MENÜ

A magnézium és néhány mikroelem szerepe és jelentősége a szőlő tápanyagellátásában

Oldalszám: 74
2014.08.13.

A szőlő tápanyag gazdálkodása során kiegyensúlyozott tápanyagarányt kell biztosítani. Nem elegendő csupán a N,P,K adagolása, hanem a Ca,a Mg és a mikroelemek felvehetősége is meghatározó.

A SZÕLÕ MAGNÉZIUM,VAS és MIKROELEM-FELVÉTELE 10 tonna/hektár termés esetében

(Bényei-Lörincz in FÜLEKY, 1999)
TÁPELEM TERMÉS LEVÉL FÁS RÉSZ
Magnézium kg/ha 2 8 5
Vas g/ha 100 800 441
Bór g/ha 80 76 56
Cink g/ha 23 70 164
Mangán g/ha 12 102 63
Réz g/ha 10 10 28

Ez az adatsor azt bizonyítja, hogy a mezo- és mikroelemekből történő tápanyag-felvétel igen csekély , ennek ellenére élettani szerepük és jelentőségük meghatározó.

A MAGNÉZIUM -nak a növényi anyagcserében számos, speciális funkciója van. A klorofill építő köve, meghatározó a fotoszintézisben ,300 enzim funkciójában vesz részt ,szerepe van a szénhidrát, a fehérje és a vitaminok képzésében. Befolyásolja az asszimilációt, a nitrát felvételt serkenti a fehérje szintézist, közvetett úton növeli a rezisztenciát, a cukortranszportot.

Mg-hiány esetében csökken az enzimaktivitás, így gátoltak az anyagcserefolyamatok. A Mg-hiány nemcsak terméscsökkenéssel jár, hanem fokozza a FÜRTKOCSÁNYBÉNULÁS kialakulását is, ami a kedvezőtlen Mg-ellátáson kívül kapcsolatban van az ültetvény BÓR ellátottságával is.

A szőlő levél Mg tartalma a tenyészidő kezdetétől a lombhullásig fokozatosan növekszik. A Mg-hiány jellegzetes tüneteket idéz elő, amelyek a hajtások alsó levelein jelentkeznek először. A Mg-hiányos leveleken a levél szélétől kiinduló , az érközökben sárga, a kék bogyójú fajtáknál feketés-lilás elszíneződés alakul ki, majd a levelek elszáradnak, elhalnak.

A hazai talajok Mg-tartalma, ellátottsága általában kedvező. Kivételt jelent a futóhomok, a gyengén humuszos homok, így a Csongrádi, a Kunsági, a Hajós-Bajai borvidéken, a a nyírségi a somogyi és a hevesi homoktalajokon kell ezt a tápanyaghiányt pótolni.

A szőlő Mg felvételét nem csupán a talaj oldható Mg tartalma, hanem annak kémiai összetétele, a magas Ca tartalom , így a talaj K/Mg és a K/Ca aránya befolyásolja.

A Mg -hiányt K-Mg és Mg -szulfát tartalmú műtrágyákal, levéltrágyákkal - legalábbis átmenetileg - kompenzálni tudjuk.

A VAS -ellátottságnak a mezo elemek között kitüntetett szerepe van a klorofill szintézisben, a N és a szénhidrát háztartásban , a légzési enzimek alkotórésze .

A vas felvétel a levelekben a tenyészidő kezdetétől folyamatosan növekszik, , amennyiben abszolút vagy relatív a vas-hiány , a leveleken jellegzetes tünet alakul ki. Vas- hiány esetében a fiatal levelek egyenletesen sárgulnak, a levéllemez a szokásosnál vékonyabb. A tenyészidõ késõbbi fázisában a levelek széle megbarnul ,elhal. A fiatal levelek aprók, az internódiumok rövidek , gyengén növekednek, a gyökerek vége megvastagszik.

A vas-hiány okozta klorózis savanyú, semleges és lúgos kémhatású talajokon egyaránt előfordulhat. A talaj magas, aktív mésztartalma befolyásolja a vas-hiányt. Erre különösen az alany megválasztása során kell nagy figyelmet fordítani Gátolja a vas felvételét a magas agyagtartalom, a hidrokarbonát-iónok felszaporodása, a finom eloszlású magas mésztartalom. A nagy mésztartalmú , tömörödött, csekély oxigéntartalmú , kötött agyagtartalmú talajokon az anyagcsere-folyamatok lelassulnak a gyökérlégzés, a tápanyagfelvétel gátolt.

