Vetés szemenkéntvetõ gépekkel

A vetõgépek rendszerezése



A szemenkéntvetõ gépek, a különbözõ vetõgép konstrukciók, alapvetõen kétféle rendszer szerint épülnek fel, így vetõszerkezetük kialakítása pneumatikus, vagy mechanikus lehet. Ezek közül a mechanikus vetõszerkezetû gépek többségében növényspecifikusak (pl. elsõsorban a cukorrépa, vagy aprómagvak vetésére készültek), míg a pneumatikus vetõszerkezetû gépek nagy része - vetõtárcsák/vetõdobok, celláskerekek, vetõcsoroszlyák, stb. cseréjével - több kultúrnövény (pl. kukorica, napraforgó) magvainak kivetésére is alkalmas.



A cukorrépa vetésére, döntõ többségben, olyan mechanikus vetõszerkezetû gépeket használnak, amelyek belsõtöltõdésû celláskerekekkel vannak ellátva és ezek az elgördülés mentes vetés elvét valósítják meg. Ugyanis a celláskerekek furataiban/hasítékaiban lévõ drazsírozott cukorrépa magvak kerületi sebessége a kivetés pillanatában megegyezik (vagy közel azonos) a gép haladási sebességével - a sebességeik iránya azonban ellentétes -, s így a magvak „0” sebességgel, gravitációs úton hullanak a csoroszlyák által nyitott vetõbarázdákba. Ezen konstrukciók jellegzetes képviselõi az ACCORD, a KLEINE és a MONOSEM cégek különbözõ (Monopill S, Unicorn-3 és MECA 2000) gépei. A cukorrépa magvak vetése esetében a vetõszerkezet-vetõmag „kölcsönhatását” könnyebb biztosítani, mivel az országban közel 100 %-ban drazsírozott, 3,75-4,75 mm méretfrakcióra kalibrált cukorrépa magot használnak és a gépek celláskerekeinek cellái is ezen méretfrakciókhoz vannak kialakítva. Hazánkban a cukorrépa szemenkéntvetõ gépek 6- és 12-soros változatai terjedtek el, ill. a 18-soros kivitelek, amelyeket elsõsorban a mûvelõutas (mûvelõnyomos) cukorrépa-termesztési technológiákban alkalmaznak. Általánosan a 12-soros, függesztett gépek legelterjedtebbek.



A hazánkban használt pneumatikus vetõszerkezetû gépek is két nagyobb csoportra oszthatók fel, így az ún. „európai” (pl. BECKER; KUHN; SPC, stb.) és az „amerikai” eredetû (pl. JOHN DEERE és a volt CASE-IH) gépek találhatók meg nagyobb darabszámban. Az európai mezõgépgyártók arra törekednek, hogy egyetlen vetõgéppel többféle növény magjainak a megfelelõ minõségû kivetése is megoldható legyen, ezzel szemben az USA-ban a kukorica szemenként vetése a meghatározó a gépek kialakításában, mûszaki fejlesztésében. Ugyanis a pneumatikus vetõszerkezeteknél a kivetendõ mag ezermagtömege, mérete és alakja jelentõsen befolyásolja a vetés munkaminõségét, illetve az, azoknak megfelelõ gépbeállításokat kíván meg. A különbözõ vetõmagvak eltérõ morfológiai tulajdonságai és tömege a gépek vetõszerkezetének egyes szerkezeti elemeinél más-más konstrukciós kialakítást, beállítást igényel, annak érdekében, hogy a megkívánt tõtávolságok és a hosszirányú vetésegyenletesség megfelelõ értékei biztosíthatók legyenek.



A gépcsaládok vázlatos ismertetése



A szemenkéntvetõ gépek számos típusát gyártják, illetve azok sokféle változata áll a termelõk rendelkezésére. A gépeket függesztett és vontatott kivitelekben készítik, s hazánkban - az erõgépek teljesítménykategóriáihoz igazodó - 4-6-8, ill. a könnyû építésû 12-soros függesztett, valamint a 6-8-12-soros vontatott változatai terjedtek el. A gépek egyes vetõelemei (vetõkocsijai) tárcsás vagy késes (csúszó) csoroszlyás kialakításúak. A soronkénti tárcsás csoroszlyákat (esetleg csoroszlyapárokat) öntisztító gumival borított talajkövetõ-elõtömörítõ kerék-párok támasztják alá a megfelelõ - egyenlõ- vetésimélység biztosítása céljából. A késes csoroszlyák soronként kicserélhetõek, igazodva így a kivetendõ magfajta megkívánt vetési mélységéhez. A mechanikus vetõszerkezetû gépek közül celláskerekes, szalagos, merítõ-kanálsoros és szorítóujjas megoldások ismertek, míg a pneumatikus vetõszerkezetû gépek szívólégáramú vagy nyomólégáramú kialakításúak lehetnek. Ismeretesek azonban olyan vetõszerkezetek is, ahol a mechanikus és pneumatikus vetési rendszerek kombinációját alkalmazzák.



