A lombtrágyázás jelentősége és gyakorlata a zöldségtermesztésben

Valamennyi tápanyag pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikro- és félmikroelemeknél (vas, magnézium, cink, bór, molibdén, mangán és réz) van. Ugyan akkor ismert a zöldségtermesztésben néhány olyan eset, amikor a makroelemeket is tanácsos levélen keresztül adagolni. Ilyen esetnek számít a palánták foszfortrágyázása, a kiültetés utáni trágyázás és a kalciumos kezelés.

A tőzegek közismertek erős tápanyagmegkötő képességükről, különösen a foszfor esetében lehet ezzel a jelenséggel találkozni. Ilyenkor nagymennyiségű műtrágya ellenére is foszforhiány alakul ki a növényen, a palánták alsó, idősebb leveleinek főleg a fonáki oldala, de súlyos esetben a színe is kékes zöld, vöröses zöld elszíneződést mutat. A gyökerek feltûnõen vékonyak, fejletlenek, nem ágaznak el. A virágzás késik, a kialakuló virágok fejletlenek, rosszul kötnek, vagyis a foszforhiány jellegzetes tünetével állunk szemben. Ilyen esetben a leveleken keresztül adott foszforműtrágya igen hatásos, annál is inkább, mert a foszforhiány következtében a gyökerek fejletlenek és működésük erősen korlátozott, a talajon keresztül adott foszfort nehezen tudnák hasznosítani.

Másik gyakori jelenség a kiültetés utáni levélsárgulás. Fejlett egészséges palántákat, amikor kiültetjük megsárgulnak, átmenetileg növekedésük megtorpan. Minél kisebb tápkockát használunk, annál feltűnőbb a jelenség, ami azzal magyarázható, hogy a hideg talajban a gyökértevékenység lassú, a sérült gyökerek nem képesek a talaj tápanyagkészletét hasznosítani, miközben a lombozat a meleg fólia alatt vagy a szabadban a napsütés hatására tovább növekszik, igényelné fejlődéséhez a tápanyagokat. Közvetlen a kiültetést követő lombtrágyázás jó hatással van, ilyenkor a lombozaton keresztül felvett tápelemek pótolják a gyökerek elégtelen működéséből adódó tápanyagkiesést, és elősegítik magát a gyökérnövekedést és a gyökértevékenységet.

A mészhiány betegségek megszüntetésénél is (bogyó foltosodás paprikánál és paradicsomnál, levélszél barnulás salátánál, stb.) számításba jöhet a lombtrágyázás, ugyanis ilyenkor az esetek döntõ többségében van elegendõ mész a talajban, csak azt a növény a kedvezõtlen környezeti tényezõk hatására nem képes felvenni.

A lombtrágyázás gyenge hatásfoka vagy éppen hatástalansága sok esetben nem a lombtrágya-készítmény hibájára, hanem a helytelen alkalmazásra vezethetõ vissza. Ezért a lombtrágyázásnál a következõ általános szabályok betartását mindenképpen fontosnak tartjuk:

• A lombtrágyák hígításához minden esetben jó minőségű lágy vizet használjunk, mert a hatóanyag a kemény vagy erősen szikesítő (magas EC értékű) vízben azonnal kicsapódhat, a növény számára felvehetetlen kémiai formává alakul át.
• A jobb hatásfok és a kisebb perzselési veszély miatt, hígabb oldatot készítsünk, és inkább gyakrabban ismételjük meg a permetezést.
• A lombtrágya csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődő, egészséges lombozata van a növénynek.
• A permetet elsősorban a fiatalabb levelekre, hajtásokra juttassuk, mert ott gyorsabban hasznosítja a növény (bizonyos tápelemeket, pl. mikroelemeket, nem képesek az idősebb leveleken keresztül felvenni.).
• A lombtrágyaoldat EC értéke (lombtrágya töménysége + növényvédõ szer töménysége + az öntözõvíz sótartalma) együttesen ne haladja meg a 2,5-3 EC-t.
• A lombtrágyák oldékonyságát jelentős mértékben befolyásolja az oldáshoz használt víz hőmérséklete. 15 0C alatt jelentős mértékben romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor 21-22 0C felett bizonyos bomlások, vegyületek gázosodása történhet meg, ami nemcsak abban mutatkozik meg, hogy rosszabb a hatásfoka a készítménynek, hanem abban is, hogy már a lombtrágya készítmény hígabb töménységben is perzsel.
• Amennyiben a növényvédő szerekkel együtt kívánjuk a lombtrágyákat kijuttatni, célszerű először a por alakú (WP) növényvédő szer feloldása, ezt követően az oldat formájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát.
• Általános szabály, hogy egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze.
• Tekintettel arra, hogy az így összekevert készítmények hatásmechanizmusa nagyon bonyolult, nagyon nehéz elõre megítélni a keverhetõségüket, ugyanakkor keverhetõségi táblázatok az új szerekrõl nem készülnek, elsõ alkalommal tanácsolunk egy próbakeverést alkalmazni.

A lombtrágyázás nem helyettesíti a gyökéren - talajon keresztül végzett fejtrágyázást. A lombtrágyázással ugyan nagyon hatásos, de egyben meglehetõen kevés az így kijuttatott tápanyagmennyiség, hektárra átszámítva mindössze 1-2 kg. Nagy termésátlagok eléréséhez a tápanyagok visszapótlását a gyökéren keresztüli trágyázásra kell alapozni, és ezt a lombtrágyázásnak az említett esetekben kell kiegészíteni, ill. tápanyag-ellátási zavarok esetén a hiánybetegségek gyors felszámolásához, megszüntetéséhez nyújthat hathatós segítséget.