A vas-hiány okozta klorózis tehát számos talajkémiai és talajfizikai tényezõ hatására alakulhat ki, éppen ezért megszüntetése csak a talajviszonyok javítása után lehetséges. Fontos szempont a magas talajvíz és ezzel összefüggő redukciós viszonyok megszüntetése.

Ültetvényeinkben a legeredményesebb beavatkozás a VAS-KELÁTOKKAL történő kezelés, amit a talajba illetve a lombozatra, a levélre lehet kijuttatni. A levéltrágyázás során még a tenyészidõn belül is a vas-hiány - átmenetileg - kiküszöbölhető. A levéltrágyázás során - a

műtrágya koncentrációjától és minőségétől függően 0,2-0,5 % oldat , 10 naponkénti felhasználása javasolt , 4-6 alkalommal.

Az alapvető problémákat azonban talajjavítással - mésztűrő alanyok telepítésével, talajlazítással, savanyú kémhatású műtrágyák alkalmazásával - lehet valamelyest kompenzálni.

A Bór szerepe a szõlõ növekedésében, a virág és termés-képzõdésben, a terméshozamok nagyságában és minõségében meghatározó .Élettani szerepe igen fontos, bár ezt a tápanyagot a növény igen kis mennyiségben igényli, felvételének folyamatos biztosítása élettani szempontból meghatározó.

A Bór élettani , fiziológiai hatása sokoldalú : növeli a sejtfal stabilitását, így a kártevők és a kórokozók szembeni ellenálló képességet, a sejt differenciálódását, elősegíti a pollen csírázását, a virág és a termés kialakulását, kedvezően befolyásolja a vízháztartás alakulását.

Bórhiány elsősorban a savanyú kémhatású , a laza vagy igen kötött , tehát szélsőséges talajadottságok között lép fel. Hiánya szorosan összefügg a talaj nedvességtartalmával. Nem véletlen, hogy a szõlõhöz hasonlóan magas bór igényû répafélék ,- szénhidráttermelés - esetében ezt a jelenséget „ száraz-rothadásnak „ nevezik.

Abszolút vagy relatív bór-hiány esetében megtermékenyülési zavarok lépnek fel , melynek kialakulása szõlõ esetében fajta függõ . A meg nem termékenyült termõk lehullanak , vagy apró mag nélküli bogyókká alakulnak.

Bór-hiány esetében a levéllemez elhalványodik , deformálódik, a levelek barnára színezõdnek.

A kacsokon csomószerû megvastagodások jelentkeznek, amely egyrészt a kacs elhalásához vezet, majd késõbb az egész fürt elszárad, lehullik Ez a tünet a fürtkocsány-bénuláshoz hasonló, melynek kialakulását részben a Mg mások a B hiánnyal hozzák kapcsolatba.

A talaj bórtartalmának növelése elsõsorban szervesanyag adagolással, bórtartalmú mû-trágyákkal , levéltrágyázással oldható meg. A bórtartalmú levéltrágyázást már a tenyészidõ kezdetén , majd a virágzás idõpontjában , s azt követõen rendszeresen célszerû elvégezni. A levéltrágyázásra számos készítmény alkalmas, az alkalmazásra kerülõ koncentrációt szigorúan be kell tartani, mert a túlságosan nagy adagnak számos élettani negatív , toxikus hatása van.

A CINK elsõsorban mint katalizátor játszik szerepet. Feladata, funkciói szorosan kapcsolódnak a szõlõ légzési és keményítõ szintézis folyamataihoz. Évi felvétele ,a növényekben való transzlokációja a N felvételhez hasonló .Legnagyobb a fiatal szövetek, hajtáscsúcsok , kacsok , fiatal levelek Zn tartalma .

Az ültetvényekben fellépõ Zn hiány hazánkban ritka . Oka elsõsorban a nagyadagú, esetenként lokálisan adagolt P mûtrágyázás, amelynek hatására kedvezõtlen P/Zn arány alakult ki.