Az egyedi (vetõelemenkénti) kialakítású vetõszerkezetek többsége szívólégáramú, míg a központi magtartályos és központi vetõszerkezetû gépeknél a nyomólégáramú megoldásokat alkalmazzák. A vetõszerkezetek meghajtását járókerekek - elõtéttengely, hajtómû és lánclehajtások segítségével - központilag biztosítják, de vannak olyan megoldások is amikor a talaj visszatömörítõ hátsó kerekek közvetlenül láncokkal és lánckerekekkel hajtják meg a vetõszerkezeteket. A szemenkénti vetõgépek magtartályai (magládái) soronkénti elhelyezésûek, vagy központi kialakításúak. Az egyedi (elemenkénti) vetõszerkezetû gépeknél a vetõszerkezetet soronként a csoroszlya fölé építették és felette helyezkedik el a magláda. Az ilyen megoldás igen elõnyös, nagypontosságú vetést biztosít, mivel a vetõszerkezetbõl a mag közvetlenül hullik a barázdába. Az ejtési magasság 3-8 cm, tehát a vetõmag gyakorlatilag a kivetés pillanatában kerül a barázdafenékre. A mechanikus és a szívólégáramú pneumatikus vetõszerkezetû gépeknél a celláskerekekrõl/vetõtárcsákról leválasztott magvak gravitációs úton kerülnek a csoroszlyák által nyitott barázdákba, míg a nyomólégáramú pneumatikus vetõszerkezetû gépeknél - hajlított mûanyag csõvezetékeken - a nyomó légáram juttatja („szállítja”) a barázdákba azokat. A vetési mélység beállítása a legtöbb gépnél mechanikus úton - általában csavarorsós mechanizmussal - vagy kombinálva (pneu-mechanikus úton) végezhetõ el. A beállítási lehetõségek gépenként különbözõek: általában 5-10 mm-enként, több fokozatban állíthatók be a megkívánt vetési mélységek.



A gyártók a vetéssel egymenetben, a kiegészítõ mûveletek elvégzésére - starter-mûtrágya, talajfertõtlenítõ-szer, gyomirtó-vegyszer kijuttatására - is alkalmas adapterekkel, kiegészítõ berendezésekkel szerelik fel a vetõgépeket. Ezek az adapterek az egyes gépeknél soronkénti, 2-3 soronkénti elhelyezésûek, vagy központi kialakításúak lehetnek.



A szemenkénti vetõgépek kiegészítõ berendezései közé tartoznak a vetést ellenõrzõ készülékek is. Ezek a vetõcsoroszlyáknál - vagy a vetõtárcsáknál - elhelyezett (fotocellás vagy opto-elektrikus) magérzékelõkbõl, a soronkénti - fény és hang - hibakijelzõkbõl, valamint az üzemeltetõ erõgép vezetõfülkéjében lévõ monitorból állnak. A berendezések (készülékek) az egyszerû - csak az egyes vetõelemenkénti magkihagyást kijelzõ - kialakításúak mellett, fedélzeti komputeres megoldásúak is lehetnek (magszámlálás, munkasebesség, területteljesítmény kijelzés, stb.)



A vetõgépek alkalmazási területei



Az összeállításban tárgyalt szemenkénti vetõgépek alapvetõen a kukorica vetésére lettek kialakítva. Ezek a gépek vetõtárcsák (vetõdob) cseréjével, elem-felszereltség változtatásával más növények (pl. cukorrépa, napraforgó, szója, stb.) magvainak kivetésére is alkalmassá tehetõk. A gépek kiválasztását, alkalmazását a terület nagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetõen az is meghatározza, hogy a termesztés további ágazati munkamûveleteinek (sorközmûvelés, betakarítás) elvégzésére milyen sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Így a 6- és 8-soros vetõgépek után csak megegyezõ sorszámú sorközmûvelõ kultivátorokat alkalmazhatunk, a 12-soros gépek után a 6-soros kultivátorok is dolgozhatnak.



A kapásnövények vetésénél is alapvetõ szempont, hogy a magok, a jó csírázás és az erõteljes növekedés érdekében a talajban egyenletes távolságban és mélységben helyezkedjenek el. A magyarországi termesztési viszonyok mellett elsõsorban a pneumatikus vetõszerkezetû gépek terjedtek el, mivel ezek lehetõvé teszik a nagyobb munkasebességek esetén is a megfelelõ pontosságú vetést. Természetesen az üzemnagyság is meghatározó tényezõ a gépek kiválasztásakor. A kisebb üzemeknek célszerûbb a függesztett, 6-8-soros gépeket használniuk, míg a vontatott, vagy függesztett 12-soros vetõgépek a nagyobb területeken, a nagyüzemi árukukorica-termelés esetén ajánlhatók.



A kukoricák esetében általánosan alkalmazott 70-76,2 cm-es sortávolságok mellett - a növények szántóföldi kelését is figyelembe véve - hektáronként 60-80 ezer magot kell kivetnünk, hogy a betakarításkor hektáronként optimálisnak ítélt növényállományt kapjuk. Ez drazsírozott cukorrépa magvak esetében - 45 cm-es sortávolság mellett - 1,2-1,3 U egység kivetését jelenti. Az alkalmazástechnikai kérdésekhez tartozik az is, hogy a vetést mindig a forgók „beszegésével” kell kezdeni. Általában 24 sort vetnek a forgóba, így biztosítják azt, hogy betakarításkor a gépek fordulásához elegendõ hely álljon rendelkezésre.



Az 1. táblázatban a gyakorlatban általánosan használt, jelenleg is forgalmazott vetõgépek fõbb mûszaki jellemzõit, ill. hazai forgalmazóit mutatjuk be.



Gödöllõ, 2003. december 16.



Dr. Fûzy József



FVMMI GM Kht., Gödöllõ



Szemenkénti vetõgépek fõbb mûszaki jellemzõi*



1. táblázat

1. táblázat
Szemenkénti vetõgépek fõbb mûszaki jellemzõi*
A vetõgép típusa	Sorok száma	Beállítható sortávolság	Beállítható tõtávolság	Tõtávolság beállítási fokozatok	Magtartály térfogata	A gép tömege	Teljesítmény- igény	Hazai forgalmazók
	(db)	(cm)	(cm)	száma (db)	(dm³)**	(kg)	(kW)
ACCORD Optima	6 12	37,5-80 30-80	7-24 7-26	27 27	30 30	820 1820	60 110	KVERNELAND HUNGARIA Kft, Szolnok
ACCORD Monopill S	12	45-50	12-24	18	12	1150	60
BECKER Aeromat M6 M12	6 12	45-75 45-75	8-30 8-30	24 24	26 26	880 1340	60 100	VEKTOR Rt., Gyõr
BECKER CENTRA 2000	12	45-50	8-30	18	12	1100	60
KINZE 2000/6 2210/12	6 12	76 76	9-37 9-37	45 45	58 58	2000 4800	60 90	IKR Rt., Bábolna
JOHN DEERE 1750 1760	6 12	76,2 76,2	5-38 5-38	48 48	56 56	1298 4082	60 90	KITE Rt., Nádudvar
KLEINE Multicorn	6 8	60-80 60-80	5-35 5-35	40 40	35 35	830 1450	60 80	RAIFFEISEN Agrár- ház Kft., Sz.fehérvár
KLEINE Unicorn-3	12	45-50	7-29	18	9	1250	60
KÜHNE Cyclon Cyclon	6 12	76,2 76,2	3-33 3-33	46 46	40 40	2650 5135	75 90	KÜHNE Rt., Mosonmagyaróvár
KUHN Maxima Planter Junior	6 6	75 75	8-24 8-24	21 21	52 25	840 1090	60 52	IKR Rt., Bábolna KITE Rt., Nádudvar
MASCAR Futura Maxi Futura	6 8	75 75	9-23 2-48	18 36	45 45	1400 1150	66 80	AGRIFER ’21 Kft., Szekszárd
MONOSEM MECA 2000 NG PLUS	12 8	45-50 35-80	11-27 3-35	15 26	25 35	1455 1550	60 110	AXIÁL Kft., Baja
SPC 6 M SPCC 6	6 6	45-100 45-100	4-70 4-70	40 40	21 21	700 780	60 60	AGRÁCIÓ Kft., Gödöllõ
Megjegyzés: * Forrás: Mezõgazdasági gépek katalógusa, 2003.; ** vetõelemenkénti magtartálytérfogat