokat válasszunk, melyek az atkák minden fejlõdési alakja ellen hatásos (1. ábra), ugyanakkor a hasznos élõszervezeteket kíméli.

Sanmite 20 WP A Sanmite 20 WP nevû atkaölõ készítmény a fenti feltételek mindegyikének megfelel. Szabad forgalmú készítmény, így bárki számára hozzáférhetõ. 10 g-os kiszerelési egységben is kapható, ezért nem szükséges több évre elegendõ „készlet” megvásárlása (10 g egy 10 literes háti permetezõbe elegendõ mennyiség). Mikor használjuk a Sanmite 20 WP-t? Az elsõ felhasználási lehetõség az atkák aktivizálódásának ideje, tehát május (10-15 cm-es hajtáshossz). A második kezelést a nyár második felében (augusztus) célszerû elvégezni, amikor is a telelõre vonuló atkákat, illetve az áttelelõ tojásokat gyéríthetjük biztosítva ezzel a következõ évi „atkamentes” kikeletet.A Sanmite 20 WP megvásárolható a növényvédõ szer forgalmazóknál és a gazdaboltokban.

Salamong György

Arysta Agro Magyarország Kft.

1. táblázat: A szõlõ

fõbb atka kártevõi
Károsító Áttelelõ alak /áttelelés helye Károsítás kezdete
Szõlõ-levélatka Kifejlett alak/rügy, kéreg Május
Szõlõ-gubacsatka Kifejlett alak/ rügy Május
Gyümölcsfa-takácsatka Tojás/ kéreg Május
Kétfoltos-takácsatka Nõstény imágó/ kéreg, gyomok, talaj Június