Zn -hiány esetében csökken a hajtásnövekedés, rövidebb internódiumok képzõdnek, a levéllemez növekedése is lelassul A levelek nem képesek kifejlõdni , asszimetrikusan redõzöttek és élesen fogazott szélûek. A fõhajtások gátolt növekedése miatt a lombozat bokorszerûen alakul ki. A fürtök lazák, lehullanak a tõkérõl.

A Zn hiány megfelelõ P/Zn arány kialakításával biztosítható. Hiánya Zn-szulfát , Zn-kelátos kezeléssel küszöbölhetõ ki ,így növelhetõ a bogyó tömege és a must cukortartalma.

A Mangán számos enzim aktiválásában, a cukorszint emelésében vesz részt. Magas szervesanyag-tartalmú , meszes talajokon léphet fel Mn hiány.

Hazai viszonyok között többnyire megfelelõ a szõlõ Mn -ellátottsága , sõt savanyú talajokon , gyakori a Mn tartalom növekedése , ami toxikus, mérgezõ hatást válthat ki.

A Mn -hiány jellegzetes tünetei : a fiatal levelek már a kihajtás után rövid idõ múlva elhalványulnak. A levélerek között mozaikos sárgulás jelentkezik, a levéllemez lassanként pirosra színezõdik , majd ezt nekrózis és a levélerek sárgulása követi. A hajtásnövekedés és a bogyóérés erõsen korlátozott, tünetei gyakran a vas-klorózis tüneteivel megegyeznek.

Hiánya esetében elsõsorban a talaj kémhatását kell rendezni . Átmeneti megoldást jelent a Mn-tartalmú levéltrágyák alkalmazása.

A RÉZ részt vesz a fotoszintézisben , elõsegíti a szénhidrát szintézist .A réz-hiányos növényekben felszaporodnak a szerves savak, ami esetenként a bor minõségét is befolyásolja.

A toxikus mennyiségû réz hatására a hajtás csúcsok és a kifejlett levelek klorótikusak, sárgulnak, mert a Fe/Cu felvétele között ión antagonizmus lép fel.

Hazai ültetvényekben réz-hiány nem-igen tapasztalható. Csupán a szervesanyagban igen gazdag láptalajokon lép fel , ezek a területek azonban szõlõtelepítésre nem alkalmasak

A MIKROELEMEK FELVEHETÕSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TALAJTANI TÉNYEZÕK :

  • felvehetõségüket befolyásolják : a geológiai viszonyok, a talaj kémhatása, kation összetétele, a csapadék mennyisége megoszlása és még számos tényezõ,
  • a talaj összes és aktív mésztartalma, amit a telepítés során kiválasztott alany döntõ mértékben meghatároz / Fe, B felvehetõség /,
  • a talaj szervesanyagtartalma, annak növelése, elsõsorban szervestrágyázással, ami hozzájárul a kedvezõbb makro és mikroelem-ellátottsághoz, azok felvehetõségéhez,
  • a talaj fizikai tulajdonságainak javítása, lazítás, ami a redox viszonyok kedvezõbb alakulása révén pl. a vas felvételét javítja, hiányát sok esetben csökkenti,
  • amennyiben a fenti feltételek nem vagy korlátozott mértékben biztosíthatók , úgy javasolt a permetezõ levéltrágyázás. Ennek hatása gyors, látványos, de az alapvetõ tápanyag gazdálkodási problémákat nem oldja meg. Alkalmazása rendszeresen , több alkalommal célszerû, így viszonylag csekély tápanyagot juttatunk a növényre, bár annak felvétele, hatékonysága igen kedvezõ.
  • a mikroelem ellátottságról a rendszeresen végzett NÖVÉNYELEMZÉS ad megfelelõ tájékoztatást.

AZ A LEGKEDVEZÕBB , HA EZEKET A TÜNETEKET ÜLTETVÉNYEINKBEN NEM ÉSZLELJÜK . ELLENKEZÕ ESETBEN A FENTI TÉNYEZÕKET CÉLSZERÛ MEG-FONTOLNI , ÉS ALKALMAZNI .

Tóthné dr. Surányi Klára a mg. tud. kandidátusa

SzIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék